Nógrádi György nem kertelt: elmondta, mi az Egyesült Államok célja a Közel-Keleten (VIDEÓ)
A jövőt illetően az a nagy kérdés – fejtegette Nógrádi –, hogy képes-e egy terrorszervezet demokratikusan működni.
„Jó Párt” néven pártot alapított Meral Akşener, volt török belügyminiszter. A politikusnő lenne a 2019-es török elnökválasztáson Erdoğan kihívója.
Új pártot alapított Törökországban az egykori belügyminiszter, Meral Akşener, annak reményében, hogy a 2019. novemberi elnökválasztáson kihívja a jelenlegi államfőt, Recep Tayyip Erdoğant – jelentette az NTV török hírtelevízió.
A 61 éves politikusnő, Akşener a Jó Párt (Iyi Parti) nevet viselő jobbközép párt alapító gyűlésén azt mondta: „a demokrácia fenyegetés alatt áll, a kormány joga mindennél feljebbvaló. Az összes felmérés, megfigyelés azt mutatja, hogy a török nemzet elfáradt, az állam megkopott, a közrend megszűnt”. Egyúttal hangoztatta: „a pártból többen azt akarják, hogy ne miniszterelnök, hanem államfő legyek.”
Akşener 1996 novembere és 1997 júniusa között az Igaz Út Pártja (DYP) tagjaként volt Törökország belügyminisztere. 2007 augusztusa és 2015 júniusa között pedig a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) színeiben töltötte be a parlament alelnöki tisztségét. A MHP berkein belül Akşener ellenzéki csoportjának és a vezetésnek akkor váltak el végleg az útjai, amikor a pártelnök, Devlet Bahceli idén áprilisban támogatásáról biztosította Erdoğant a végrehajtó elnöki rendszer bevezetését célzó népszavazáson.
A Jó Párt (IP) szerdai rendezvényén a 200 alapító tag mellett ezrek vettek részt.
Az NTV rámutatott: az IP öt képviselő révén már jelen is van a törvényhozásban. Négyen a MHP-ből, egyikük pedig a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppártból (CHP) lépett ki a közelmúltban. Ők mostanáig független képviselőként folytatták a munkájukat, de ezentúl az IP érdekeit tartják majd szem előtt a parlamentben. A Habertürk tekintélyes török napilap ugyanakkor jelezte: ez a szám frakció alakításához nem elég, ahhoz 20 képviselői hely szükséges.
A párt programja szerint Akşener a végrehajtó elnöki rendszert egy éven belül a korábbi parlamentáris rendszerré alakítaná vissza, valamint 10 százalékról 5 százalékra csökkentené a parlamenti küszöböt.
Törökországban 2019 márciusában tartják az önkormányzati, novemberben pedig a parlamenti és az elnökválasztást.
(MTI)