Moszkva: A szankciók „nem foghatók fel józan ésszel”

2017. július 26. 11:29

Könnyen tovább romolhat az Egyesült Államok Oroszországgal való viszonya, ha bevezetésre kerülnek az újabb oroszellenes szankciók – nyilatkozta több orosz diplomata szerdán. Van olyan tisztségviselő, aki úgy véli: az események egy oldalra sodorhatják Oroszországot az Európai Unióval.

2017. július 26. 11:29

Akadályozza a Moszkva és a Washington közötti viszony javítását, hogy az amerikai képviselőház megszavazta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciók további szigorításáról rendelkező, európai uniós érdekeket is sértő törvénytervezetet – jelentette ki szerdán több külpolitikai tisztségviselő az orosz fővárosban.

Így nem lesz jó viszony

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokban történtek „nem foghatók fel józan ésszel”. „Ennek a törvénytervezetnek a szerzői és a támogatói nagyon komoly lépést tesznek afelé, hogy megsemmisítsék az Oroszországgal fennálló viszony javításának perspektíváját” – fogalmazott a vezető diplomata.

Rjabkov szerint ugyanakkor Moszkvát „nem ragadják el az indulatok”, és továbbra is keresni fogja az Oroszország és az Egyesült Államok közötti eredményes párbeszéd lehetőségeit, egyebek között a terrorizmus elleni harc és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása kérdésében.

Egy oldalon az oroszok és az EU?

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében „elkerülhetetlennek” nevezte az orosz-amerikai együttműködés további hanyatlását a törvénytervezet jogerőre emelkedése esetén, ami véleménye szerint mindenképpen be fog következni. A politikus azt sürgette, hogy Moszkva hozzon „nem szimmetrikus, de az amerikaiaknak fájó” ellenlépéseket, valamint hogy folytassa a világ más országaival való kapcsolatainak fejlesztését és az önellátóvá válását, anélkül, hogy elszigetelődjön.

A szenátor szükségesnek nevezte, hogy Oroszország konzultációkat folytasson EU-val, mert meglátása szerint az amerikai szankciók szigorítása európai érdekeket is sért. „Nem szabad illúziókat táplálnunk, ők (az európaiak) nem válnak a szövetségeseinkké, de mivel ez az ő gazdasági érdekeiket is érinti, minimum egy ideiglenes érdekszövetség létrejöhet közöttünk” – írta Koszacsov.

Célpontban az energiaszektor

Leonyid Szluckij, az orosz törvényhozási alsóház külügyi bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy az amerikai törvénytervezet elfogadása erősen megnehezíti a kétoldalú viszony helyreállítását és jelentősen leszűkíti a diplomáciai manőverezés terét „az Oroszország és az Egyesült Államok közötti párbeszéd gordiuszi csomójának kioldása érdekében”. Arra figyelmeztetett, hogy az oroszellenesnek szánt szankciók más országok cégeit is sújthatják majd, különösen az energiaszektorban. Szavai szerint a törvénytervezet „nemcsak Oroszország feltartóztatására, hanem az Egyesült Államok európai partnereinek feltartóztatására is irányul”.

Szluckij rámutatott, hogy a törvénytervezet nem titkolt célként nevezi meg az amerikai cseppfolyósított földgáz világpiaci elhelyezését, „amihez el kell távolítani onnan az orosz gázt”. A képviselő szerint ez a megközelítést európai megítélés szerint „megsérti a nemzetközi jog összes szabályát, valamint aláássa a kontinens stabilitását és energiabiztonságát”.

A politikus reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság nem hajlik meg a tengerentúli nyomás alatt és az európai országok nemzeti érdekeinek megfelelő módon reagál majd az amerikai lépésre.  A várakozások szerint az Oroszország, valamint az Irán és Észak-Korea elleni szankciók szigorításáról rendelkező törvénytervezetet a szenátus is megszavazza és Donald Trump elnök is jóváhagyja majd.

(MTI)

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brekker
2017. július 26. 23:30
Legyen itt a másik cikk is a biztonság kedvéért: Küszöbön áll egy történelmi transzatlanti szakadás az USA újabb oroszellenes szankciói miatt Ki érti ezt az amerikai elnököt? Hiszen a fősodratú sajtó lényegében Putyin-pincsinek nevezte, amiért Oroszországgal fegyverszüneti megállapodást kötött Szíria déli részére vonatkozóan és leállította a CIA támogatását a szíriai kormány ellen harcoló dzsihadistáknak. Most pedig mindennek az ellenkezőjére készül: azaz mintha ismét a mindenhol csak háborút akaró neokonok és társult lobbiszervezetei pincsijévé akarna válni. Transzatlanti szakadást kiprovokálva, mint az ma kiderült Juncker bizottsági elnök kiszivárgott feljegyzéséből. De nézzük az előzményeket. Vasárnap este írta a Wall Street Journal, hogy a Fehér Ház vasárnap jelezte, Trump elnök valószínűleg támogatni fogja azt a törvénytervezetet, amely megbüntetné Oroszországot, amiért beavatkozott a 2016-os elnökválasztásokba, noha az amerikai elnök hónapok óta kételyét fejezte ki e beavatkozás valóságalapját illetően. A cikk hozzáteszi, hogy a Trump-kormánynak a szankciós törvényre való reagálását nagyon figyelik, mert ha azt az elnök nem írná alá, úgy azonnal bírálni fogják, amiért Putyin orosz elnök oldalán áll, miközben vizsgálat folyik az elnökválasztásba történő orosz beavatkozásról. És mit ír reggel az elmebeteg Oroszország-ellenes hisztériára alapozott várható kongresszusi szankciótörvényről „Az újabb amerikai szankciók eredményeként az Oroszországgal való kereskedelem szinte lehetetlenné válik” címmel a független német gazdasági-politikai hírportál, a Deutsche Wirtschafts Nachrichten? Azt, hogy miután az amerikai szenátus korábban 98:2 arányban szavazta meg a szankciók meghosszabbítását, holnap a képviselőházban szavaznak az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen hozandó új szankciókról. A törvénytervezet része, hogy Trump elnök az oroszellenes szankciók lazítását nem rendelheti el a kongresszus hozzájárulása nélkül, noha az amerikai alkotmány szerint a külpolitika az elnök területe. A tervezett szankciók elsősorban az európai vállalatokat sújtják büntetéssel, ha Oroszországgal folytatnak üzletet, és ez mindenek előtt az energiaszektort érinti annyira, hogy Európában veszélybe kerülhet az energiabiztonság. Pontosan ugyanez a véleménye Ryan Heathnek a Politicoban. Ő a Barroso-féle Európai Bizottság szóvivője volt és korábban a BBC-nek dolgozott. Most a Politico brüsszeli kiadását szerkeszti, és éppen az úszó vb miatt tartózkodik nálunk és ez alkalommal néhány kollégáját ma este meghívta Pesten néhány pofa sör melletti csevejre. Ryan azt a lélegzetállító értesülését hozta mai cikkében nyilvánosságra, hogy az Európai Bizottság „napokon belül” visszacsapásra készül az Egyesült Államok ellen, ha az a hónap végén életbe léptet új oroszellenes szankciókat. E szankciók az orosz energia, pénzügyi, vasúti, hajózási, fémipari és bányaipari szektorokat célozná meg. Brüsszel már óvta az amerikaiakat az acéltermékek vámtarifájára vonatkozóan, most pedig az oroszellenes szankciók kerülnek terítékre. A Ryan Heath által látott belső bizottsági feljegyzés szerint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök felkészült a visszacsapásra, ha Oroszország beavatkozna az európai energiaprojektekbe. A feljegyzés azt a döbbenetes mondatot tartalmazza, hogy a szankciók azzal fenyegetnek, hogy szétverhetik a transzatlanti és G7-es egységet a Krím félsziget és Ukrajna megszállását illetően. A cikk szerint az Európai Bizottságnak a leginkább a vitatott és a tervezett amerikai szankciók által szintén veszélyeztetett Északi Áramlat 2-es projekt fáj, amely földgázt szállítana Oroszországból közvetlenül, a tengeren át Németországba, Ukrajna és Lengyelország megkerülésével. Az persze eme történelmi fordulópont jelentőségének árnyékában csupán élvezeti szempont látni majd a hazai amerikai neokonimádók azon kínját, hogy az oroszbaráttá váló EU vagy az oroszverővé vált Trump talpát választják-e nyalási támpontnak lelki békétlenségük megőrzésére. Sokkal érdekesebb Paul Craig Roberts, Reagan elnök volt pénzügyi államtitkárának és világhírű publicistájának július 20-i cikke, amelyben azt a véleményét fejti ki, hogy az Egyesült Államokat nem Donald Trump irányítja, hanem az amerikai katonai-biztonsági komplexum lobbistái, ugyanis ezek költségvetése megfelel Oroszország GDP-je 70 %-ának. Ami megmagyarázza az ide-oda hintázó Trump rejtélyét.
brekker
2017. július 26. 22:55
Ez a két Magyar Idők cikk valahogy elkerülte a nyilvánbölcsész Mandiner szerkesztőinek a figyelmét. http://magyaridok.hu/kulfold/kuszobon-egy-tortenelmi-transzatlanti-szakadas-az-usa-ujabb-oroszellenes-szankcioi-miatt-1991074/ http://magyaridok.hu/kulfold/kuszobon-egy-tortenelmi-transzatlanti-szakadas-az-usa-ujabb-oroszellenes-szankcioi-miatt-1991074/ Ha nem lesz energia az nyilván jó lesz nekünk, mert sokkal energiahatékonyabb gazdaságot fogunk építeni. Legalábbís bölcsészszemmel.
Kup Lung
2017. július 26. 12:46
Trump akarta az orosz közeledést de az amerikai közeg egyértelműen oroszellenes. A szenátorok -oldaltól függetlenül - és a tábornoki kar is . A médiájuk is ezt sugallja évtizedek óta. Az elnök orosz közeledését szinte biztosra vette minden elemzőjük hogy nem fog sikerülni éppen ezek miatt. --- Hogy van e értelme ennek az orosz ellenességnek ? Gazdaságilag semmiképpen sincs . Most pl. sértve érzik magukat az orosz állítólagos (egyelőre ugye nem bizonyított) kiber támadások miatt és ilyenkor elborul az agyuk. De indokot mindig találnak rá . Az amerikai társadalomnak is kell az állandó ellenségkép . A nélkül nagyon unalmas lenne az élet.
Tatulus
2017. július 26. 12:25
Már várom, mit szólnak a németek, ha megtiltják nekik az amcsik, hogy orosz gázt vegyenek! Érdekes!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!