Könnyen tovább romolhat az Egyesült Államok Oroszországgal való viszonya, ha bevezetésre kerülnek az újabb oroszellenes szankciók – nyilatkozta több orosz diplomata szerdán. Van olyan tisztségviselő, aki úgy véli: az események egy oldalra sodorhatják Oroszországot az Európai Unióval.
Akadályozza a Moszkva és a Washington közötti viszony javítását, hogy az amerikai képviselőház megszavazta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciók további szigorításáról rendelkező, európai uniós érdekeket is sértő törvénytervezetet – jelentette ki szerdán több külpolitikai tisztségviselő az orosz fővárosban.
Így nem lesz jó viszony
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokban történtek „nem foghatók fel józan ésszel”. „Ennek a törvénytervezetnek a szerzői és a támogatói nagyon komoly lépést tesznek afelé, hogy megsemmisítsék az Oroszországgal fennálló viszony javításának perspektíváját” – fogalmazott a vezető diplomata.
Rjabkov szerint ugyanakkor Moszkvát „nem ragadják el az indulatok”, és továbbra is keresni fogja az Oroszország és az Egyesült Államok közötti eredményes párbeszéd lehetőségeit, egyebek között a terrorizmus elleni harc és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása kérdésében.
Egy oldalon az oroszok és az EU?
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében „elkerülhetetlennek” nevezte az orosz-amerikai együttműködés további hanyatlását a törvénytervezet jogerőre emelkedése esetén, ami véleménye szerint mindenképpen be fog következni. A politikus azt sürgette, hogy Moszkva hozzon „nem szimmetrikus, de az amerikaiaknak fájó” ellenlépéseket, valamint hogy folytassa a világ más országaival való kapcsolatainak fejlesztését és az önellátóvá válását, anélkül, hogy elszigetelődjön.
A szenátor szükségesnek nevezte, hogy Oroszország konzultációkat folytasson EU-val, mert meglátása szerint az amerikai szankciók szigorítása európai érdekeket is sért. „Nem szabad illúziókat táplálnunk, ők (az európaiak) nem válnak a szövetségeseinkké, de mivel ez az ő gazdasági érdekeiket is érinti, minimum egy ideiglenes érdekszövetség létrejöhet közöttünk” – írta Koszacsov.
Célpontban az energiaszektor
Leonyid Szluckij, az orosz törvényhozási alsóház külügyi bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy az amerikai törvénytervezet elfogadása erősen megnehezíti a kétoldalú viszony helyreállítását és jelentősen leszűkíti a diplomáciai manőverezés terét „az Oroszország és az Egyesült Államok közötti párbeszéd gordiuszi csomójának kioldása érdekében”. Arra figyelmeztetett, hogy az oroszellenesnek szánt szankciók más országok cégeit is sújthatják majd, különösen az energiaszektorban. Szavai szerint a törvénytervezet „nemcsak Oroszország feltartóztatására, hanem az Egyesült Államok európai partnereinek feltartóztatására is irányul”.
Szluckij rámutatott, hogy a törvénytervezet nem titkolt célként nevezi meg az amerikai cseppfolyósított földgáz világpiaci elhelyezését, „amihez el kell távolítani onnan az orosz gázt”. A képviselő szerint ez a megközelítést európai megítélés szerint „megsérti a nemzetközi jog összes szabályát, valamint aláássa a kontinens stabilitását és energiabiztonságát”.
A politikus reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság nem hajlik meg a tengerentúli nyomás alatt és az európai országok nemzeti érdekeinek megfelelő módon reagál majd az amerikai lépésre. A várakozások szerint az Oroszország, valamint az Irán és Észak-Korea elleni szankciók szigorításáról rendelkező törvénytervezetet a szenátus is megszavazza és Donald Trump elnök is jóváhagyja majd.
(MTI)
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Szergej Lavrov szerint a vezetők megfelelő előkészítés után találkozhatnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
