Tom Gross: Obama külpolitikai öröksége „abszolút katasztrófa”

Tom Gross brit újságíró és külpolitika elemző, többek között a Telegraph és a Wall Street Journal közel-keleti tudósításója beszélt Izrael és szomszédainak jelenlegi állapotáról, erőviszonyairól a budapesti Danube Institute eseményén.

„Izrael egy izoláltan működő demokratikus, nyugatos ország az arab Közel-Kelet közepén, zsidó állam, körülötte katonai fenyegetettséggel” – vázolta a zsidó állam geopolitikai helyzetét Tom Gross.

Szerinte jelenleg az egyik legfontosabb veszélyforrás a régióban a Sinai-félsziget, amiről nem esik elég sok szó a forró helyzethez képest. Az Iszlám Államnak felesküdött törzsek harcolnak ott az egyiptomi kormányerőkkel, a területre külföldi tudósítók nem járnak – nem is nagyon járhatnak. Miközben Egyiptom hagyományosan Izrael ellenfele, most ez a veszélyforrás kiegészült a saját céljaik megvalósítására törekvő, Sinai-félszigeti ISIS-esekkel. A Sinai-konfliktus persze kihat Egyiptom életbevágó fontosságú turizmusára is, és erre rá is játszanak a terroristák.

Izraeltől északra, Libanonban továbbra is jelentős erőt képvisel az Izrael-ellenes, síita támogatottságú, Iránnal szövetséges Hezbollah. A nagy mennyiségű fegyverrel rendelkező harcosokból álló szervezet jelenleg Szíriával van elfoglalva: Aszad elnök csapatait erősítik és támogatják a polgárháborúban. 

A zsidó állam északkeleti szomszéda, Szíria teljes káoszban van: az Iszlám Állam egyelőre nem jutott el az izraeli határig. Tom Gross szerint feltűnő, hogy az Iszlám Állam nem különösebben fenyegeti Izraelt, nem foglalkozik sokat a zsidó állammal. De szerinte ez nem meglepő: a belső arab és muszlim feszültségek miatt

Ezzel szemben Gross szerint elsősorban a palesztin szervezetek és a nyugati baloldali körök azok, akik Izrael leghangosabb kritikusainak számítanak.

Tom Gross

Az évtizedek óta meglévő, ma sem enyhülő feszültségek ellenére Tom Gross úgy látja: Izrael geopolitikai helyzete és nemzetközi kapcsolatrendszere erősebb, mint valaha. A meglévő erős amerikai szövetségen túl jelen pillanatban a putyini Oroszország, Kína, India és a közép-ázsiai országok is pozitív kapcsolatokat ápolnak Jeruzsálemmel.

„Netanjahunak sikerült kibővíteni a mozgásterét” – mondja Tom Gross. Emlékeztetett: Izraelnek évtizedekig nem volt hivatalos diplomáciai kapcsolata a Szovjetunióval, ahogy Kínával és Indiával sem. Ez mára megváltozott. „Izrael helyzete minden korábbinál erősebb” – állítja Gross.

A külpolitikai elemző szerint az izraeli gazdaság jelenleg szépen fejlődik, különösen az IT-szektor, az internetes, technológiai ágazatok. „Az internet kiszabadította Izraelt a földrajzi, geopolitikai elszigeteltségből, szárnyalnak a cégek.” 

Az izraeli-palesztin konfliktusról szólva Gross elismerte: a békefolyamat megoldatlan. Álláspontja szerint Izrael többször is felkínálta a független állami létet Palesztinának, de azt a palesztinok mindig elutasították. Szerinte ez hibás döntés volt, mert a béke érdekében szükségük lenne a kompromisszumra. Viszont úgy látja: „A palesztinoknak kényelmesebb most, így is képviselik magukat a nemzetközi szervezetekben, folyamatosan érkeznek a pénzügyi segélyek, amiből jól is él a palesztin politikai elit”. Gross úgy véli:

mert Trump – aki teljes mellszélességgel kiállt Izrael mellett és Obamához képest egyáltalán nem törődik a palesztin érdekekkel – nem fogja törni magát a kompromisszumos megoldásért.

Gross szerint, realistán szemlélve a helyzetet a palesztin vezetőknek azt is be kellene látniuk, hogy az izraeli hadsereg is erősebb mint valaha, és, mint korábban megjegyezte, a világ vezető hatalmai most mind jó kapcsolatokat ápolnak a zsidó állammal. „El kellene fogadniuk a kompromisszumot, építsenek inkább nemzetet az illúziók dédelgetése helyett” – tanácsolja a palesztinoknak.

Donald Trump Gross szerint nem fog közvetíteni Izrael és a palesztinok között – és épp ezzel érhet el majd sikert.

Gross hozzáteszi: az izraeli-palesztin konfliktus csekély léptékű a világ állandósult konfliktusos zónáihoz képest. Abból pedig van elég: az elemző szerint ugyanis

Az iráni, kubai, burmai rezsimek keményebbek lettek, a Közel-Keletet destabilizálták, ennek nyomán megszületett és megerősödött az Iszlám Állam, amit most már nehéz lesz kifüstülni.

Az elemző úgy látja: Obamáék nem segítették eléggé a szíriai ellenzéket, Irakban még több amerikai stabilizáló erőnek kellett volna maradnia. Obamáék közel-keleti kudarca a migrációs folyamat nyomán ráadásul Európát is destabilizálta. Szerinte ez és ennyi Obama külpolitikai öröksége.