Pislogni sem volt ideje a leköszönő amerikai vezetésnek: Szijjártó mindenki eszén túljárt
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
„A jelenlegi európai helyzetben, úgy gondolom, nem túlzás azt állítani, hogy a visegrádi együttműködés még soha nem volt olyan fontos, erre az együttműködésre még soha nem volt olyan nagy szükség, mint jelenleg. Európa olyan súlyos kihívásokkal küszködik, amely kihívások bizony az európai integráció több aspektusát is képesek veszélybe sodorni” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Prágában.
Soha nem volt olyan fontos a visegrádi együttműködés mint most, amikor Európa súlyos problémákkal és kihívásokkal néz szembe – vélekedett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Prágában a négy visegrádi ország (V4) külügyi tárcavezetőinek tanácskozása után.
„A jelenlegi európai helyzetben, úgy gondolom, nem túlzás azt állítani, hogy a visegrádi együttműködés még soha nem volt olyan fontos, erre az együttműködésre még soha nem volt olyan nagy szükség, mint jelenleg. Európa olyan súlyos kihívásokkal küszködik, amely kihívások bizony az európai integráció több aspektusát is képesek veszélybe sodorni” – mondta Szijjártó Péter a magyar közmédia tudósítóinak a tanácskozás után. Rámutatott, hogy például már évek óta zajlik a vita az euróövezet jövőjéről, míg a bevándorlási válság következtében a schengeni övezet jövője is megkérdőjeleződött.
A magyar diplomácia vezetője szerint a visegrádi csoport fontos tényezője az európai, sőt a világpolitikának, jól kezeli a jelenlegi migrációs válságot, és a csoport országai összefogásának rendkívüli szerepe van az Európai Unió jövője szempontjából is. „Az EU csak akkor fogja tudni megoldani ezeket a kihívásokat, hogyha őszintén beszél, és feladja képmutató magatartását, márpedig ennek a biztosítéka a visegrádi összefogás” – mondta a miniszter, aki szerint a visegrádi összefogás országai mindig is nyíltan beszéltek, és a nevükön nevezték a problémákat. „Ebből egyelőre hiány van Európában” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „sajnos a képmutatás politikája még mindig jelen van Európában”.
Szijjártó Péter szerint a V4-ek a csoportot ért kritikákat inkább elismerésnek és bátorításnak veszik. „Ha nem lennénk fontosak, ha nem számítana, amit csinálunk, akkor nem foglalkoznának velünk, nem kritizálnának minket”. vélekedett a miniszter. Úgy látja: az elmúlt napok kritikái arra világítanak rá, hogy a visegrádi együttműködés még soha nem volt olyan erős és olyan jelentős, mint most. Nagy a jelentősége a jövőre nézve is, mert a visegrádi csoport országai külön-külön nem érhettek volna el olyan eredményeket, amilyeneket közösen elértek gazdaságilag és politikailag.
A V4-ek ugyanakkor képesek politikájuk megvédésére is
A V4-ek ugyanakkor képesek politikájuk megvédésére is, korábban, amikor (mások) Magyarországot támadták, kiálltak Magyarország mellett, most pedig, amikor Lengyelországot támadják, kiállnak Lengyelország mellett. A bevándorlási válsággal kapcsolatban is kizárólag a V4 tud felmutatni sikeres példát. Magyarország volt az egyetlen ország, amely képes volt megállítani a bevádorlási hullámot a határánál, és ebben hatékony segítséget kapott visegrádi partnereitől - fejtette ki Szijjártó Péter. „Ha az EU a visegrádi példát követné, akkor úrrá tudna lenni a bevándorlási válságon” – vélekedett a külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország visszautasítja azt a görög állásfoglalást, hogy ne kritizálják Athént olyan országok, amelyek semmiféle segítséget nem nyújtotak neki a migrációs válság megoldásához - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Prágában a V4-ek tárcavezetőinek sajtóértekezletén az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva.
Magyarország visszautasítja a görög bírálatokat
Yannis Mouzalas migrációért felelős görög miniszter a sajtónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: Athén nem tudja elfogadni, hogy olyan európai országok bírálják, amelyek nem nyújtottak neki segítséget a bevándorlási válság kezeléséhez. „Mi hónapok óta javasoljuk, hogy legyen egy közös európai uniós erő, amely megvédené Görögország déli határát, amely jelenleg azonos a schengeni zóna déli határával, azonban a görögök ezt a tervet nem vették komolyan és javaslatunkat mindig elutasították” – nyilatkozta a miniszter.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Görgország önmaga okozta jelenlegi nehéz helyzetét. „Ha elfogadták volna a hónapok óta fenntartott javaslatunkat, akkor ma már egy közös európai erő védené Görögország déli határait és az EU nem lenne olyan védtelen, mint amilyen védtelen most. Tehát a görögöknek jobb lenne, ha a képmutatás helyett a tettek mezejére lépnének” – szögezte le Szijjártó Péter.