Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense szerint a muszlim közösségek eddigi integrációs politikája nem volt jó, mivel zárt közösségek alakultak ki. Hozzátette: a jelenlegi migrációs hullámban is nagyon sok ember érkezik, akit a vallás összekapcsol.
A muszlim közösségek eddigi integrációs politikája nem volt jó, új módszereket kell találni – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
A szakértő felidézte: Európában a II. világháború után kezdődött a muszlim közösségek integrációja; főleg gyarmati okokból az Egyesült Királyságba főleg Pakisztánból, Franciaországba Algériából, Marokkóból, Németországba pedig tradicionálisan a török közösségek érkeznek. Ők azok, akik zárt közösségeket alkothatnak, ha nem sikeres az integrációs politika – tette hozzá, megjegyezve: a jelenlegi migrációs hullámban is nagyon sok ember érkezik, akit a vallás összekapcsol.
A szakértő hivatkozott arra, hogy vezető európai politikusok is arról beszéltek, az eddigi integrációs politika, a multikulturalizmus nem volt jó. Egyes államok most a sikeres integráció érdekében próbálnak együtt dolgozni a muszlim közösségekkel, vezetőkkel, emellett pedig egyre több pénzt adnak a különböző közösségi terek, iskolák építésére, ahol az állam jelen lehet és tudja szabályozni a folyamatokat, ezzel előzve meg azt, hogy a muszlim közösségek a szegregáció, leszakadás miatt megszervezzék magukat, mert ott sokkal könnyebben felüti fejét a radikalizmus is – tette hozzá.