Megszületett a megállapodás Irán, valamint az úgynevezett P5+1 országok, az USA, Oroszország, Kína, Németország, Nagy-Britannia, és Franciaország között a közel-keleti ország atomprogramjáról – írja az Index hírügynökségi információk alapján. Izraeli politikusok történelmi hibának tartják a fejleményt. A megállapodást az izraeli lobbi Amerikában még megfúrhatja, de Szaúd-Arábiát és Oroszországot is rosszul érintheti az egyezmény.
Az iráni állami televízió szerint sajtótájékoztatót tart Mohamed Dzsavad Zarif, Iráni külügyminisztere, John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere és Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője – közölte az Index. Az eseményen az AP és a Reuters információi alapján fontos bejelentést tesznek, a hírügynökségek szerint ugyanis megszületett a megállapodás Irán atomprogramjáról a közel-keleti ország és az úgynevezett P5+1 országok, az USA, Oroszország, Kína, Németország, Nagy-Britannia, és Franciaország között.
A kiszivárgott információk szerint sikerült kompromisszumos megoldást találni. E szerint Irán köteles lesz beengedni az ENSZ ellenőreit a katonai létesítményekbe is, ugyanakkor bizonyos esetekben elutasíthatja vagy elhalaszthatja az ellenőrzést. A New York Times úgy értesült, az iszlám köztársaság vállalta az urándúsításhoz használt több eszköz leszerelését, de az infrastruktúra a birtokukban marad. Az amerikai lap arról is ír, hogy a korlátozások többsége 10 évig marad érvényben, 15 év után pedig Irán szabadon dúsíthat tetszőleges mennyiségű uránt.
Ezekkel párhuzamosan az ENSZ fokozatosan feloldja a perzsa állammal szemben bevezetett szankciókat: a fegyverembargó öt, a rakétatechnológiai embargó pedig nyolc évig marad érvényben, ha az irániak betartják a megszabott feltételeket. Amennyiben viszont megsértik a megállapodást, a szankciókat gyorsított eljárásban állítják vissza.
Az Index emlékeztet: az utóbbi napokban már sejteni lehetett, hogy a felek meg fognak tudni egyezni. Ennek ellenére az egyezség nem született meg könnyen, és még éjszaka is lényege kérdésekről folyt a vita.
A kérdés ezzel még nincs teljesen megoldva, az egyezményt a részes országoknak meg kell erősíteniük. A portál felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok törvényhozásánál még elbukhat a megállapodás, ha az azt hevesen ellenző Izrael sikeresen lobbizik annak érdekében, hogy Obama szándékai ellenére ne kapjon megerősítést.
Történelmi hibának tartja Izrael a megállapodást
Izrael élesen bírálta a megállapodást, amellyel kapcsolatban – mint kiderült – erős hírszerzési tevékenységet folytatott. Benjamin Netanjahu még az amerikai kongresszus előtt felszólalt ellene, és történelmi tévedésnek nevezte azt.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden is megszólalt: szerinte történelmi léptékű súlyos hiba az Iránnal kötött nemzetközi alku Teherán vitatott atomprogramjáról. Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélik a kedden született megállapodást. Netanjahu kijelentette, lehetőségei szerint Izrael mindent elkövet, hogy megfékezze Irán nukleáris törekvéseit. „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez” – értékelte az Irán és a hatok elnevezésű országcsoport között (az ENSZ BT öt állandó tagja, azaz Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, továbbá Németország) megszületett egyezményt az iráni atomprogramról. „Eltávolítottak számos korlátozást, amelynek meg kellett volna ebben akadályoznia” Iránt – tette hozzá az izraeli kormányfő Bert Koenders holland külügyminiszterrel kedden folytatott jeruzsálemi tárgyalásai előtt a katonai rádió értesülése szerint.
Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes közleményt adott ki, mely szerint „a Nyugat megadta magát a gonosz Irán által vezetett tengelyének”. „Nagyon súlyosak a belátható jövőben az egyezmény következményei” - állította bírálatában Hotoveli. „Irán tovább terjeszti minden irányba terrorsejtjeinek áttéteit, folytatja a Közel-Kelet lángba borítását, és a legrosszabb, hogy hatalmas lépést tesz majd a nukleáris állammá válás felé.” „Izrael mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megállapodás életbe léptetését” - zárta közleményét.
Miri Regev volt katonai szóvivő, jelenlegi kulturális és sportminiszter „a szabad világ és az emberiség számára rossznak” nevezte az atomprogramról kötött alkut.
Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezető politikusa az egyezmény nyomán felszólította Netanjahut, hogy „azonnal hagyjon fel az amerikaiakkal való szembenállással”. „Most, hogy ténykérdés lett ez a veszélyes, romboló megállapodás Iránnal, Netanjahunak fel kell hagynia végzetes próféciáival, észhez kell térnie, és össze kell fognia másokkal Izrael helyzetének javítása és érdekeinek védelme érdekében, különösen amikor majd az egyezményt végrehajtják” - jelentette ki Jahimovics.
A katonai rádióban megszólaló - az ellenzéki, centrista Tnua, vagyis Mozgalom pártot vezető - Cipi Livni volt külügyminiszter szerint „az egyezmény drámai, és Izrael nincs jelen benne”. Livni megígérte, hogy az ellenzék is részt vesz majd a megállapodás gyakorlatba iktatása ellen folytatott küzdelemben.
Livni Benjámin Netanjahu miniszterelnököt okolta az alku megszületése miatt. Mint mondta, „naivitás azt hinni, hogy elérsz valamit egy jó beszéddel valahol”, amivel a kormányfőnek az amerikai kongresszusban március elején elmondott - az iráni megállapodást már akkor elutasító - szavaira utalt. „Én nagyon gyakorlatias ember vagyok, tudok beszélni a világgal, s tudom, miként lehet eredményeket elérni. Az ügyek megfelelő intézésével értem el minden eredményt a palesztin ügyben is, és nem jó beszédekkel” - tette hozzá bírálatában.
Izrael és Irán között kiváló diplomáciai, gazdasági és katonai együttműködést volt Reza Pahlavi sah idején, de az 1979-es iszlám forradalom után fokozatosan megromlott a két ország viszonya. Mahmúd Ahmadinezsád előző iráni elnök többször is éles kirohanást intézett Izrael ellen, s 2012-ben egyebek között kijelentette, hogy „Izraelt egy nap letörlik a térképről”.
Ám nem csak Izraelt érintheti kellemetlenül, ha Irán a szankciók feloldása nyomán megerősödik. A térség szunnita hatalmát, Szaúd-Arábiát is aggodalommal tölti el, hogy a legjelentősebb síita ország mind katonailag, mind gazdaságilag erőre kaphat. A Napi.hu cikke szerint Oroszország is rosszul járhat, ha az iráni olaj újra megjelenik a világpiacon.
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Theresa May volt brit miniszterelnök ismét saját pártját vette célba, miután a Konzervatív Párt a környezetvédelmi szabályok enyhítését javasolta. A brit politikus szerint ezzel a toryk a populisták felé sodródnak, és a „szélsőjobb” szavazóinak kegyeit keresik.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Szergej Lavrov szerint a vezetők megfelelő előkészítés után találkozhatnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
