A nemzetközi terrorizmus és a globális klímaváltozás elleni küzdelem áll a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport vasárnap kezdődő kétnapos csúcstalálkozójának középpontjában, mondta a soros elnöki tisztséget betöltő Németország kancellárja kedden Berlinben a bajorországi Elmau kastélyszállóban rendezendő találkozó programját ismertető tájékoztatóján.
Angela Merkel kiemelte, hogy a G7 csoport értékközösség, amelyet a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tisztelete köt össze, így a közös munka célja nemcsak a nagyobb jólét és a magasabb gazdasági növekedés, hanem a mindenkit megillető jogok biztosítása. Ennek a szemléletmódnak az alapján állították össze a soros elnökség első számú eseményeként számon tartott állam- illetve kormányfői találkozó programját is, diákoktól nemzeti tudományos akadémiákon át szakszervezetekig egy sor társadalmi csoport képviselőinek bevonásával. A Hetek - Németország mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország - vezetői így egyebek mellett arról is tárgyalnak majd, hogy miként lehet erősíteni a beszállítói láncok átláthatóságát és a dolgozók jogait és biztonságát, aminek fontosságára a több mint 120 halálos áldozatot követelő 2012-es bangladesi ruhagyári tűz is rámutatott, fejtette ki Angela Merkel. A G7 csúcsok programjának középpontjában hagyományosan az aktuális világgazdasági, és globális jelentőségű kül- és biztonságpolitikai kérdések állnak.
Bajorországban az egyik súlyponti elem a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, és különösen Szíria helyzete lesz, és áttekintik az Európai Unió és az Egyesült államok, az EU és Japán, illetve az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi övezet kialakításáról folytatott tárgyalások állását is. Ugyanakkor a német elnökség az ENSZ két ügyének előmozdítására is igyekszik felhasználni a csúcstalálkozót, így kiemelt téma lesz a világszervezet decemberi párizsi klímakonferenciája (COP21), amelyen reményeik szerint kötelező érvényű megállapodást kötnek majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról, mondta Merkel.
Hangsúlyozta: kulcskérdés, hogy miként biztosítják majd azt az évi 100 milliárd dollárt, amelyet a tervek szerint 2020-tól fordítanak majd a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmének támogatására. Hozzátette: nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mennyi pénzt emészthet fel a klímaváltozás feltartóztatása, hanem azt is, hogy mekkora károkat okozhat, ha a nemzetközi közösség nem tesz semmit a folyamat ellen. A másik ügy az ENSZ formálódó új fejlesztési programja - az úgynevezett 2015 utáni menetrend (post-2015 Agenda) - , amely a szegénység visszaszorítását és a legszegényebbek egészségi állapotának javítását szolgáló, 2015-ig tartó Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot váltja majd fel.
Ezzel összefüggésben a német elnökség több kérdést is napirendre emelt, köztük a szegénységgel összefüggő trópusi betegségek felszámolását és az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók elleni küzdelmet, mondta Angela Merkel. Hozzátette: kiemelt téma lesz a G7 csúcson az is, hogy milyen tanulságokat kell levonni a tavaly kezdődött nyugat-afrikai ebolajárványból, például miként lehet egy nemzetközi korai riasztási rendszert kiépíteni a járványok elkerülésére. A G7 csoport a vezető ipari hatalmak informális fóruma, 1975 óta működik, és 1998-ban Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból áll, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.
A csúcstalálkozón az utóbbi évtizedekben kialakult hagyományok szerint rendre részt vesz az Európai Unió képviseletében az Európai Bizottság elnöke, valamint számos nemzetközi szervezet, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Kereskedelemi Világszervezet (WTO) vezetője. A bajorországi csúcsra egy sor további vezetőt is meghívtak, köztük Haider al-Abádi iraki miniszterelnököt, len Johnson Sirleaf Nobel-békedíjas libériai elnököt és Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai államfőt.
A Bajorország déli részén, az osztrák határ térségében fekvő Garmisch-Partenkirchen melletti kastélyszállóban tartandó kétnapos csúcstalálkozó biztosítása a bajor rendőrség történetének legnagyobb szabású művelete. Több mint 15 ezer rendőrt mozgósítottak, és a térségben rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be, így a tartomány déli részén a következő napokban korlátozásokkal kell számolni a közúti közlekedésben. Németországban a csúcs miatt visszaállították a határellenőrzést is, egészen június 15-ig, és a hatóságok mindenkit arra kérnek, hogy csak érvényes úti okmánnyal induljon az országba.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A pusztítás mértéke egyelőre nem ismert.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
