Ukrajnáról vitatkoznak Csehország vezetői

„Ami Ukrajnát illeti, változatlanul azt az álláspontot képviselem, hogy (távlatilag is) semlegessé kellene válnia, úgymond finnlandizálódnia kellene” – mondta Zeman november közepén. Sobotka a cseh parlamentben csütörtökön egy képviselői kérdésre adott válaszában viszont kijelentette: „meggyőződése, hogy a finnlandizáció nem megfelelő út Ukrajna számára. Az ottani belső helyzet már túllépett azon a szakaszon, amely finnlandizációval végződhetne”.

A miniszterelnök szerint a finnlandizáció elsősorban a hidegháborús korszak terméke volt, s ahhoz nem lenne jó visszatérni. Ugyanakkor - fejtette ki Sobotka - a finnalandizáció koncepciója összefügg Európa érdekszférákra való felosztásával, amelyről a nagyhatalmak döntöttek, és az egyes államoknak nem volt lehetőségük az önálló döntésre. „Ukrajnának azonban joga van önállóan dönteni jövőjéről” – szögezte le a kormányfő.

Sobotka hangsúlyozta: külpolitikai téren a kormány és az államfő álláspontjai között nincsenek ellentétek. Az apróbb véleménykülönbségeket, eltéréseket természetesnek tartja, s szerinte más országokban is ez gyakran van így. „A kormány nem arra való, hogy az államfő cenzora legyen. Az államfőnek megvan a maga mandátuma és felelőssége” – mutatott rá a kormányfő. Hangsúlyozta: kulcsfontosságúnak tartja azonban azt, hogy a nemzetközi fórumokon Csehország következetesen egy hangon beszéljen.

A kormányfő szerdán este találkozott Zemannal, és megállapodott vele abban, hogy évente három alkalommal találkoznak majd a parlament két házának elnökével, illetve a külügy- és a védelmi miniszterrel, hogy megbeszéljék az időszerű kül- és biztonságpolitikai kérdéseket, és egyeztessék nézeteiket. Erre a találkozóra azután került sor, hogy az államfőt számos bírálat érte külpolitikai nyilatkozataiért. Zemannak az ellenzék és a média felrótta, hogy nyilatkozataiban túlságosan is Oroszország- és Kína-barát, illetve külföldi tárgyalásai során nem helyez elegendő hangsúlyt az emberi jogok betartásának szükségességére.

A finnlandizáció fogalmával írják le röviden a Szovjetunió és Finnország második világháború utáni évtizedekben kialakított viszonyát, amikor Helsinki – függetlenségének biztosítása érdekében – jó kapcsolatokat épített ki korábbi háborús ellenfelével, és semleges külpolitikát folytatott, amelynek során figyelembe vette Moszkva érdekeit is.