Lengyelország nem fogadná el Ukrajna felosztását

Kopacz Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Donald Tusk volt miniszterelnök jelenlétében mondta el mintegy 45 perces beszédét. Ennek fő témái Lengyelország helyzete az Európai Unióban, az euróövezeti csatlakozás és energiapolitika, továbbá az ukrajnai helyzet és az ezzel kapcsolatos nemzetvédelmi kérdések voltak. A belpolitikai kérdések közül az új adórendszer, a családpolitika és az infrastruktúra fejlesztése alkották a beszéd fő témáit.    

Az ukrajnai fejleményekről szólva kiemelte a demokratikus országok szolidaritásának fontosságát, ugyanakkor hangsúlyozta a „racionális” és „pragmatikus” megközelítés szükségességét is. Mint mondta, Lengyelország „semmiképp sem egyezik bele más ország területeinek elfoglalásába”, ugyanakkor „az ukránoké a felelősség országuk megreformálásáért”. Kijelentette, hogy Lengyelország Ukrajnában a politikai reformokat, a haderő átszervezését fogja támogatni. Megerősítette azt a már korábban jelzett lengyel szándékot, hogy a védelmi kiadásokat már 2016-ban a hazai össztermék (GDP) két százalékára emelik. 2015-ben a hadsereget további 39 millió zlotyval (mintegy 3 milliárd forint) támogatják.   

Hangsúlyozta, hogy az országnak az Európai Unión belül pozíciójának megerősítésére kell törekednie. Lengyelország törekedni fog arra, hogy az EU megvalósítsa az energiaszolidaritás eszméjét, és ezért aktívan támogatja az energiaunió megteremtésével kapcsolatos lengyel indítványt. Az euróövezeti csatlakozás perspektívájáról szólva úgy vélekedett, először arra a kérdésre kell választ keresni, hogy az övezet milyen irányban halad. Mint mondta, az euró lengyelországi bevezetése két dologtól függ: az övezet megerősödésétől, valamint a lengyel gazdaság állapotától. A csatlakozás konkrét időpontjáról nem tett említést. Síkraszállt amellett, hogy az EU és az Egyesült Államok mielőbb írja alá a szabadkereskedelmi megállapodást. A hazai gazdaságban kormánya legfontosabb feladatának az adórendszernek - az adófizetők tehermentesítésére irányuló – módosítását és az infrastrukturális fejlesztéseket nevezte meg. A bányászatról szólva leszögezte, a kormány védeni fogja a „becstelen konkurenciától” az ágazatot, de hozzátette: a háztartásoknak megfizethető tüzelőanyagra van szükségük. A beszéd alatt a szejm előtt több száz bányász tüntetett munkahelye megőrzéséért, az olcsó orosz szénimport ellen.

A beszédet követő, az újságíróknak adott nyilatkozatában az államfő megelégedéssel nyugtázta, hogy az a jövő évre vonatkozóan „korlátozott számú ígéreteket tartalmazott”. Donald Tusk „sűrűnek” nevezte a beszédet, az euróövezeti csatlakozás témájához kapcsolódva pedig azt mondta, Lengyelország már régen döntött a csatlakozásról, az időpontja azonban a körülményektől függ.    

Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnöke a délután esedékes parlamenti vita előtt nem kommentálta a beszédet, de odalépett Tuskhoz, kezet fogott vele, és sikert kívánt neki uniós pályáján, jelezve, hogy nem neheztel rá.        

A programbeszédet követő délutáni parlamenti vitában a Radoslaw Sikorski házelnök által hozott döntésnek megfelelően minden parlamenti párt nevében egy-egy szónok fejezte ki a kormányprogrammal kapcsolatos álláspontot. A kormánykoalíció, valamint a politikai életből egyre jobban kiszoruló baloldali-liberális A Te Mozgalmad (TR) felszólalóin kívül (akik a beszéd szerintük dicsérendő elemeire összpontosítottak) a bal- és a jobboldali ellenzék képviselői mind arra figyelmeztettek, hogy Kopacz beszéde nagyvonalú programot vázolt fel, igazából azonban a jelenlegi kormánykoalíció előző kabinetjeit bírálta.        

Leszek Miller, a Baloldali Demokratikus Szövetség elnöke ezt egy szónoki kérdésben fogalmazta meg: „Azt, amit a Tusk-kormányok az előző hét év alatt nem győztek megtenni, most a hátramaradt tizenkét hónap alatt pótolná?” „Ez nem programbeszéd, hanem végrendelet” – folytatta Miller. A baloldali politikus mindenekelőtt a nemzetvédelmi kiadások növelését rosszallta. A baloldalhoz hasonlóan a jobboldali ellenzék is nyilatkozott, „mulasztások katalógusának” minősítve a beszédet. A Jog és Igazságosság (PiS), valamint más jobboldali pártok képviselői a programbeszédben tett ígéretek anyagi fedezetét hiányolták, továbbá kifogásolták, hogy a kijelölt kormányfő mellőzte a magas állami eladósodásnak, a lengyel mezőgazdaság helyzetének, valamint a lengyelek fokozódó  emigrációjának a problémáját.    

A Kopacz-kormányt azután nevezte ki a lengyel elnök, hogy Donald Tuskot az Európai Tanács elnökévé választották. Az új kormányról szóló bizalmi szavazást a délutáni vitát követően szerda este tartják.