Ukrajna katonai és műszaki segítséget kér

„Az első kérdés a parlament ülésén az, hogy az ország biztonságát szavatoló államokhoz fordulunk kötelezettségeik teljesítése érdekében” – hangoztatta Turcsinov, és hozzátette, hogy Ukrajnának katonai és műszaki segítségre egyaránt szükség van. Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, hadgyakorlatot tartottak. „Kezdjük helyreállítani a hadsereget” – fogalmazott Turcsinov.

A parlament kedden határozatot fogadott el, amelyben követeli, hogy Oroszország haladéktalanul vonja ki csapatait Ukrajna területéről, hagyjon fel az ukrán állam elleni az agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét. Egyelőre nem tudni, hogy a követelés érinti-e a szevasztopolban állomásozó orosz flottát.

A határozatban emellett a képviselők leszögezték, hogy „Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok mint a budapesti memorandum aláírói teljesítették vállalt kötelezettségüket, és megtettek minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”. 

Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.

Ukrajnában újra felállítják a Nemzeti Gárdát, válaszul Oroszország krími beavatkozására. Arszen Avakov belügyminiszter Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy vissza akarják állítani a Nemzeti Gárdát. Mint írta, szerdán benyújtják az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentbe, és rövidesen megkezdik a mozgósítást is. Húszezer gárdista fogja őrizni a határokat és a közrendet az országban. „Ez válasz a kívülről irányuló destabilizálásra. Ez nem katonai válasz, a polgári társadalom szervezett válasza lesz” – írta a miniszter.

A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda állami katonai szervezet volt, amelynek feladata Ukrajna szuverenitásának, területi épségének, polgárai testi épségének és személyes méltóságának, alkotmányos jogainak, szabadságának a megvédése bűncselekmények és más társadalomellenes tettekkel szemben – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.

Avakov arról is beszámolt a közösségi portálon, hogy őrizetbe vették Donyeckben az orosz felderítés (GRU) egyik munkatársát. „Donyeckben (hétfő) este az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) közreműködésével őrizetbe vették az orosz GRU egyik munkatársát az erre a titkosszolgálatra nézve különösen kompromittáló körülmények közepette” – tájékoztatott a tárcavezető.

Közben a Krímben körülzárt ukrán katonák arról panaszkodnak, hogy Kijev sorsukra hagyta őket és nem kaptak eddig világos parancsokat, hogy miként reagáljanak az orosz megszállásra. Az egyik ukrán tiszt szerint az oroszok átgondolt hadműveletet folytatnak ellenük, ők pedig erre semmilyen választ nem adhatnak.

Elmondta, hogy bár van fegyverük, nem használhatják, sőt ha erőszakkal támadnának rájuk, még akkor sem, mert nincs erre parancs. Még a védekezésre sincs parancsuk. „Nem kell hősöket csinálni belőlünk, de valamilyen világos parancsra szükség lenne, világos információ arról, hogy mi történik a Krímben. Nem akarom, hogy halálomat követően megkapjam az Ukrajna hőse címet” – mondta az ukrán tiszt. 

Az orosz parlament alsóházában jövő péntekre tűzték ki annak a törvényjavaslatnak a tárgyalását, amely egyszerűsítené a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz való csatlakozását. A tervezett törvénymódosítás értelmében egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhatna Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.   

A múlt csütörtökön a krími Autonóm Köztársaság törvényhozása elvi döntést hozott az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról és előre hozta a népszavazás megtartását erre a vasárnapra. A Szimferopolban született elhatározást az orosz törvényhozás mindkét házában támogatják.

Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke közölte, amennyiben a Krím félsziget lakossága megszavazza az Oroszországi Föderációhoz csatlakozást, akkor a terület befogadására vonatkozó eljárást az alkotmányba foglalt szabályok szerint fogják végrehajtani. A politikus nem adott konkrét választ arra, mennyi idő alatt megy végbe a befogadási folyamat és azt sem tudta megmondani, hogy a Krími Autonóm Köztársaság milyen státust kaphat az Oroszországi Föderáció tagjaként. Csak annyit mondott, hogy a terület az orosz állam teljes jogú tagja lesz. 

Matvijenko hangoztatta, hogy a krími népszavazás átlátható és tisztességes lesz, mert erről az ottani vezetés gondoskodni fog. Az orosz parlament megfigyelőket küld a Krímbe a referendum ellenőrzésére.

Viktor Janukovics kedden a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban bejelentette, hogy továbbra is Ukrajna legitim elnökének és a fegyveres erős főparancsnokának tekinti magát. Közölte, hogy terrorcselekményeket kíséreltek meg ellene, és azt is bejelentette, hogy hamarosan visszatér Kijevbe. Viktor Janukovics szerint Ukrajnát a szélsőséges nacionalista és fasiszta erők fenyegetik.

Közben a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol függetlenségéről fogadott el nyilatkozatot a Krími parlament. „A dokumentumra a népszavazás megtartásához, valamint ezt követően a Krím Oroszországhoz történő lehetséges csatlakozásához van szükség” – idézi az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó illetékes szavait a Hvg.hu. 

Várhatóan kedden az EBESZ megfigyelői megérkeznek Kelet-Ukrajnába, miután a Krím-félszigetre többször sikertelenül próbáltak bejutni. Feladatuk az lett volna, hogy a Krím félszigeten lévő katonai tevékenységet vizsgálják, tanulmányozzák. Négyszer próbáltak bejutni a Krím félszigetre, de valamennyi alkalommal fegyveresek által őrzött útzárak megakadályozták továbbhaladásukat.

Így hétfőn Ukrajna módosította meghívását, s arra kérte a résztvevő államokat, hogy március 16-ig szóló mandátumukkal Dél-, illetve Kelet-Ukrajna területén hajtsák végre feladatukat.