A krími parlamenti elnök mindenáron elszakadna Ukrajnától

A krími és az orosz parlament elnökei pénteken Moszkvában tárgyaltak. A megbeszélést követően Vlagyimir Konsztantyinov, a Krími Autonóm Köztársaság parlamenti elnöke azt mondta: a kijevi választási bizottság nem tudja megakadályozni a krími hatóságokat a népszavazás megtartásában. A krími orosz politikus hozzátette: a kijevi hatalom minden lépésére fel vannak készülve. Mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a későbbiekben egész Ukrajna csatlakozzon Oroszországhoz.

Vlagyimir Konsztantyinov azt is elmondta: biztosak döntésükben, amely szerinte a történelmi igazságosságot szolgálja azzal, hogy az 1954-ben „egy zsák krumpliként” Ukrajnának ajándékozott Krím félsziget visszatér Oroszországhoz.

Orosz kollégája, Valentyina Matvijenko szerint Ukrajnában nincsenek meg a feltételek a tisztességes és törvényes választások megtartásához. Mint mondta, a megfélemlítés és erőszak, az ukrajnai politikusok és parlamenti képviselők, a Viktor Janukovics elnök vezette korábbi hatalom embereinek üldözése közepette nem lehet legitim választásokat tartani Ukrajnában, ezért azt Oroszország nem ismerheti el.

Matvijenko szerint ugyanakkor a krími népszavazás átlátható és tisztességes lesz, erről az ottani vezetés gondoskodni fog. Az orosz parlament megfigyelőket küld a Krímbe a referendum ellenőrzésére. 

Az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnöke bejelentette, hogy követelik a kijevi főtérnél a februári tüntetések csúcspontján történt gyilkosságok független nemzetközi kivizsgálását. Matvijenko azt is hozzátette: az orosz törvényhozás felsőháza támogatni fogja a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatlakozását. A krími parlament erről szóló, a „kijevi fenyegetések ellenére” meghozott elvi döntését „bátor, férfias tettnek” nevezte. 

Matvijenko azt is hangoztatta, hogy nem akarnak háborút Ukrajnával. Azonban a felsőház korábban jóváhagyta az orosz elnök kérését arra vonatkozóan, hogy bevethesse a fegyveres erőket Ukrajnában az ott élő oroszok védelmében.

Az orosz elnöki szóvivő az állami televízióban arról beszélt: nem Moszkva irányítja az ukrajnai eseményeket, ennek inkább az ellenkezőjéről van szó: Oroszországtól kértek segítséget, és ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Dmitrij Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin naponta igyekszik világossá tenni az orosz pozíciót, álláspontját külföldön mégsem értik meg. „Ez szomorú, az pedig még rosszabb, hogy az esetleges válaszlépések szempontjából negatív következményekkel járhat” – fogalmazott.

Nyugaton továbbra is aggodalommal figyelik a krími eseményeket. Laurent Fabius francia külügyminiszter egy rádióműsorban azt mondta: még nem késő rendezni a Krím félszigeten történt katonai beavatkozás és a kiírt népszavazás miatti válságot, amit egyébként Franciaország Putyin „taktikázásának” tekint.

Jelezte ugyanakkor, hogy amennyiben az első szankciók után, amelyekről csütörtökön az uniós állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozóján döntés született, „nem lesznek nagyon gyorsan eredmények”, újabb (vízumtilalmi és vagyonzárolási) intézkedések várhatók az orosz vállalatok és vezetők ellen.

Arra a kérdésre, hogy személyesen Putyin ellen is tervez-e az EU büntetőlépéseket, Fabius megkerülte a választ. „Egy államfő esetében más a helyzet. A környezetével szemben viszont meg van rá a lehetőség, ha az oroszok nem értik meg, hogy vissza kell térni a normális nemzetközi kapcsolatokhoz” – mondta.

Amennyiben Oroszország nem hátrál meg, „egy teljesen új dolog kezdődik az Európa és Oroszország közötti viszonyra nézve súlyos következményekkel” – hívta fel a figyelmet Fabius. Hozzátette: „Ez azt jelenti, hogy a gazdasági kapcsolatok többé nem lesznek ugyanazok, és ez nagy érvágás lesz Oroszország számára, amely gazdasági téren sérülékeny hatalom. De még nem tartunk itt”.