Németországban is szigoríthatják a bevándorlást

2014. január 09. 22:12

Németországban szakmai vitát kezdeményeztek a bevándorló munkavállalókat megillető szociális juttatásokról. Szakértők szerint azonban nem szabad megkérdőjelezni a munkaerő szabad áramlásának elvét, és szankciókkal sújtani a bevándorlást.

2014. január 09. 22:12

Nagy-Britannia után Németországban is vita indult a Európai Unió közép– és kelet–európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt. A bevándorlók szociális ellátásának szabályait Nagy-Britanniával ellentétben még nem szigorították, és a politikusokon kívül tekintélyes gazdasági és társadalmi szervezetek képviselői is megszólaltak a vitában, érvelve a munkaerő szabad mozgásának uniós alapelve mellett, illetve a bevándorlók megbélyegzése ellen.

Az úgynevezett szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlás körül kialakult vitát a kisebb konzervatív kormánypárt, a bajor CSU indította el a bevándorlási szabályok szigorítását követelve. „Aki csal, az repül” – áll a CSU parlamenti képviselőinek csütörtökön véget ért háromnapos értekezletén elfogadott dokumentumban, amelyben a javasolt változtatásokat rögzítették. A párt szerint egyebek között be kell vezetni, hogy az uniós társállamokból érkezők a németországi tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó szociális juttatásokat.

Ezt a szabályt Nagy-Britanniában január 1-jével bevezették, és további szigorításokra is készül a kormány. Németországban viszont egyelőre csak egy tárcaközi bizottságot alakítottak meg, hogy megvizsgálja, kell-e lépnie az ügyben a szövetségi kormánynak.

Németországban viszont a CSU-t az „aki csal, az repül” mondatért a testvérpárton, a CDU-n kívül valamennyi parlamenti párt elítélte, jobboldali populizmussal vádolva a bajor konzervatívokat. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU-ban ugyan néhányan üdvözölték a CSU kezdeményezését, de a párt vezetői közül senki nem foglalt állást egyértelműen, a kancellár pedig úgy ítélte meg, hogy a tárgyilagos, szakmai vita felé kell terelni a diskurzust, és ezért végül a kormány 11 tárca államtitkárának vezetésével bizottságot alakított, amelynek júniusig kell jelentést készítenie a bevándorlás és a szociális ellátórendszer összefüggéseiről.

Gazdasági érdekképviseletek szerint nem szabad megkérdőjelezni a munkaerő szabad áramlásának elvét, a bevándorlásról szóló vita pedig veszélyes, mert elriaszthatja a képzett külföldi munkavállalókat. Németországban sok ágazatban támaszkodnak a bevándorlókra, és így is vannak betöltetlen álláshelyek. A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint Németországban 2025-ig 1,5 millió új külföldi munkavállalóra van szükség a gazdasági növekedés fenntartásához és a társadalom öregedése miatt nyomás alá kerülő ellátórendszerek stabilizálásához. Ezért nem szabad hagyni, hogy egy „heves politikai vita miatt rossz fényben tűnjön fel a bevándorlás” – mondta egy csütörtöki interjúban Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója.

A legutóbbi, 2013 közepéről származó adatok szerint nagyjából 320 ezer román és bolgár állampolgár él Németországban. A foglalkoztatottsági arány körükben 60-64 százalékos, megfelel az országos szintnek, a munkanélküliség 7,4 százalékos, elmarad a 7,7 százalékos országos átlagtól. Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlástól, és a munkavállalási korlátozások lebontása várhatóan a képzettségi szint emelkedését és a feketemunka visszaszorulását eredményezi majd.

Ugyanakkor több nagyvárosban feszültséget okoz, hogy jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok. A városi önkormányzatok szövetségének vezetője, Ulrich Maly nürnbergi főpolgármester egy csütörtöki interjúban hangsúlyozta, hogy kihívás a képzetlen románok és bolgárok megjelenése, de nem tömeges méretű és nem országos gond. Nagyjából egy tucat városban okoznak problémát, de csak egyes negyedekben – tette hozzá. Kiemelte, hogy a jelenlegi vitából az a „végzetesen téves következtetés adódik, hogy szegénységi bevándorló az összes román és bolgár, aki hozzánk érkezik, és sokan közülük még csalók is”.

Az ARD közszolgálati televízió csütörtökön ismertetett felmérése alapján a lakosság relatív többsége, 46 százaléka szerint a bevándorlás inkább előnyös, mint hátrányos Németországnak, 76 százalék viszont úgy véli, hogy a pártok nem tesznek eleget a bevándorlással keletkező gondok megoldásáért.

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bispora
2014. január 10. 10:46
"Ugyanakkor több nagyvárosban feszültséget okoz, hogy jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok." A cigányság PC definícióját ügyesen használják a véleményformálók. A Pokol Béla 2011-es könyvében (Európa végnapjai) vázolt és jövendölt demográfiai folyamatok egyre riasztóbban valósulnak meg. Pokol azt találta, hogy a nyugat-európai vezető államok szinte kiszívják a normakövető, adófizetésre képes munkaerőt a keleti országokból. Már nem egyszerű agyelszívásként, hanem népelszívásként lehet definiálni a folyamatot. A cigányok meg robbanásszerűen növekedve maradnak az egyre zsugorodó államalkotó nemzetiségiek nyakán. Gondolom a következő lépés olyan célzott EU-s támogatások megítélése lesz, melyet a cigányok Keleteurópában tartására fognak pántlikázni.
basatu
2014. január 10. 08:35
Valós veszély az unió nyugati felét elárasztó bevándorlási hullám amely az unió koldus tagállamaiból a gazdag nyugati tagállamokba tart!Euró milliárdokba kerülnek ezek a bevándorlók és ráadásul a keresetük jó része is elvándorol eredeti hazájukba,ez nem tesz jót a gazdaságuknak,ráadásul a munkanélküli bevándorlók,munkavállalók is komoly pénzbe kerülnek és növelik a szociális feszültséget,azaz nem csak negatív gazdasági kihatásai hanem politikai kihatásai is vannak ennek az újkori népvándorlásnak.Tehát az unió lépéskányszerben van mert ha nem kezeli ezt a problémát hatékonyan akkor már később már kezelhetetlenné válik a helyzet,csakj Magyarországról az elmúlt években 550000 ember menekült el a kilátástalanság és az éhezés miatt,ami még fokzódott az orbán banda totális népnyomoörgatásai miatt!A fenti folyamat csak radikális módszerekkelkezelhetők,azaz az uniónak meg kell vonnia azon uniós államoknak az anyagi támogatását amelyek nem tesznek hathatós intézkedéseket a nyomor exportálása ellen!Így legalább a a befogadó államok + terheeit uniós pénzekből lehetne kompenzálni.Persze az uniós törvényeket először módosítani kell és ez nem lessz könnyű,mert a nyomor országainak is van szavazati joga az unió parlamentjében!
morog
2014. január 10. 00:09
Ez egy jó összeállítás. Hová mennek a magyarok? Ha nem úgy jönne ki, ahogy gondolom, akkor klikk a balodali oszlopon Hungary-ra. peoplemovin
tibcsike
2014. január 10. 00:06
És van más súlyos gond is. Baden-Württembergben megdöbbentő sikerű "mocskos buzik"-petíció indult a LMBTTIQ-ideológia általános iskolai bevezetése ellen! [ A gyengébbek kedvéért: Leszbikus-Meleg-Biszexuális-Transzszexuális-Transzgender-Interszexuális-Queer. - Nem tudtad? Mocskos homofób.]
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!