Orbán Strasbourgban: A Néppárt megadja a tiszteletet

„Ma jó volt magyarnak lenni ebben a közegben” – fogalmazott a kormányfő, közölve: a tanácskozáson konkrét kérdések merültek fel, mert „nagyon sok a nehezen érthető és a nemzetközi sajtóban gyakran félreértelmezett körülmény”. Erre példaként szamárságnak nevezte az olyan felvetéseket, amelyek szerint a magyar Alkotmánybíróság nem vizsgálhatna kétharmados törvényeket, hogy a hajléktalanokat bárki kriminalizálná akarná, illetve hogy fenyegetve lenne a magyar igazságszolgáltatás függetlensége. Kijelentette: minden, ami a magyar alaptörvényben szerepel, valamely más ország gyakorlatában már ismert.

„A néppártban a mi barátaink ülnek, azok a parlamenti képviselők, akik a mi politikai családunkhoz tartoznak. A beszélgetés célja az volt, hogy egyeztessük az óráinkat” – mondta a miniszterelnök, az Európai Néppárt kötelékébe tartozó Fidesz elnöke, barátinak nevezve a tanácskozást, amelyen körülbelül húsz, alapvetően jogi természetű kérdést kapott és válaszolt meg, adott háttér-információkat.

Szavai szerint a keddi ülésen nem azokkal találkoztak, akik úgy tesznek, mintha a magyar alkotmányt támadnák, valójában viszont az fáj nekik, hogy az ő országukhoz tartozó nagy nemzetközi cégeket, bankokat megadóztatták Magyarországon, vagy hogy rezsicsökkentést hajtott végre a magyar kabinet. „Ők nem voltak részei ennek a társaságnak (...), ez egy másfajta összegyülekezés volt” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette: június végére, július elejére készül el a magyar alkotmánymódosításokról szóló összefoglaló uniós értékelés, amelyet majd akkor megtárgyal az Európai Parlament (EP) is. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy egy korábbi kezdeményezés alapján szerda délelőtt lesz egy vita az EP-ben ugyanerről a kérdésről, ám azon maga a kezdeményező sem lesz jelen, ahogyan a frakcióvezetők többsége sem, így e vita súlya csökkent. „Az érveinket a június végén, július elején esedékes EP-ülésre kell összepontosítanunk” – mondta.

Szájer József, a Fidesz EP-képviselője az újságíróknak hangsúlyozta: az a fontos, hogy konkrétumokról folyhasson a vita, és össze lehessen hasonlítani a gyakorlatokat. Az nem helyes, ha az egyik európai országgal szemben más mércét alkalmaznak, mint egy másikkal szemben – emelte ki, erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlannak nevezve, hogy Magyarországgal szemben olyan elvárásokat támasszanak, amelyeket más uniós tagállamok esetében nem.