Javított imázsán az IMF

Az IMF mellett 2001-ben felállított Független Értékelő Hivatal január 17-i keltezésű, de csak most nyilvánosságra hozott jelentése szerint a 2008-2009-es globális válság „vízválasztó esemény volt” a valutaalap történetében, mert ennek során az IMF szakított hagyományos szigorával és most „rugalmasabbnak és készségesebbnek” mutatkozik. Az értékelés szerint a valutaalap igazi próbáját a nyugalom periódusai jelentik majd, amikor a megbízható tanácsadói szerep még fontosabb a gazdaság előmozdításának szempontjából. Az IMF azzal, hogy az elmúlt négy évben 47 országnak – köztük Görögországnak – hitelezett és két ízben is növelte forrásait, visszanyerte az krízist megelőző években elvesztett jelentőségét. Az értékelő hivatal szerint ugyanakkor a valutaalapnak a jövőbeni válságok megelőzéséért megvalósítandó globális együttműködés biztosítása érdekében kezelnie kell azt a bizalmatlanságot, amely vele szemben Ázsiában és Latin-Amerikában továbbra is fennáll.

A két évvel ezelőtt elvégzett, hasonló független vizsgálat elmarasztalta a valutaalapot amiatt, hogy nem látta meg a pénzügyi válság jeleit és hogy tartott az olyan országok kormányzati tisztviselőinek hírnevétől és szakvéleményétől, mint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. A szerdán közzétett jelentés szerint egyes országoknak változatlanul az a benyomása, hogy az IMF-nél még mindig a legnagyobb részvényesek dominálnak és hogy az Európának nyújtott legutóbbi hitelek feltételei „puhák” a korábbi segítségnyújtásokhoz képest. „Az IMF számára kétségtelenül kihívást jelent, hogy a tagállamok zöménél megfordítsa a rossz gazdasági örökség és a megbélyegzettség elhúzódó kedvezőtlen hatásait, amire nincs gyors és könnyű megoldás” – áll az értékelésben.

A jelentés javaslatokat is tartalmaz, amelyeknek egy részét Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója írásos állásfoglalásban utasította vissza, mert nem tartotta őket „praktikusnak” vagy „ajánlatosnak”. Ezek közé tartozik az az indítvány, hogy a valutaalap még azelőtt osszon meg információkat az érintett kormányokkal az általa javasolt gazdaságpolitikáról, hogy delegációt küldene gazdaságuk értékelésére. Az értékelő hivatal emellett javasolta, hogy az IMF minden ország számára dolgozzon ki középtávú stratégiai tervet és hogy az irányvonalával kapcsolatos fontos döntései előkészítésébe foglalja bele minden ország véleményét.

Lagarde reagálásban hangoztatta: „egyetértek azzal, hogy többet kell tennünk annak érdekében, hogy a teljes tagság becsületes, pártatlan, és intellektuálisan szigorú partnernek lássa az alapot. Újból meg kell majd fontolnunk, hogy vannak-e jobb módjai a jelentésben foglalt célok elérésének”, mint a javasolt elgondolások. Az IMF vezérigazgatója ugyanakkor kétségbe vonta, hogy az irányvonal összes ismertetése az érintett kormányokkal elősegítené a jobb párbeszéd kialakulását. Lagarde a középtávú stratégiai tervek kidolgozását a bürokratikus eljárások bonyolításának nevezte és kétségbe vonta, hogy az hozzájárulna az IMF munkájának javításához.