Kiáll Merkel és Hollande a görögök euróövezeti tagsága mellett

2012. május 16. 09:12

Németország és Franciaország egyaránt azt szeretné, ha Görögország az euróövezet tagja maradna - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben Francois Hollande francia elnökkel folytatott megbeszélése után.

2012. május 16. 09:12

Francois Hollande kedden vette át a francia elnöki hivatalt, és beiktatása után alig néhány órával Berlinbe utazott bemutatkozó látogatásra. A francia küldöttséget szállító repülőgépet villámcsapás érte, ezért vissza kellett fordulnia Párizsba. Hollande és kísérete végül egy másik gépen jutott el a német fővárosba, ahol a késő délutánra tervezett programja a csúszás miatt csak este 20 óra körül kezdődött el. A francia elnököt katonai tiszteletadással fogadták a szövetségi kormány hivatalánál. A német kancellár és a francia államfő ezt követően nagyjából 60 perces megbeszélést tartott, majd együtt rövid sajtótájékoztatót. A programot vacsora zárta.    

A sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták: pontosan tudják, hogy a két ország közti kapcsolatnak különleges jelentősége van az európai egységfolyamat előrehaladásában, és ennek megfelelően végzik munkájukat. A konzervatív kancellár kiemelte: a kettejük közti különbségek csekélyebbek annál, mint ahogy ez a sajtóban lecsapódik. A szocialista köztársasági elnök pedig rámutatott: mostanáig mindig kiválóan alakult a francia-német viszony, amikor más-más pártcsaládból származó politikus volt a francia elnök, illetve a német kancellár, legutóbb például a szociáldemokrata Gerhard Schröder és a konzervatív Jacques Chirac is jól együtt tudott dolgozni.    

Ugyanakkor Hollande hangsúlyozta: továbbra is úgy véli, hogy a – döntően német hatásra megalkotott és államháztartási fegyelmet előíró – fiskális paktumot növekedésösztönző elemekkel kell kiegészíteni, azt azonban még nem lehet tudni, hogy ennek formája a szerződés – Berlin által elutasított – újratárgyalása lesz-e. Első lépésként ugyanis össze kell gyűjteni és meg kell vitatni valamennyi olyan elképzelést, amely a gazdasági növekedés beindítására vonatkozik, mert növekedés nélkül nem lehet csökkenteni az államháztartási hiányt és az államadósság terhét. Az ötleteket – köztük a Németországban ugyancsak ellenkezést kiváltó közös euróövezeti kötvény koncepcióját – a május 23-án tartandó informális uniós csúcson, majd a június végi hivatalos csúcson mind „le kell rakni az asztalra”, és meg kell vizsgálni, hogy milyen jogi eszközök révén lehet megvalósítani az elképzeléseket – mondta Hollande.    

Merkel és Hollande egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását szeretnék. Merkel hozzátette: maguk a görögök is azt szeretnék, hogy hazájuk a közös európai fizetőeszközt használó uniós tagállamok között maradjon. Berlin és Párizs hajlandó támogatást nyújtani ehhez, akár „pótlólagos gazdaságösztönző” lépésekkel is, ha Athén ezt igényeli. Ugyanakkor a görög félnek be kell tartania a nemzetközi pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó megállapodást – szögezte le.

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bigyomail
2012. május 16. 12:05
Miért nem hagyják bedőlni a görögöket? A Görög nép úgy döntött, hogy nem kér a megszorításból, inkább a csődöt választja. Váljék egészségükre. Olyan pártokra szavaztak, akik azzal kampányoltak, hogy nem akarnak megszorítást. Azt meg nem mondták el, hogy helyette mit akarnak csinálni. De a görögöknek ez elég volt. Hát hagyják őket úgy tönkremenni és nyomorba dőlni, ahogy csak akarnak. Az értelmesebbje már úgy is elkezdte kivenni az eurót a bankokból, a többi meg majd rá jön, hogy mi a következménye a döntésüknek, ha máskor nem, akkor majd annál a résznél, mikor éhezni kezd a család.
durrbele
2012. május 16. 11:44
Majd a görögök eldöntik hogy maradnak é!
bmucsai
2012. május 16. 10:37
Mert ugye mi van akkor, ha a görög nyit egy számlát berlinben, és átutalja a pénzét? Mert bevezetik a drachmát. De mi van, ha ők euróba kérik a fizetésüket és nem érdekli őket a drachma? Lehet az emberek akarata ellenében működtetni egy gazdaságot? Az adósság növekedés jó része a CDS felárból (kockázati kamat felár) adódik. Miért a görög ( magyar) embereknek kell megfizetni mások kockázatát? Mi közük hozzá? Tény az, hogy az euro bevezetése tönkre tette a görög gazdaságot, gyakorlatilag nem működik. Miért gondolja bárki, hogy ha kilépnek, bevezetik a drachmát, stb, a gazdaság működni kezd? Évekig tartó folyamat, amíg megindulhat valami. Van erre idő? A reálgazdaság folyamatai sokkal hosszabb időskálán működnek mint a pillanatnyi pénzügyi döntések időtartamai. A pénzügyi befektetők szétverik a reálgazdaságot. Nemcsak a görögökét!
Csigorin
2012. május 16. 10:26
Marad a vegso megoldas, a csodafegyver, a Neutronbomba! A gorogokre ra fogjak uszitani bokrost!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!