Megterheli a magyar-kanadai kapcsolatot a tömeges menedékkérés

A Magyarországról Kanada felé irányuló kivándorlási hullám komoly terhet jelent a „kitűnő kétoldalú” kapcsolatokra, sajnálatos, hogy több magyar gyors boldogulási lehetőségként kezeli és „akár a magyarországi helyzet eltúlzott, hamis bemutatásával próbálja kihasználni a kanadai menekültrendszer kiskapuit” – tájékoztatta a Külügyminisztérium szerdán a MTI-t. A tárca szerint az, hogy a menedékkérők hulláma alapvetően egy célország felé irányul, és az, hogy közvetlen légi összeköttetés híján a nyugat-európai országokban átszállók nem ott nyújtanak be kérelmet, azt mutatja, hogy a kivándorlás okai anyagi jellegűek. A kanadai hatóságok egyes nyugat-európai tranzitrepülőtereken, Bécsben, Párizsban, Amszterdamban és Koppenhágában „szűrőpontokat” állítottak fel, s többeket visszafordítottak. Az előszűréssel együtt is januárban és februárban is állítólag mintegy kétszáz menedékkérelmet adtak be magyarok – elsősorban Torontóban és Vancouverben – értesült a Népszabadság.

A menedékkérelmek indoklásával ellentétben Magyarországon senki sincs üldözésnek kitéve – hangsúlyozta a külügyi tárca, hozzátéve: a kormány határozottan fellép minden „szélsőséges, gyűlöletkeltő megnyilvánulás” ellen. A kormány tudatában van a mélyszegénységben élők nehéz helyzetének, ezért hozott létre külön államtitkárságot a társadalmi felzárkózás segítésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban – emlékeztettek, hozzátéve, hogy az intézkedésekről rendszeresen tájékoztatják Kanadát is. Magyarország azonban egymaga nem képes megszüntetni „a legfőbb kiváltó okot, a vonzó anyagi juttatásokat” – mutattak rá. Mint közölték, ezért üdvözlendő Jason Kenney kanadai bevándorlási miniszter február 16-i bejelentése a kanadai szabályozás módosításáról, a menekültügyi eljárás lerövidítéséről. Így az eddig akár több évig is elhúzódó ügyek intézése átlagosan másfél hónapra csökkenhet – tették hozzá.

Külügyi források szerint Kanada részéről igen nagy türelem tapasztalható a kérdésben, hiszen Csehország esetében már kisebb számú menedékkérelemnél bevezették a vízumkötelezettséget. A kanadai hozzáállás oka vélhetően az, hogy tisztában vannak azzal, milyen komoly anyagi ösztönzést jelent a jelenlegi szabályozásuk, illetve az, hogy Magyarország konstruktívan viszonyul a kérdéshez. Magyarország álláspontja az, hogy csak különleges esetekben van politikai oka a kivándorlásnak, ami abból is látszik, hogy a kérelmeket nagy arányban elutasítják. Budapest érdeke az, hogy kétoldalú keretek között kezelje a kérdést, Kanada pedig - a külügyi források szerint – nem fontolgatja a vízumkötelezettség visszaállítását Magyarországgal szemben. Várhatóan az idén elkészül a biztos származási országok listája, s ha erre Magyarország felkerül, az lényegében ellehetetleníti a politikai hátterű menedékkérelmeket.  

A külügyi forrás elmondta azt is, hogy az elmúlt időben nőtt Kanadában egyes bűncselekmények száma, például a színesfémlopásoké, a bankkártya- és telefonkártya-visszaéléseké, a feketefoglalkoztatásé. Az utóbbi időben Szlovákiából Kanadába érkező menedékkérők száma is megugrott, ezért elképzelhető, hogy a hasonló helyzet miatt intenzív információcsere alakul ki Magyarország és Szlovákia között. Mindenesetre a kialakult helyzet jelentősen rontja a Magyarországról kialakult képet is.

Tavaly csaknem megduplázódott a Kanadában menedéket kereső magyarok száma, 4409 magyar folyamodott menekültstátusért, szemben a 2010-es 2300-zal - írta a The Vancouver Sun az ottawai központú Postmedia News médiaügynökséget idézve. A 2011-es kérelmek közel 18 százalékát magyar állampolgárok nyújtották be. Bár a menekültek etnikai hátterét nem hozzák nyilvánosságra, a sajtóból is az a kép bontakozik ki, hogy döntően romákról van szó. A menekülteket kibocsátó országok listáját toronymagasan Magyarország vezeti, Kína hét százalékkal a második.