Döbbenetes videón, ahogy megindul az észak-koreai katonák első offenzívája
Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban.
Orbán, Sarkozy és az emelkedő Kelet - az Index összefoglalta, mire is gondol Orbán, amikor az új világrendről beszél. Sarkozy gondolatai visszaköszönnek Orbán beszédeiből is. A portál szerint egyértelmű, hogy Európa kér a kínai pénzből. A kínai tőke, az idén is tíz százalékkal bővülő gazdaság vonzó lett az EU tagállamainak.
Orbán Viktor pénteken, a Máért találkozón elmondott világpolitikai elemzése szerint a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság nem valamilyen baleset, hanem a kapitalizmus bukása, mert azt a munka és a termelés helyett a spekuláció mozgatta. Ezért új világrendet kell építeni, erősebb állami befolyás kell a gazdaságban, mert a szabad piac erejébe vetett hit tévút. A globalizáció hatására a nyugati civilizáció elvesztette vezető szerepét. Keleten az állam erősen kontrollálja a gazdaságot, a Nyugat vetélytársai lettek. Ezért a jövőben érvényesülni akaróknak muszáj pragmatikus alapon gazdasági szövetséget kötniük a Kelettel is - foglalja össze az Index Orbán érvelését.
Orbán álláspontja Nicolas Sarkozy francia államfőjéhez hasonlít leginkább. „Újra kell terveznünk a kapitalizmust, hogy visszaállítsuk morális dimenzióját, konzisztenciáját. A szabad piac mindenek fölé helyezése a demokráciát gyengíti” – mondta Nicolas Sarkozy a davosi világgazdasági fórumon idén januárban, amin Orbán is részt vett. „A következő országvezetésnek azt is meg kell értenie, hogy az a politika, amely érinthetetlenséget és szabályozatlanságot ad a pénzkapitalizmusnak, valójában a demokráciát is megrendíti” – mondta Orbán Viktor egy hónappal később, februári országértékelő beszédében.
Sarkozy egy másik alkalommal arról beszélt: „A pénzügyi kapitalizmus krízise után vissza kell állítani az egyensúlyt az állam és a piac között. A mostani válság bebizonyította, hogy vége az impotens állam illúziójának.” Orbán a Széll Kálmán Alapítványnál idén októberben elmondott beszédében erről azt mondta: „Felértékelődik az állam szerepe, és leértékelődik a liberális utópia, az államot felváltó piaci önszabályozásról szóló legenda.”
Az Index szerint egyértelmű, hogy Európa kér a kínai pénzből. A kínai tőke, az idén is tíz százalékkal bővülő gazdaság vonzó lett az EU tagállamainak. Az 1989-es Tienanmen téri vérengzés után ideiglenesen elszigetelt és még 2008-ban is élesen kritizált ázsiai nagyhatalomnak az európai vezetők ma sorra igyekeznek a kedvében járni.