Az ezüstéremért hajtanak az óellenzéki pártok Dombóváron

Az időközi parlamenti választások általában fontos jelzéssel szoktak szolgálni arról, hogy az azon részt vevő pártoknak, illetve jelölteknek milyen a tényleges támogatottsága, s miután itt valós szavazatot adnak le az állampolgárok, sokkal reálisabb eredményeket kapunk, mint a közvélemény-kutatások alapján. A Tolna vármegye 2-es számú egyéni választókerületében (evk.), Dombóváron és a környékén most vasárnap megtartandó voksolásra – amelyet a kormánypárti Potápi Árpád októberi váratlan halála miatt kellett kiírni – azonban a fenti állítás számos ok miatt legfeljebb csak részben igaz.

Egyrészt azért, mert – hacsak addig nem fordul fel fenekestül a világ – borítékolható a Fidesz-KDNP jelöltjének a sima győzelme. 2022-ben ugyanis Potápi brutális fölénnyel nyert, 62,44 százalékot kapott, míg a balliberális ellenfele – a volt dombóvári polgármester, akit 2012-ben felbujtóként elkövetett sikkasztásért felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek –, Szabó Loránd mindössze 27-et. A mi hazánkos Tobak Gábor a pártjánál kicsit jobban szerepelt (7,54), rajtuk kívül volt még két 2 százalék alatti induló is. 

Persze mindebben közrejátszik az is, hogy Potápi rendkívül népszerű volt a térségben, 1998 óta, azaz hét alkalommal mindig biztosan hozta a mandátumot – négyszer a bonyhádi központú 3-as választókerületben, majd 2014-től a változó határok miatt már a Dombóvár-központúvá váló, csaknem hatvan települést magában foglaló evk-ban –, így a személyisége döntő tényező volt a mindenkori szavazások során.

sokkal rosszabbul fog szerepelni, az pedig gyakorlatilag kizárt, hogy veszíteni fog. Egyrészt az ő kötődése is ismert a választókerülethez – Bonyhádon született, de mindig is kisdoroginak vallotta magát, azóta is ez a Tolna vármegyei falu az otthona –, ráadásul az elmúlt tíz évben a Magyarság Háza igazgatójaként dolgozott a nemzetpolitika területén, Potápi Árpád kollégája volt.

A másik legfontosabb ok, amiért nem lesz országosan mérvadó a dombóvári eredmény az, hogy nem vesz részt rajta a messze legerősebb ellenzéki formáció, a Tisza Párt. Magyar Péter ugyanis pontosan tisztában volt azzal, hogy nekik itt nem teremne babér, az meg roppant kínos lett volna, ha amiatt kellene magyarázkodnia, hogy miért nem jártak sikerrel, amikor egyes közvélemény-kutatók szerint országosan már behozták, sőt, meg is előzték a Fideszt (más intézetek szerint persze messze nem ez a helyzet). 

Többek között azt állítja, a rendeleti kormányzás miatt jelenleg az Országgyűlés szerepe teljesen elhanyagolható, a Tisza Párt esetleges győzelme sem változtatna a Fidesz kétharmados többségén, és ha szereznének is egy mandátumot, a képviselőjüknek frakció nélkül szinte semmilyen jogosítványa nem lenne. A Tisza Párt elnöke szerint emellett nem kívánnak asszisztálni az Országgyűlésben a Fidesz és az érdemi támogatottsággal már nem rendelkező ellenzéki pártok közös bábszínházához. Egyébként pedig azt javasolják a választókerületben élőknek, hogy ne járuljanak az urnákhoz.

Kocsis Máté erre úgy reagált, a „szokásos Magyar-hantáról” van szó. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint bár a Tisza elnöke arra hivatkozik, hogy a közvélemény-kutatások szerint nagyobb a támogatottságuk, mint a kormánypártnak, megfutamodnak egy olyan helyzettől, amelyben bebizonyíthatták volna, hogy potenciális kihívói. „Tele van a gatya, mint mindig” – fogalmazott.  Csibi Krisztina pedig kijelentette, „könnyebb az országot járva haknizni, és riogatni az embereket, mint részt venni a kemény munkában”.

Több ellenzéki párt azonban megméreti magát, már csak azért is, mert a Tisza Párt hiányában biztos jobban fognak szerepelni, mint a közvélemény-kutatási adatokban, s tudnak arra hivatkozni, hogy „lám-lám élünk, nem lehet minket leírni”. S az sem elhanyagolható szempont, hogy a részvételük bejelentésével be is moshatnak egyet Magyarnak. 

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke korábban azt közölte, pártja nem mond le egyetlen megyéről, egyetlen ellenzéki szavazóról sem, az igazi ellenzéki párt nem menekül a választás elől, nem taktikázik, hanem elindul és képviseli a választóit.

Gyurcsányék egyébként Takács Lászlót, a bonyhádi és Tolna vármegyei képviselőjüket, Grábóc község volt polgármesterét állítják csatasorba, aki Molnár szerint az egyetlen olyan ellenzéki jelölt, aki valóban ebben a választókerületben lakik és dolgozik. Tizenöt százalék körüli eredménnyel – amire van esélyük – már azt mondhatnák, kilábaltak a hullámvölgyből, elindultak újra felfelé.

de listáról jutott be 2022-ben, esetleges győzelme esetén egyéni honatya lenne, s a párt másik politikusa kerülne be a listájukról. 

A párt azzal indokolta a döntését, hogy Dúró a gyermekkorának legnagyobb részét a választókerülethez tartozó Döbröközben töltötte, ma is ott él a családja. Általános iskolába is oda, illetve Dombóvárra járt, ebben a városban szerezte meg a gimnáziumi érettségijét, édesapja pedig csaknem három évtizede közkedvelt állatorvos a környéken. A Mi Hazánk feltehetően akkor lenne elégedett, ha Dúró jobban szerepelne, mint 2022 tavaszán Tobak Gábor.

(bár Harangozó Gábor hivatalosan függetlennek számít, mert a tisztújító kongresszusuk után még nem volt bejegyezve az új elnök aláírási joga, amikor jelöltnek jelentkezett). A szocialisták szerint Harangozó egy szociálisan érzékeny, helyi gyökerekkel rendelkező politikus, aki nemcsak érti, hanem érzi is a helyiek problémáit. A jelölt korábban a párt alelnöki székéig jutott, s volt európai parlamenti, valamint országgyűlési képviselő is. Egyébiránt agrárszakember, akit családi szálak fűznek Tolna vármegyéhez. Harangozó és az MSZP számára az lehet a cél, hogy megugorja a parlamenti küszöböt, az 5 százalékot, ami nem lehetetlen elvárás ebben a helyzetben.

A Második Reformkör sem akar kimaradni a csatából. 

aki a reményt és a biztonságot szeretné elvinni Tolna vármegyébe. Ha lehetne fogadni az időközi választás győztesére, Ágostonnal még kis tét esetén is brutálisan sok pénzt lehetne nyerni, annyira esélytelen. Ezzel persze tisztában van Vona is, de azt mondta, akármennyire is nehéz ez a küzdelem, fel kell vállalni az ott élők miatt.

A függetlenként induló Vilcsek Ernőnek már az is nagy eredmény, hogy sikerült összegyűjtenie a szükséges számú érvényes aláírást, így az ő neve is felkerült a szavazólapra. Ennél nagyobb dicsőségre azonban nemigen számíthat vasárnap.

Kiszelly: Magyarék nem akarnak ugyanabba a helyzetbe kerülni, mint amilyenbe 2022-ben Márki-Zay Péter

Túlzottan nagy tétje nincs ennek az időzi választásnak, mert – szemben a 2015-ös veszprémi voksolással – akármi lesz is a végeredmény, a Fidesz-KDNP biztos, hogy megtartja a kétharmados parlamenti többségét – mondta a Mandinernek Kiszelly Zoltán.

A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint ugyanakkor annak van nagy esélye, hogy a kormánypárti Csibi Krisztina megszerzi a mandátumot, ám az, hogy hány százalékot kap, az nagyon sok tényezőtől – részvételi arány, mozgósítás sikeressége, az ellenzékiek aktivitása, időjárás – függ, így nem is szívesen mondana konkrét számot.

– jelentette ki a politikai elemző. A Vona-féle Második Reformkor gyaníthatóan elégedett lenne a két százalék feletti eredménnyel, az MSZP és a DK pedig azt szeretné bizonyítani, hogy van valós támogatottságuk és ehhez meg kellene haladniuk az öt százalékos parlamenti küszöböt.

Erre már csak azért is reális esélyük van, mert nem indul a Tisza Párt. Valószínűleg azért döntött így Magyar Péter – közölte Kiszelly –, hogy elkerülje az előválasztási csapdát. Az ellenzéki politikusok közül a legtöbben – beleértve Gyurcsány Ferencet, Jakab Pétert és másokat – azt állítják, egy az egy ellen kell indulni, akkor van esélyük a győzelemre. 

Magyarék viszont mindenképp önállóan akarnak részt venni a választásokon és nem is hajlandók senkit átvenni maguk közé, mert 

aki ugyan megnyerte a miniszterelnök-jelölti előválasztást, de onnantól kezdve már csak balra volt nyitott, onnan számíthatott voksokra. 

Azzal, hogy a Tisza nem indul egyetlen időközi választáson, azt reméli, hogy meg tudják tartani a jelenlegi viszonylag magas támogatottságát – ez a Századvég szerint 34 százalék volt decemberben –, míg, ha elindulnak, esetleg kiderülne, hogy nem állnak ilyen jól – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Nyitóképünk illusztráció: Csibi Krisztina Facebook-oldala