A New York Times-ban sosem olvastam jót Orbán Viktorról – Martin Ford futurista a Mandinernek

Hogyan fogja megváltoztatni a mesterséges intelligencia az újságírást?

A mesterséges intelligenciával dolgozó rendszerek már ma is meg tudnak írni alapvető híreket. Ha ránéz a nagy hírportálokra, mint a Bloomberg, ezeket a sztorikat már ma is gépek generálják, legyen szó egy vállalat bevételeiről vagy egy sportsikerről. Könnyű a gépnek beszereznie az adatokat és hírré alakítania azokat. S ezek a rendszerek egyre jobbak lesznek. Biztosan hallott a Chat GPT-ről. Sok egyetemi professzor aggódik amiatt, hogy a diákjai ezt fogják használni a dolgozatíráshoz. Ha erre képes a mesterséges intelligencia, akkor az újságírásra is képes.

A kivétel az interjú vagy az oknyomozás lesz. De lehet, hogy az sincs túl távol, amikor a mesterséges intelligencia interjút tud majd csinálni valakivel. A mesterséges intelligencia átalakítja a világot, és nem csak az újságírást. A könyveknek, amiket írtam, a legfontosabb megállapítása, hogy egy csomó munkakör el fog tűnni.

Jelenthet-e a mesterséges intelligencia általi újságírás objektívebb újságírást?

Elméletben igen. Nagy vita van ma Amerikában arról, hogy olyan lapok, mint a New York Times, erősen baloldali elfogultságúak lettek. A New York Times-ban sosem olvastam jót a maguk miniszterelnökéről, a szerkesztőség nem szereti Orbán Viktort. De amellett, hogy elméletben a mesterséges intelligencia képes lehet az objektívebb újságírásra, ez mégiscsak attól függ, hogy ki fejleszti, és mi vele a célja, mert manipulálhatják is azt bármilyen irányba.

Köteteiben azt írja, hogy magas presztízsű értelmiségi munkák fognak megszűnni a mesterséges intelligencia miatt. Miért?

Sokan gondolják, hogy a kétkezi, alacsony képzettséget igénylő munkák fognak eltűnni, de tévednek. Igaz, hogy az ilyen munkaköröket is fenyegeti például a robotok megjelenése, de robotot építeni egy fizikai munka elvégzésére még mindig igen drága dolog. Az értelmiségiek viszont többet keresnek, a munkájukat kiváltó mesterséges intelligencia által vezérelt programokat viszont olcsóbb megcsinálni, mint az említett robotokat – s ez ösztönző lehet a fejlesztők és munkaadók számára. Ha szellemi munkás vagy, és a melódban viszonylag mindig ugyanazt csinálod, vagy bürokrata, esetleg  mennyiségi elemzéseket végzel, akkor a te munkádat könnyen kiválthatja a mesterséges intelligencia. Nem a szakma a kérdés, hanem a munkakör jellege. Vegyük a jogászokat. Különféle jogászok különféle jellegű munkakörökben dolgoznak. Valaki jól érvel a bíróság előtt és jó az új ügyfelek megszerzésében. Az ő munkája valószínűleg megmarad. De ha csak szerződéseket írsz vagy az esetjogot kutatod, akkor könnyen lehet, hogy a munkádat kiváltja a mesterséges intelligencia.

vagy ha emberi kapcsolatokról szól, kapcsolatokat kell építeni emberekkel, mivel ebben nem jó az AI; a harmadik biztonságos terület a szakiké, akik ugyanazt csinálják mindennap, de mindig kicsit máshogy, alkalmazkodva az éppen aktuális körülményekhez. Ellenben a mechanikusabb fizikai munkákat, mint például a raktáros, kiválthatja a robotika.

Szóval éveken belül sok munkanélküli lesz.

Talán, és akkor új társadalmi szerződésre lesz szükségünk. Az embereknek szüksége lesz bevételre a munkán felül is, ami nemcsak a túlélést biztosítja, hanem azt is, hogy tudnak vásárolni, hogy a gazdaság pörögjön. Ha ugyanis a javakat és a szolgáltatásokat senki nem veszi meg, összeomlik a gazdaság. Az egyetemes alapjövedelem egy lehetséges megoldás, bár szerintem az olyan, konzervatívabb országokban, mint Magyarország, ez nem találna támogatásra. Az egyetemes alapjövedelem amúgy is elég radikális elképzelés. A konzervatívabb országok, ahol a munka érték, a társadalmi megbecsülésed jelentős részben a munkádon múlik, nehezen emésztenék meg ezt a gondolatot. Amerikában van társadalombiztosítás, munkanélküli biztosítás, magánnyugdíj, s ezek a programok a nagy gazdasági világválság idején születtek meg.

Mindaz, amiről ön ír és beszél, vagyis egy ipari forradalomhoz mérhető változás, disztópia vagy sem?

Attól függ, hogy adaptálódunk. A munkahelyek elvesztése csak egy probléma, amit a mesterséges intelligencia kreál, de

ahogy a téves adatokkal és információkkal már most bajunk van: a mesterséges intelligencia létre tud hozni hamis képeket, hamis hangfelvételeket és hasonlókat. Ez a „deep fake”, ami komoly bajt hozhat. Ugyanakkor a másik oldalon a mesterséges intelligencia okosabbá tehet minket, és jó hatással lehet az egészségügyre, a tudományra, a technológiára – ez a fő oka, hogy támogatnunk kell a mesterséges intelligencia általi fejlesztést. Persze a sötét oldal azért ott van, és nem szabad alulbecsülnünk.

Mik lehetnek a mesterséges intelligencia politikai következményei?

Ha a mesterséges intelligencia miatt tömegek vesztik el a munkájukat, akkor az olyan elégedetlenségekhez vezethet, hogy kormányok buknak meg. A hamis felvételek, a deep fake lehetősége következményekkel jár a politikára és az igazságügyi rendszerre nézve is, hiszen a bizonyítékok vizsgálatánál olyan problémákkal nézünk majd szembe, amelyek korábban nem léteztek. Lehetnek geopolitikai következmények is, például a verseny az Egyesült Államok és Kína között a fejlesztés és felhasználás terén. És persze a katonaságban is fel lehet használni, ahogy alkalmas lehet az AI az emberek megfigyelésére, a személyes szabadság korlátozására is, ami Kínában jelenthet nagyobb veszélyt. A mesterséges intelligencia a legfontosabb tényező, ami alakítja a jövőt.

Befolyásolhatja a mesterséges intelligencia a következő, 2024-es elnökválasztást is?

Biztos vagyok benne, hogy befolyásolni fogja. Biztosan látni fogunk deep fake felvételeket, amelyeket felhasználnak politikusok ellen.

Hogy érzi magát Magyarországon?

Voltam már itt az egyik könyvem bemutatóján. Szeretek ide jönni, de nem tudok sokat Magyarországról. Tudom, hogy Magyarország konzervatívabbá vált, és a kormányfő illiberális demokráciáról beszél.

Miről szól majd a következő könyve?

Még csak egy éve, hogy megjelent az előző könyvem, a Rule of the Robots (Roboturalom). Általában 4-5 év telik el két könyvem megjelenése között. De lehet, hogy az íráskészség is kevésbé lesz fontos, ha a mesterséges intelligencia megtanul írni.

Gondolja, hogy az AI képes lesz sajátos, élvezhető stílus kifejlesztésére?

A Chat GPT már most is képes utánozni egyesek stílusát.

Akárhogy is, a mesterséges intelligencia valóban csak mesterséges.

Valóban mesterséges, és nem valódi, de a lényeg épp az, hogy amikor az emberek elolvassák, amit írt, nem tudják megkülönböztetni a valóditól, az ember által írottól.

Nyitókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP