Hogyan lehet a háborúból béke?

„A NATO az orosz agresszió kezdetén, felelőssége tudatában, egyértelműen leszögezte: erkölcsi és politikai okokból segítik az áldozatot, a nemzetközi jog legsúlyosabb megsértésével megtámadott Ukrajnát, de éppen a háború kiterjedésének a megakadályozására, közvetlenül nem fognak szembeszállni Oroszországgal. Az is elhangzott, hogy ki kellene kényszeríteni a tárgyalásokat és a békét. Hogyan, mivel? Esetleg fegyverrel? Március 20-án az eltérő arculatú korábbi kormányok tagjaiból létrejött „V21” csoport, több prominens magyar tudós és közéleti személyiség nyílt levélben fordult a magyar Országgyűlés tagjaihoz. Ebben rámutattunk, hogy egy azonnali tűzszünet a jelenlegi frontvonalak mentén orosz ellenőrzés alatt hagyná Ukrajna területének egyötödét, megcsonkítva azt az országot, amelynek a területi épségét 1994-ben az Orosz Föderáció is garantálta.

Elképzelhető, hogy tárgyalások révén ezt kiürítenék? Ha pedig orosz kézen maradnak a megszállt területek, az világméretekben bátorítaná az erősebb hatalmak agresszióját a kisebb és a gyöngébb államokkal, akár Magyarországgal szemben. A fegyverszünet és a tárgyalások, illetve a tartós béke előfeltétele kézenfekvő: az orosz agresszió leállítása és a megszálló csapatok kivonása Ukrajna egész területéről. Ezt tartalmazza az ENSZ Közgyűlésének 141 ország szavazatával megszavazott határozata (melynek hazánk is társszerzője volt), felszólítva Oroszországot, hogy azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki katonai erőit Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.

Ugyanezt mondta Novák Katalin köztársasági elnök Törökországban a török elnökkel tartott sajtóértekezletén. Miért nem szerepelt ez a megfogalmazás a Fidesz és a KDNP által beterjesztett országgyűlési határozatban? Az ENSZ alapokmánya szerint a békét megsértők ellen szankciókat kell hozni, ezek végső formája a fegyveres beavatkozás. Európa vezetői a Magyarország által is megszavazott szankciókkal a békét szeretnék helyreállítani. A szankciók pedig működnek, hatásukat már Putyin orosz elnök is elismerte.

A mainál kevesebb országot tömörítő NATO a mainál jóval erősebb Szovjetunióval szemben meg tudta őrizni a békét. A Svédországgal és Finnországgal megerősödő NATO egy nagyobb háború megelőzésének a legbiztosabb eszköze. 1956-ban a magyar forradalomnak a szovjet vétó miatt az ENSZ nem tudott segítséget nyújtani, de nem is volt olyan határunk, amelyen a kéksisakosak megérkezhettek volna. Ukrajna esetében a segítség nem maradt el. Ezt az 56-osok utódai csak üdvözölhetik.”

Fotó: Mandiner / Földházi Árpád