Cigánylélek. Ezzel a címmel jelent meg Borzák Tibornak, a Szabad Föld munkatársának új könyve. A nívós kiállítású albumban (a borítót, a fia, Borzák Márton tervezte) a napjainkban még fellelhető cigány hagyományokról szólnak az írások, melyeket a szír származású, kecskeméti-hetényegyházi Bahget Iskander fotóművész dokumentum-értékű színes fotói illusztrálnak.
Borzák Tibor többkönyves, rutinos szerző. És mindig valami új érdekli. Sokan onnan is emlékezhetnek rá, hogy szenvedélyesen kutatta Petőfi Sándor nyomát Szibériában. A szibériai Petőfi-kutatásról egy 400 oldalas, vaskos könyve jelent meg, azt követően pedig a költő oldalági rokonságának felkutatásáról egy másik, 13 családfát is tartalmazó kötetet jegyzett. Borzák Tibor legújabb kötetében egy misztikus világba kalauzolja az olvasót. Minden ott kezdődött, hogy
akit csak Kalapos Zolinak nevez mindenki a környéken.
„Elvarázsolt a személyisége, egyszerűen nem lehetett nem odafigyelni a szúrós tekintetű, csavaros észjárású jövőbelátóra – mondja Borzák Tibor. – Kalapos Zoli az őseitől örökölte a jóslás tudományát, ránézésre is karakteres figura, mintha egy Kusturica-filmből lépett volna elő. Látva Bahget Iskander barátom lelkesedését, aki a szociofotózás nagymestereként az első perctől kezdve rajongott a témáért, hamar megszületett a könyv ötlete.”
A könyv főszereplője, Kalapos Zoli. Fotó: Bahget Iskander
Kalapos Zoli pedig mesélt. A felmenőiről, az életéről, a cigánykártyáról, a csodás látomásairól, az oltárszobájáról, az Istenhitéről. Szóba kerültek a szokásaik, keresztelő, lakodalom, ünnepek, virrasztás, temetés, gyásztörés, lókereskedés… Borzák szerint a helyszíni riportok és a sokatmondó fotók által sikerült megmutatni egy különös világot. Szerinte amúgy a könyv azért jöhetett létre,
„Nem sok esélyét láttam például, hogy egy virrasztáson vagy temetésen ott lehessünk, netán fotókat készítsünk, de az utolsó pillanatban sikerült, természetesen tiszteletben tartva a család fájdalmas gyászát”. Az író ott volt a hagyományos csatkai cigánybúcsúban, a soltvadkerti cigánymisén és a dabasi lóvásárban is járt.
„Személyes sors, misztikum, vallás, hagyomány – ezek köré csoportosul a könyv mondanivalója. Mindig más a mesélő. Hogy könnyebb legyen követni, Kalapos Zoli monológjai, a helyszíni riportok és a témákhoz kapcsolódó interjúk formailag is elkülönülnek, mindazonáltal
Bahget Iskander szociofotói összefűzik a fejezeteket.
Szívből ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretne egy rendkívül érdekes, látásmódot és szívet kitágító látogatást tenni egy olyan cigány ember háza táján, aki vidámságával, mély érzéseivel, hitével, családszeretetével, történeteivel megmutat nekünk valamit abból a sok-sok kincsből, amely cigány testvéreink szívében, életében rejtőzik” – összegzett Borzák Tibor.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
Rendületlenül hirdette: országlakosok gyülekezetéből újra összetartó közösséggé, nemzetté kell válnunk. Koltay Gábor írása.
Elgondolkodtál már azon, hogy mit tennél Winston Smith bőrében, Óceánia polgáraként? Miképp reagálnál az angszocra? Mert állítólag a Nagy Testvér szeret téged. Csak nem érzed.
Amikor szól az emlékezet: Nabokov önéletrajzi története részletgazdag, érdekes betekintést ad a szovjet hatalomátvétel előtti orosz világba.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.
Az ukrán titkosszolgálat mélyen hallgat az ügyről.
Bármi áron megbüntetnék Oroszországot.
