Cigánylélek. Ezzel a címmel jelent meg Borzák Tibornak, a Szabad Föld munkatársának új könyve. A nívós kiállítású albumban (a borítót, a fia, Borzák Márton tervezte) a napjainkban még fellelhető cigány hagyományokról szólnak az írások, melyeket a szír származású, kecskeméti-hetényegyházi Bahget Iskander fotóművész dokumentum-értékű színes fotói illusztrálnak.
Borzák Tibor többkönyves, rutinos szerző. És mindig valami új érdekli. Sokan onnan is emlékezhetnek rá, hogy szenvedélyesen kutatta Petőfi Sándor nyomát Szibériában. A szibériai Petőfi-kutatásról egy 400 oldalas, vaskos könyve jelent meg, azt követően pedig a költő oldalági rokonságának felkutatásáról egy másik, 13 családfát is tartalmazó kötetet jegyzett. Borzák Tibor legújabb kötetében egy misztikus világba kalauzolja az olvasót. Minden ott kezdődött, hogy
megismerkedett Sztojka Zolival, a soltvadkerti kártyavetővel,
akit csak Kalapos Zolinak nevez mindenki a környéken.
„Elvarázsolt a személyisége, egyszerűen nem lehetett nem odafigyelni a szúrós tekintetű, csavaros észjárású jövőbelátóra – mondja Borzák Tibor. – Kalapos Zoli az őseitől örökölte a jóslás tudományát, ránézésre is karakteres figura, mintha egy Kusturica-filmből lépett volna elő. Látva Bahget Iskander barátom lelkesedését, aki a szociofotózás nagymestereként az első perctől kezdve rajongott a témáért, hamar megszületett a könyv ötlete.”
A könyv főszereplője, Kalapos Zoli. Fotó: Bahget Iskander
Kalapos Zoli pedig mesélt. A felmenőiről, az életéről, a cigánykártyáról, a csodás látomásairól, az oltárszobájáról, az Istenhitéről. Szóba kerültek a szokásaik, keresztelő, lakodalom, ünnepek, virrasztás, temetés, gyásztörés, lókereskedés… Borzák szerint a helyszíni riportok és a sokatmondó fotók által sikerült megmutatni egy különös világot. Szerinte amúgy a könyv azért jöhetett létre,
mert sikerült megtalálnia a kötetben szereplő cigányok lelkéhez a kulcsot.
„Nem sok esélyét láttam például, hogy egy virrasztáson vagy temetésen ott lehessünk, netán fotókat készítsünk, de az utolsó pillanatban sikerült, természetesen tiszteletben tartva a család fájdalmas gyászát”. Az író ott volt a hagyományos csatkai cigánybúcsúban, a soltvadkerti cigánymisén és a dabasi lóvásárban is járt.
„Személyes sors, misztikum, vallás, hagyomány – ezek köré csoportosul a könyv mondanivalója. Mindig más a mesélő. Hogy könnyebb legyen követni, Kalapos Zoli monológjai, a helyszíni riportok és a témákhoz kapcsolódó interjúk formailag is elkülönülnek, mindazonáltal
Bahget Iskander szociofotói összefűzik a fejezeteket.
Szívből ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretne egy rendkívül érdekes, látásmódot és szívet kitágító látogatást tenni egy olyan cigány ember háza táján, aki vidámságával, mély érzéseivel, hitével, családszeretetével, történeteivel megmutat nekünk valamit abból a sok-sok kincsből, amely cigány testvéreink szívében, életében rejtőzik” – összegzett Borzák Tibor.
Åsa, egy harminc év körüli fiatalember édesanyja felajánlja fiának és menyének, hogy lakjanak náluk, amíg kis lakásukat felújítják. Így kezdődik el az a rettenetes családi dráma, amelyben lépésről lépésre menthetetlenül megmérgeződik mindenki viszonya mindenkivel.
Vágyik-e rá a mesterséges intelligencia, hogy hasson és gyönyörködtetni tudjon? Megtanulhatja-e, mit jelent az erőfeszítés, pláne a reménytelen küzdelem? Lesz-e saját ízlése? Akarná-e valaha is meghódítani egy nő szívét? Ha nem, akkor örökké képtelen lesz arra, hogy átvegye a művészek helyét – érvel új könyvében egy ifjú indiai gondolkodó.
Ahol a közösség nagy része csak megfelelési kényszerből igazodik egy közös állásponthoz, ott a társadalmi stabilitás pusztán illúzió. A konformizmus segít megőrizni a békét, de lehetetlenné teszi az egymástól való tanulást – állítja harmincéves sikerkönyvében egy török politikatudós.
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
A Tisza Párt jelenleg Magyar Péter nárcisztikus hajlamait kiélni segítő egotripje, konkrét programterv nélkül.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 19 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Rocktoberi
2021. december 20. 17:09
"Kalapos Zoli az őseitől örökölte a jóslás tudományát, ránézésre is karakteres figura, mintha egy Kusturica-filmből lépett volna elő. "
Karakteres. Így is lehet mondani. Mondjuk én szóba se állnék vele. Nemcsak azért mert a kártyavetés, jóslás közönséges csalás.
Én úgy gondolom, hogy Baghet Iskander, a kiváló fotóművész képei önmagukban képviselnek értéket.
A jóslásnak valóban van cigány hagyománya, de ez legfeljebb olyan babonás-pogány "hagyomány" mint a magyar putnoki halottlátó asszony tevékenysége (akinek az 5 literes uborkás üvegbe kellett tenni az 5000 Ft-ot). A valláshoz tényleg semmi köze, ügyes pénzszerzési praktika.
Moldován Domokos ez utóbbiról is írt könyvet, sőt filmet is rendezett (1978), de ettől még nem ez jelenti az igazi "magyar hagyományt", mint ahogy a "cigány hagyományt" sem.