Kicsoda valójában Ferenc pápa? Mi adhat lendületet a kereszténységnek Erdő Péter szerint? Miért jelentős a budapesti eucharisztikus kongresszus? Merkely Béla, negyedik hullám, restitúciós vita a Partiumban, Lengyelország vs. EU és lovassport az e heti Mandinerben!
Mit ad nekünk az eucharisztikus kongresszus? Miért ellentmondásos az egyházfő személye? Mi forr ma a Vatikánban? Ezen a héten címlapos összeállításban foglalkozunk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal, Ferenc pápa magyarországi látogatásával és az egyházfő megítélésével.
Kacsoh Dániel az Első karakterben ír a világtalálkozó jelentőségéről, hangsúlyozva: „a kongresszus kiállás a család intézménye, a vallás szabadsága és a hit közösségi megélésének élménye mellett”.
Közélet
Fizikai adottságainkat, szülőhazánkat, családunkat és a nemzethez tartozásunkat is örökségként kapjuk, ápolni keresztény hivatás – mondja Erdő Péter bíboros. Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye érsekével az egyházat is fenyegető liberalizmusról, üldözött keresztényekről és Ferenc pápáról beszélgettünk közélet rovatunkban.
Az nem kereszténység, ha »valamiben hiszünk«, de nem gyakoroljuk a hitünket”
– fogalmaz interjúnkban.
Mi is a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, és miért jelentős dolog, hogy mi rendezzük? Összefoglaltuk, mit kell tudni a világtalálkozóról.
Az új mutáns megtalálja a rést a pajzson, az egyetlen eszköz, amivel védekezni tudunk, a vakcina – mondja Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektorával az átoltottságról, a negyedik hullám várható lefolyásáról és a média felelősségéről beszélgettünk.
Az álhírek el tudták érni, hogy milliószámra maradjanak hatásos oltások a hűtőszekrényben”
– hívja fel a figyelmet.
A koronavírus delta variánsa Magyarországra is megérkezett. Bár emelkedik az esetszám, egyelőre nálunk jobb a helyzet, mint a környező országokban. Mekkora szerepük van ebben az oltásoknak? Hogy állunk az immunizálásban? Nemzetközi viszonylatban mennyire szigorúak a korlátozó intézkedések? Utánajártunk.
„Az ember célja valóban az, hogy racionalitásával irracionális világot hozzon létre?” – teszi fel a kérdést publicisztikájában Lánczi András filozófus, amelyben a természet most kibontakozó harmadik felfogásáról ír.
Boldoggá avatják Stefan Wyszyńskit, akit népe és egyháza szolgálatában nem tudott megtörni sem a náci, sem a kommunista elnyomás – Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a lengyel bíborosra emlékezik írásában.
Külhon & Külföld
Szilágy központjában is küzdenek a magyar reformátusok a román állammal: egy újabb restitúciós ügy a száz évvel ezelőtt magyar vagyonokra vadászó román politikus, Onisifor Ghibu tevékenységéhez vezet vissza. Külhon rovatunkban Varga Andrea jogtörténészt kérdeztük arról, hogyan lehet fellépni a román bűvészkedéssel szemben.
Buenos Aires munkásnegyedeiből indulva jutott az egyház csúcsára: különös, ellentmondásos személyiség a beszédében szelíd, hatalompolitikájában vaskezű Jorge Bergoglio, aki Assisi Szent Ferenc nevét felvéve kormányozza viharos vizeken át az egyházat. külföld rovatunkban Ferenc pápáról olvashatnak portrét.
Már pápasága elején törekedett a látványos egyszerűségre”
– olvasható összeállításunkban.
Folyamatos mozgásban és változásban van a Vatikán a nagyon is politikusalkatú Ferenc pápa uralkodása alatt. Miről szólnak igazából a reformok, és mik a lényegi konfliktusok? Mérlegre tettük az elmúlt éveket.
Leimeiszter Barnabás véleménycikkében a húsz évvel ezelőtti, szeptember 11-i terrortámadásokra emlékezik.
Precedens & Makronóm
Több olyan ügy hever a lengyel alkotmánybíróság asztalán, amelyek közül ha egyet is a tagállami alaptörvény javára dönt el, azzal alapjaiban rengetheti meg az uniós jog elsőbbségének elvét – Precedens rovatunkban átnéztük a fejleményeket.
Deli Gergely az online piactéren uralkodó szubjektivitásról ír véleménycikkében.
Túl nagy a 2022-es választás tétje ahhoz, hogy hallgatásba burkolózzunk – szólítja cselekvésre a magyar vállalkozókat Mihalik Zsuzsa. A férjével huszonkét éve sikeres családi vállalkozást működtető bölcsész–jogász évi ötvenezer munkavállaló sportolását segíti elő az általuk életre hívott SportPass bérletrendszerrel, a vele készült interjúnkat Makronóm rovatunkban olvashatják.
Sport
Ötven év után újra Budapesten rendezték a négyesfogathajtó Európa-bajnokságot. Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség és az Eb szervezőbizottságának elnöke a fogathajtás ünnepéről, öccse visszatéréséről és a sportág alapjait lerakó Fülöp hercegről beszélt Sport rovatunkban.
„Rengeteg, nemzetközi viszonylatban is kiváló fogathajtó-versenypálya létesült Magyarországon” – hívta fel a figyelmet.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
A „safe space” mániája infantilizálja a jövő felnőttjeit, mert eltitkolja előlük, milyen csaták várnak rájuk a való életben. A nyílt és cenzúramentes vitából akkor is épülhetünk, ha egyébként teljesen igazunk van – vallja a baloldali véleményvezér, Michael Shermer, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja sorozatában.
Élete és sorsa a tragikus 20. századi társadalmi és politikai viszonyok lenyomata, munkássága ma is alapvetésnek számít a fejlődéslélektanban: Feminens rovatunkban a magyar származású Margaret Mahlerről emlékezünk meg.
Tudomány kisrovatunkban a száz éve született Stanisław Herman Lemre emlékezünk, aki bár nem tartotta magát sci-fi-írónak, a tudomány és a képzelet határvidékein járva elmélkedett az emberiség jövőjéről, a technológia kihívásairól és a kozmosz nagy kérdéseiről.
Ritka, felemelő pillanatok azok, amikor a permanens rombolás őrületében megpillantunk valamit, ami szinte érthetetlen módon épen maradt”
– írja a régi dolgok jelentőségének szentelt jegyzetében Győrffy Ákos.
Gali Máté, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa Windisch-Graetz Lajos herceg: Egy császár harcol a szabadságért. Így kezdődött Magyarország kálváriája című könyvét ajánlja.
Hogyan lehet egy szakrális kegytárgyat kortárs nyelven bemutatni? Milyen üzeneteket közvetít a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus úrmutatója? Lenzsér-Mezei Katával, a monstrancia alkotójával Élet rovatunkban beszélgettünk.
„Rendkívül izgalmas építészmunkákon dolgozni, de a tervezés végén az én feladatom befejeződik, nekem pedig nagyon hiányzott, hogy amit kitalálok, azt meg is alkothassam” – fogalmaz.
Arcél kisrovatunkban a kilencven éve született Latinovits Zoltánra emlékezünk, a rovat tárcáját Csender Levente írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Hegedűs Zoltán ír a Tranzit fesztivál és Tihany nyelvtörténeti örökségének jelentőségéről.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
A vállalat megteszi a szükséges jogi lépéseket a névjegy bitorló ellen.
