Muravidéktől Szlavóniáig – Hungarikumokkal a világ körül

2021. január 07. 14:45

Szlovéniában nem véletlenül mondják: aki akar, az magyar. Nem szól bele senki, hogyan kell gondolkodni. Jön a Hungarikumokkal a világ körül 4. évadának 2. része.

2021. január 07. 14:45
null

Írta: Kurucz Dániel

 

Sokféleképpen lehet közelíteni Trianonhoz. Van, aki a hibáinkat látja benne, van, aki más hibáját… Van olyan külhoni magyar, akinek joga van arra, hogy magyarul beszélő rendőr intézkedjen vele, ha megállítják; és van olyan is, akinek fegyvert kellett fognia azért, hogy magyar maradhasson. Őrvidék után Muravidékre és a horvátországi magyarokhoz, a délszláv háború árnyékában megmaradó, fejlődő közösségekhez látogattunk.

Muravidék 

A szlovéniai magyarok helyzete talán a legjobb a Kárpát-medencében. Itt nem jön a jakobinus puttonyszáj, a többségi társadalom szinte megfojtó ölelése, ha egy picit jobban mennének a dolgok. Persze ugyanúgy meg kell küzdeni a magyar sulikért, közösségért Dobronakon, Lendván vagy Őrihodoson is, mint akár Kolozsváron. Ugyanakkor szomorú belátni, hogy

ahol jobban mennek a dolgok, ott jobban is fogyunk.

Szerencse, hogy vannak még, akik nem adták fel. Vannak még fiatalok, akik tartják a nyelvet és a kultúrát.

„Ha mi nem csináljuk, nem csinálja senki!”

„Ljubljana - Dobronak - Ljubljana…” – mondja Attila a receptet. Aki ugyanis a suli után nem tér haza, egyszerűen beolvad. Nem azért, mert szeretne, hanem mert 2021-ben ez a realitás. Viszont megvan a lehetőség. Szlovéniában nem véletlenül mondják, hogy aki akar, az magyar. Nem szól bele senki, hogyan kell gondolkodni. 

„Olaszországban éltem egy darabig, de hazahúzott a szívem” – meséli Lendva szőlői közt Peti, hogy milyen volt külföldön, de azt is, hogyan húzta vissza szíve a családi fészekhez. Pár pohár diópálinka, majd fehér narancsbor után még jobban beleláthatunk a helyiek életébe – közben a stáb végleg belátta, hogy a magyarság pizzáján az alkohol a sajt… Dimbes-dombos táj, szőlők, borok, és egy rendkívül összetartó, barátságos magyar közösség. Így láttuk mi a Muravidéket.

„… ki akarták vágni a nyelvem, mert azt hitték, hogy két nyelvem van!”

Csáktornya, Zágráb, Fiume. Mind-mind olyan helyszínek, amelyek tele vannak magyar emlékekkel, de mégsem azzal a tudattal látogatunk errefelé, hogy – feltétlenül – magyar nyomokra bukkanjunk. Pedig

a horvát-magyar együttélés közel 800 éve nagyon is velünk van még 2021-ben is,

de nem csak falakban, táblákban, szobrokban. Ott él bennünk. A közös hőseinken, győzelmeinken – sőt, Zrínyinek köszönhetően közös tragikus vadkanvadászatainkon – túl, nagyon hasonlít egymásra a két nép gyásza, öröme, mindennapi rutinja.

Ha ezt egy Insta-posztban olvassuk, nyilván legyintünk egyet, de a hasonlóságra épp Maric Szabolcs hívta fel a figyelmünket, aki Horvátország egyik legnépszerűbb énekese. Neki elhisszük. Ahogy azt is, hogy a hiedelmekkel ellentétben a Zágráb főterén álló Jellasics-szobrot a délszláv háború során Budapest felől mégsem Belgrád felé állították, csak szimplán délnek – lemértük, becsszó! 

„Mi csak a falunkat védtük!”

Szabolcs elküldött minket Fiuméba is, hogy a Magyar Királyság kikötőjében fölfedezzünk egy-egy porladó magyar emléket, ám onnan visszakanyarodtunk a szerb-határ felé. Ahogy mondták, „nem volt itt mindig ilyen funky a helyzet!” 

A háború, amely a horvát oldalon honvédő”, a szerb oldalon délszláv”, az 1990-es években egy pillanat alatt forgatta fel fenekestül a szlavóniai magyarok életét. Szentlászló, Kórógy és Haraszti egyik napról a másikra találta magát az arcvonalban. Előbbi falucska védelmét Kocsis László szervezte meg, aki elmesélte, milyen is az élet akkor, amikor a külhoni magyarok megmaradásához nem csak kultúregyesületekre van szükség. 

„Tízen vannak ezen a táblán, akikről ma se tudunk semmit.”

Ha leszámítjuk a MOL-INA ügyet, az átlag horvát úgy gondol ránk, mint akik a szabadsághoz segítették Horvátországot. Kifejezetten jó szívvel gondolnak Antall Józsefre, a szlavóniai magyarokra, ránk. 

***

Az első részt a TV2-n láthatjátok január 2-án 11.45-kor. Ha pedig lemaradnátok, nem kell izgulnotok, mert YouTube-csatornánkon visszanézhetitek a részeket. Egészen február 20-ig nyomon követhetitek kalandjainkat – 8 héten keresztül – a Kárpát-medencei magyar szórványban. Tartsatok velünk ezen a több mint 6 ezer kilométeres úton, fedezzük fel együtt a Kárpát-medence különlegességeit! További kalandokért pedig olvassátok el a korábbi útinaplókat és látogassatok el Facebook- vagy Instagram-oldalunkra.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Crusader
2021. január 10. 08:42
Jó, hogy készülnek ilyen értelmes, kulturális műsorok. Az rtl-en meg a "vaó viág"ot nézi a sok szarzabáló proli.
Andilla
2021. január 07. 15:41
Kórógy, Szentlászló... Onnan való az egyik legszebb magyar lánytánc, Varga Zoltán Szlavóniai karikázó c. koreográfiájának anyaga
grendel
2021. január 07. 15:07
"Nem szól bele senki, hogyan kell gondolkodni." Mert libsik. Magyarországon alig várják hogy beleszóljanak.
grendel
2021. január 07. 15:07
Jártam én is Kórógyon, alighanem Szentlászlón van Eduard Rózsa-Flores legégett háza. Ott is voltam.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!