Mire tanítja meg az embert a sakk Polgár Judit szerint? Mi a valóság Budapest anyagi helyzetével kapcsolatban? Mi vezetett a belső harcokig a Mazsihiszben? Regéczy-Nagy László, ukrán-magyar konfliktus, meghasonlott Lengyelország és pest-budai tébolydák – itt az új Mandiner hetilap!
Mi a cél a sakkban: az ellenfél legyőzése vagy a feladat megoldása? Mire tanít meg minket a játék? A karantén idején nőtt-e a sakk ázsiója? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak Polgár Judittal, az évszázad női sakkozójával, akivel a játék terápiás hatásáról, a csúcsok meghódításáról és a mesterséges intelligencia mélységeiről beszélgettünk.
„Egy klasszis életében nem a tehetség a meghatározó, hanem hogy mennyit tud hozzátenni munkában, mennyire alkalmas a karaktere a versenyzésre, mennyire van benne küzdőszellem, kitartás, mennyire tudja kezelni a családi életet, a csapatmunkát, hogy szakmailag fejlődni tudjon” – fogalmaz a sakkmester Élet rovatunkban.
Az Első karaktert Constantinovits Milán jegyzi, aki az elmúlt időszak terrorista merényletei kapcsán mutat rá arra: ideje tudatosítani végre, hogy a muszlimokkal való együttélés csak a keresztény alapokon nyugvó Európa történelmi örökségének, kulturális kincsének és szabad identitásának tiszteletben tartásával valósulhat meg.
Közélet
Regéczy-Nagy László a brit követ sofőrjeként a gépkocsiból nézte végig a forradalmat. Bibó István és Nagy Imre iratait ő juttatta el a követségre, így kerültek ki Nyugatra. Tettéért tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. Közélet rovatunkban interjút olvashatnak '56 eseményeiről az egykori katonatiszttel, aki rendszerváltozáskor hitt, majd csalódott a történelmi igazságtételben.
– mondja interjúnkban.
Válságban a Mazsihisz: saját rabbitestületével, a Jobbik miatt pedig a kormánnyal is összetűzésbe került a legnagyobb hazai zsidó egyház. Úgy tudjuk, Heisler András elnök akár bele is bukhat a válságba. Körbejártuk, hogy mi vezetett a konfliktusok eszkalálódásáig.
Rekordszámú koronavírus-fertőzött, több ezer kórházban ápolt beteg és naponta csaknem száz halott – más országokhoz hasonlóan Magyarországon is egyre súlyosabb a járványhelyzet. Lesz-e elegendő ágy, védőeszköz, valamint szakorvos és szakasszisztens az egészségügyi intézményekben? Utánajártunk.
Mit jelent a mai ember számára a reformáció? Balog Zoltán református lelkész, miniszterelnöki biztos a wittenbergi 95 pont kifüggesztésének évfordulójára emlékezik írásában.
Mario Alexis Portella író, a firenzei főegyházmegye kancellárja a terrortámadásokra reflektálva mutat rá, miért lenne szükség arra, hogy Európában az Orbán Viktor-féle következetes bevándorláspolitika valósuljon meg.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója írásában a lengyel abortusz-vita kapcsán hívja fel a figyelmet az ellentmondásra: miközben a Nyugat demográfiai problémákkal küzd, a „tudományos paradigma” mégis a kisbabák élete elvételének „jogát” igyekszik abszolutizálni, úgy, hogy ugyanez a paradigma megannyi más ügyben, például a migrációban az „élethez való joggal” operál.
Külhon & Külföld
A legnehezebb sorsú kárpátaljai cigány gyermekekkel foglalkozik, közben íróként tapasztalataiból sző történeteket: Shrek Tímea drámai és reményteli élethelyzetek sokaságával egyaránt találkozik – pályájáról, írásról és gyermeknevelésről beszélgettünk vele Külhon rovatunkban.
Abszurd vádaskodás Kijevből, politikusok kitiltása érdemi indoklás nélkül, fagypont közelébe kerülő viszonyok – a diplomáciai távolságtartás hidegháborúba fordult hazánk és Ukrajna között, a kapcsolatok alighanem elérték három évtizedes mélypontjukat. Mit lép minderre a magyar diplomácia? Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt kérdeztük.
Sátánistázás az egyik oldalon, templom- és szoborrongálás a másikon:
Az lmbtq-viták után most az abortusz szigorítása miatt csapnak össze az indulatok. Riportunkat olvashatjuk Varsóból, ahol tüntetőket is kérdeztünk arról, pontosan miért mentek ki demonstrálni.
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója a digitális szuverenitásról, a nemzeti adatvagyon védelmének fontosságáról ír véleménycikkében.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban Emmanuel Macron iszlámmal kapcsolatos radikális pálfordulásával foglalkozunk.
Párbeszéd helyett vádbeszéd – Török Bernát, az NKE docense szerint a gender mesekönyv-vita kapcsán ez a kulcs annak megértéséhez, hogy miért bélyegezték meg drasztikusan erkölcsileg a konzervatív álláspontot.
Karácsony Gergely szerint a kormányzat anyagilag kiéhezteti, értelmetlenül sarcolja a fővárost, miközben egyre több feladatot és terhet rak rá. Miről árulkodnak az adatok? Makronóm rovatunkban megvizsgált a főváros anyagi helyzetét.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörmény Nagy Gergely ezen a héten William F. Buckley Jr. konzervatív szerző 1951-ben megjelent kötetét, a God and Man at Yale-t ajánlja, amelyből már akkor kiderült: a Nyugat egyetemeit a progresszív ortodoxia uralja, és fő tevékenységük, hogy ideológiai konformitást kényszerítenek diákjaikra.
A Feminens oldalán Lovász Irén népdalénekes, érdemes művész pályafutását muatjuk be.
Lipótmező, Rókus, Bajcsy-kórház – Budapesti történetek kisrovatunkban a főváros egykori tébolydáit ismerhetik meg.
„A gyorsétkezés maga a megtestesült modernitás, a kókusztejbe mártott progresszió, a féktelen és tartósított haladás, amely egzisztenciális fenyegetést jelent a gasztrokulturális örökségre” – írja jegyzetében Uri Dénes Mihály, aki szerint a gasztronómiában meg kell vínunk a hanyatlás elleni küzdelmet.
Százhúsz éve született a 20. századi magyar képzőművészet és művészetpedagógia máig meghatározó alakja, Barcsay Jenő – Élet rovatunkban a szentendrei Ferenczy Múzeumban nyílt, a festőre emlékező gyűjteményes kiállítást ajánljuk.
A rovat tárcáját Győrffy Ákos írta, aki a varzslatos környezetű Büdös-tóhoz kalauzolja az olvasót.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Demkó Attila ír arról, miért pusztító hatású, ha hosszútávon mindig meg akarjuk magyarázni a nagy történelmi tragédiákat.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
