Csak a permanens bizonytalanság a biztos

„A nem hivatalos végeredmény szerint Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46-ik elnöke. Az idei elnökválasztást azonban sok olyan furcsaság övezte, ami miatt a választásokat kísérő politikai bizonytalanság, nem beszélve az ezek nyomán valószínűsíthetően tovább erősödő társadalmi feszültségekről – aminek döbbenetes képeit az elmúlt hónapokban alkalmunk volt nyomon követni – még hosszú ideig meghatározzák az elnök napirendjét. Ennek a választásnak az egyik direkt világpolitikai következménye lesz, hogy az USA-nak egyre nehezebb lesz a demokrácia megkérdőjelezhetetlen letéteményeseként mutatkozni és ennek nevében fellépni a világ más részein.

Márpedig a világ és azon belül az USA is nyakig áll az elmúlt 80-90 év legmélyebb egészségügyi és gazdasági válságában, amelynek legfőbb jellemzője, hogy csak a permanens bizonytalanság a biztos. Ez egy olyan válság, amelyben nincsenek korábbi tapasztalatok, kapaszkodók, biztosnak tűnő megoldások. A válság kezelésének sikeressége az olyan objektív feltétel mellett, amilyen a békeidőben felhalmozott tartalék, elsősorban olyan szubjektív tényezőkön múlik, mint innovativitás, rugalmasság, bátorság és nem utolsósorban szerencse. Ami ilyenkor biztosan nem hiányzik, és csak tetőzi a bajt, az az intézményi bizonytalanság, márpedig ez most úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen.

A külföldi működőtőke-befektetések terén az USA a második legnagyobb beruházó Magyarországon, egyedül Németország előzi meg. 2018-ban az amerikai közvetlen működőtőke-beruházások állománya megközelítette a 12 milliárd eurót, a mintegy 1500 amerikai tulajdonú, Magyarországon működő vállalat több mint 100 ezer embernek biztosított munkahelyet. Az amerikai befektetők a többiekhez hasonlóan többször is megerősítették, hogy számukra Magyarország ideális befektetési célország, és nagyra értékelik a kormányzattal kialakított stratégiai partnerséget. Ezen a területen a jövőben sem várható negatív irányú változás.

Arra a kérdésre, hogy befolyásolni fogja-e az elnökválasztás eredménye a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokat, a válasz az, hogy csak kismértékben, de valószínűleg az is pozitív irányú lesz. Itt elsősorban a kereskedelmi és geopolitikai kapcsolatok terén várható változásokra és azok közvetlen vagy közvetett gazdasági hatásaira érdemes gondolni. Ugyanis van néhány kiemelt terület, amelyek alakulásának fontos szerepe lehet a magyar gazdaság kilátásainak alakulásában.”