Különös húsvét, kérdéses érettségik, Ismerős Arcok és skandináv végletek – itt a Mandiner új lapszáma!

Mindnyájunknak át kell gondolnunk az Istenhez, embertársainkhoz és a teremtett világhoz való viszonyunkat, és az erkölcsi értékrend világméretű felülvizsgálatára van szükség – mondja lapunknak Veres András győri megyés püspök. Mostani lapszámunkban ünnepi interjút olvashatnak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével, akivel többek között arról beszélgettünk, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet hogyan írta át az egyházi élet rendes menetét.

„Egészen siralmasan hat az üres templom. A szó fizikai értelmében is fájdalmas dolog hívek jelenléte nélkül ünnepelni az eucharisztiát, a szentmisét” – fogalmaz Veres András, akitől azt is megkérdeztük, hogy teológiailag hogyan kell látnunk ezt a világjárványt, és ő mit gondol a rendkívüli helyzetben történő politikai csatározásokról.

Vezércikkünket, az Első karaktert Szilvay Gergely jegyzi, a korábbi pusztító járványok és a mostani helyzet kapcsán mutat rá arra: ugyan jogos igényünk úrrá lenni a természeten és a világon, de időnként megkapjuk a figyelmeztetést, hol a helyünk a kozmoszban. 

Közélet

Több mint százezer végzős tanuló hetek óta várja, hogy kiderüljön, mikor és hogyan teheti le az érettségi vizsgáját a rendkívüli helyzetben. A kormány az elmúlt hetekben többféle forgatókönnyel számolt: bemutatjuk, hogy milyen reális megoldások lehetnek az érettségik lebonyolítására.

A tavaly ősszel fellángolt Nélküled-vitáknak is sokat köszönhet a friss Máté Péter-díjas Ismerős Arcok zenekar. Interjúnkban Nyerges Attila énekest a Nélküledről, a családmodellekről, Lázár Ervinnel való kapcsolatáról, az állami támogatásról és arról is megkérdeztük, mi a baja a nemzeti rock kifejezéssel. 

Dúró József politológus véleménycikkében arról ír, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadása és annak körülményei hogyan árthatnak és használhatnak a kormánypártoknak, illetve az ellenzéknek.

Bár rendkívüli időket élünk egészségügyi kényszerintézkedésekkel, kijárási korlátozásokkal, mégis, van, ami nem változott: a Magyarországon időben meghozott lépések ellenére hazánkra megint negatív példaként hivatkozik a hazai ellenzék, a nyugati sajtó, a jogvédők és az uniós államok – írja Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban a távoli Uruguayba kalauzoljuk az olvasót, ahol a mai napig ápolja a nemzeti hagyományokat a magyar szórványközösség.

Ki gondolná, hogy Skandináviát a végletek is jellemzik? Külföld rovatunkban nagy összeállításban foglalkozunk azzal, hogy míg Dánia Európa egyik legkeményebb koronavírus-ellenes intézkedéssorozatát vetette be, Svédországban ugyanúgy pörög tovább az élet, mintha nem is egy világjárvány kellős közepén lennénk. Ugyanez a helyzet a migrációs politikában is: miközben Svédország a legszabadelvűbb, leghaladóbbnak gondolt migrációs politika kísérleti terepe, addig Dániában mind a jobb-, mind a baloldal a szigor híve a bevándorláspolitikában. 

Stumpf Anna az USA koronavírus elleni háborújáról és Kína felelősségéről ír véleménycikkében. 

Precedens & Makronóm 

Precedens rovatunkban interjút olvashatnak Karol Karski lengyel jogászprofesszorral, aki szerint az EU most, a járványkezelés kapcsán ismét talált egy alkalmat arra, hogy rosszat mondjanak Magyarországról. „Félő, hogy ez a kritika nem annyira a Magyarország iránti őszinte aggodalomból fakad, talán sokkal inkább abból, hogy a magyarok nem kapituláltak azon elképzelések előtt, amelyeket e bírálatok megfogalmazói magukénak vallanak” – hívja fel a figyelmet. 

Orbán Balázs véleménycikkében a járványkezelés eddigi globális és hazai tanulságait veszi sorra.

Mi a közös a vendéglátósban, a cukrászban, a fesztiválszervezőben, a borászban és a kertészben? Az, hogy mindannyian örülnének, ha csak egy vicc kezdődne így, azonban sajnos a koronavírus-válság mindannyiuk életét felforgatta. Makronóm rovatunkban az idegenforgalmi szektor horizontjánál messzebb tekintve átfogó képet adunk a legkülönfélébb szolgáltatásokat és élményeket nyújtó vállalkozásokról. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely Carl Benedikt Frey közgazdászprofesszor könyvét ajánlja, aki szerint az ipari forradalmak karaktere, hogy az ipar átalakításakor figyelembe veszik-e az emberi tényezőt, a politikai szándékon múlik.

A Feminens oldalán Ungár Margit, az első magyar ügyvédnő sorsfordulókkal teli életét ismerhetik meg.

Krisztus idejéből vagy a középkorból származik a torinói lepel? Tudomány kisrovatunkban a lepellel kapcsolatos magyar tudományos kutatásokkal foglalkozunk.

Ezen a héten Jásdi István csopaki borász írt jegyzetet arról, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással lehet a borászatra.

Harminchét évesen balesetben szegycsonttól lefelé lebénulni olyan brutális életkrízis, amelyhez a világon jelenleg több százmillió embert érintő karanténlét átmeneti valósága aligha fogható: Holló András „karanténja”  – fizikailag – örökre szól. A naptára mégis tele van: kerekesszékesen is táncot tanít, országszerte előad, hitoktat, a járvány kitörése előtt pedig elhatározta, önkéntes elvonultságban imaévet tart. Élet rovatunkban húsvéti beszélgetést olvashatnak a krízisben rejlő feltámadásról. 

A tárcát ezúttal Csendes Levente jegyzi: „Ez az első húsvét nagyanyám nélkül. Bekapcsoljuk a táblagépet, közös képeket hívunk elő a felhőből, varázsolunk, olyan, mintha ő itt lenne, és mi ott lennénk. Meglátjuk, mit tanultunk tőle: hogyan sikerül a kenyerünk, a diós kalácsunk, és milyen lesz a bárányaprólék, hogy itt lesz-e velünk a húsvét minden ízében.”

Folytatódik a Hegyibeszéd is, Hegyi Zoltán írásával: „...azért lehetett sejteni, hogy előbb-utóbb valami lesz. Olyan ez, Dadus, mint Csehovnál a puska a falon. Ha agyalágyultaknak az a péniszpótlójuk, hogy tömeggyilkos vírusokkal tartsák egymást és a komplett emberiséget rettegésben, akkor a lehetőség adva van. Egyszer csak kiviszi valaki a piacra, mert vagy a tobzoska van fogytán odahaza, vagy a készpénz, vagy totál bekattant. Az egyik kretént – aki unalmában rakétákat lődöz Japán felé – eddig megúsztuk, ezt meg most nem. A megvalósult vagy megvalósulni készülő disztópiák korát éljük.”

Egy kivételes programajánlóval is készültünk: húsvét alkalmából arra kértünk a kultúra legkülönbözőbb területein alkotó neves személyiségeket, árulják el, milyen gondolatokkal, énekekkel, zenével, filmmel, olvasmánnyal készülnek az idei, korántsem szokványos ünnepre. Lackfi János, Berecz András, Gera Marina, Varga Livius, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás is írtak összeállításunkba,

Arcél kisrovatunkban a százhúsz éve született Márai Sándorra emlékezünk Győrffy Ákos írásával.

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban elődlapunk, az UFi főszerkesztője, Hegedűs Zoltán teszi fel a kérdést, hogy a járvány miatt megváltozott világunkban mi számíthat korszerű tudásnak: „Egy csapásra minden megváltozott körülöttünk. Ami volt, az nincs. Régi világunk szertefoszlani látszik. Amin korábban késhegyre menő vitákat folytattunk, azonnal érdektelenné vált.”