Van mit a tejbe aprítani

„Ezt két dolog teszi lehetővé: egyrészt az elmúlt három évben két számjegyű volt a bruttó keresetek emelkedése az országban, másrészt a kormány még tavalyelőtt év végén megállapodott erről a munkaadók és munkavállalók képviselőivel. Igaz, hogy ennél nagyobb emelést nem sikerült »kiharcolni« az egyeztetéseken, így automatikusan érvénybe lépett idén év elején a tavalyelőtt kötött megállapodás. No, de ne legyünk telhetetlenek, ez a nyolc-nyolc százalék is szép eredmény. Igaz, hogy elmarad a verseny- és közszféra két számjegyű növekményétől, de van, akinek ez is sokat jelent. Nemkülönben a munkaadóknak, az érem másik oldalát nézve, hiszen a járulékokkal együtt ezt nekik kell kifizetniük, és a versenyképességnek az sem tesz jót, ha a bérek egyszerre túl sokat emelkednek. Magyarország versenyképessége szempontjából ugyanis az is meghatározó, hogy a cégek hogyan tudják kigazdálkodni a béremelésből adódó többletkifizetést. Ehhez vagy el kell bocsátani munkavállalókat, ami a munkaerőpiac szempontjából nem túl üdvözítő, vagy a hatékonyságon kell javítani, ami viszont nem egyszerű feladat. Marad még egy megoldás, azaz a tartalék vagy a saját tőke terhére lehet megoldani a béremelkedésből adódó többletki­fizetést, de ez nem tartható sokáig. Ugyanakkor ezzel tavaly nem csak egy-egy nagyvállalat szembesült.

A munkavállalók viszont határozottan jól járnak, és a bérnövekedés hatása a kereskedelemben, ezáltal a gazdaság erősödésében is megmutatkozik. A gazdasági növekedés egyik tartópillére tavaly a beruházások és az export növekedése mellett éppen a fogyasztás bővülése volt. Ennek viszont az adta meg az alapját, hogy 2017-ben és 2018-ban két számjegyű volt a béremelkedés, tavaly az első háromnegyed évben pedig 11 százalékos, és a bruttó átlagbér elérte a 360 ezer forintot. Az is mindenképpen a magyar gazdaság eredményességét mutatja, hogy 2010-hez képest a minimálbér 118 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 135 százalékkal növekedett, a nettó bérek pedig 87 százalékkal a családi adókedvezményt is figyelembe véve. A kedvezmények nélküli reálbérek 40,6 százalékkal, a családi kedvezményeket figyelembe véve pedig 47,2 százalékkal növekedtek ebben az időszakban.

Tavaly egész évben öt százalékkal – a várakozások szerint egészen pontosan 4,9-cel – növekedett a magyar gazdaság, ezzel Európa élmezőnyébe kerültünk. Ugyan a kedvezőtlen külső konjunktúra hatására lehet arra számítani, hogy idén ezt az ütemet nem lehet tartani, viszont a növekedésünk még így is két százalékkal meghaladhatja az Európai Unió átlagát. Ebből adódóan a két számjegyű bérnövekedés 2020-ban egy számjegyű lehet, viszont még így is nyolc-kilenc százalékot tehet ki. De ez csak egy átlag, érdemes arról is szót ejteni, hogy 2019-ben minden eddiginél több beruházás érkezett az országba, nem utolsósorban a magas színvonalon teljesítő magyar munkaerőnek, Európa legalacsonyabb adóinak és az új támogatási rendszernek köszönhetően, és azokon a helyeken, ahol a külföldi befektetők megjelentek, a fizetések is elég jók.

A november végi adatok alapján 1540 milliárd forint értékben születtek pozitív befektetési döntések, ezzel a beruházás nagysága esetében már novemberben megdőlt a tavalyelőtti egész éves eredmény. A beruházásösztönzési rendszeren keresztül létrejött új munkahelyeken a bruttó fizetés 2018-ban átlagosan havi 420 ezer,tavaly az első 11 hónap alapján 457 ezer forint volt. Vagyis el lehet mondani, hogy itt is volt és van is mit a tejbe aprítani.”