Majdnem tökéletesen mindegy, hogy bambán vagy cinikusan autózott az ellenzék szembe a joggal, az eredmény ugyanaz.
Az önkormányzati választásokhoz közeledve nem meglepő módon a főváros válik a legfontosabb csatatérré. Tarlós kilencéves regnálása látszólagos egységbe kovácsolta az ellenzéket, amely a gyurcsányista DK-tól a 21. század pártjainak önkikiáltott LMP-ig és Momentumig terjed. Az egységfront persze nem teljes, a rossz közéleti hekknek is beillő Berki Krisztián és a soha-fel-nem-adás mementójaként kötelességszerűen elinduló Thürmer mellett Puzsér is ringbe száll.
Most ne is lamentáljunk azon, hogy aki Zuglót sem képes botránymentesen elvezetni, az miképp lesz alkalmas Budapest irányítására; és azon se, hogy mennyit fejlődött a főváros az utóbbi években (főleg a Demszky-érához viszonyítva). Érdekesebb az a harcmodor, amit a karácsonyista erők tettek magukévá. Az ellenzék láthatóan arra feszült rá, hogy bebizonyítsa, Tarlós vitaképtelen, erőből politizál, nem hajlandó a disputára. Ez azonban kifejezetten álságos törekvés, főleg, ha belegondolunk, hogy erre amúgy Puzsér sem volt nyitott, és az újabb és újabb ultimátumok, illetve
Különös pikantériája a történetnek Tordai Bence reaktiválása is, mintha az ellenzék instant trollja bármilyen formában elősegíthetné a kulturált eszmecserét. Ami szemmel láthatóan nem is célja az ellenzéknek. Mindezek tükrében nehéz hibáztatni Tarlóst azért, hogy nem áll le vitatkozni a trónkövetelőkkel.
A megmosolyogtató csatározásokon túl azonban van egy súlyosabb, sötétebb vetülete is az összellenzéki erőfeszítéseknek. A múlt héten látott napvilágot egy olyan ügy, amely nem csupán a Karigeri-team alkalmasságát, hanem szándékaik (jog)tisztaságát is megkérdőjelezi. A józsefvárosi kampánystáb buzgó munkájáról került elő az alábbi kép:
Pikó András és csapatának a tevékenysége a törvénysértés erős gyanúját veti fel. Ugyanis – tisztázzuk – a választópolgári ajánlások feldolgozása nem dolga a képviselő-jelölteknek. Semmi, de tényleg az égegyadta világon
bármilyen formában, másoltan tárolják. Legalábbis legális indoka ilyesfajta tevékenységnek nem lehet, taktikai, törvénysértő motivációja ugyanakkor bőven. Az adatokból csinos kis adatbázis építhető, aminek hasznosságához nem, jogszerűségéhez nagyon is férhet kétség.
Ilyen szempontból épp a jogállamiság üszkös romjai felett derpegő ellenzék (legfrissebben lásd: Orosz Anna-interjúnkat) megy szembe a jogállamisággal, illetve horgad fel, ha ezt a paradoxont számon kérik rajta.
A vélhető törvénysértés ráadásul kommunikációs dilettantizmussal párosult, hiszen illegálisnak tűnő adatfeldolgozási tevékenységet rögzíteni, majd megosztani, hovatovább mindezt büszkén tenni, nem túl nagy éleslátásról tanúskodik. A hírek szerint Udvarhelyi Tessza személyében e balfogás a Pikó-csapat kampánygurujához fűződik, ami szakmai alkalmassági kérdéseket is felvet.
Valójában két forgatókönyv lehetséges. A szorgos kampánykommandónak vagy fogalma sem volt arról, hogy épp erősen gyaníthatóan törvénysértést követ el, vagy nagyon is tudta. Mondjuk,
az eredmény ugyanaz: az ütközés elkerülhetetlen.
S ezek után talán érthető, hogy Tarlós távol tartja magát ettől az ellenzéki szupercsapatól.
Akikkel, ha szerencséjük van, a vasalt modorú Berki talán szóba áll.