Czesław Miłosz: A rabul ejtett értelem. Európa, Budapest, 1992, p. 55.
Czesław Miłosz (1911-2004) Nobel-díjas lengyel költő, író, esszéista, irodalomtörténész, tolmács, jogász. A mai Litvánia területén született, a wilnói Báthory István Egyetemen jogot tanult. Első verseskötete 1930-ban jelent meg. A második világháború alatt a lengyel ellenállás tagja volt. Embermentő tevékenységéért az izraeli Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. A lengyel kommunista állam nagyköveteként 1951-ben politikai menedékjogot kért Franciaországban. 1960-ban az Egyesült Államokba érkezett, de csak 1970-ben kapta meg az állampolgárságot. 1961 és 1978 között a Berkeley Egyetemen a szláv nyelvek és irodalom tanára volt. Leghíresebb munkája A rabul ejtett értelem (1953), ami a második világháború idején és azt követően a lengyel társadalomban, főként Varsóban lezajló eseményeket írja le, bemutatva a kommunizmus hatását az emberek, főleg az értelmiségiek gondolkodására.