A keleti intellektuel

2018. február 08. 11:14

Mivel olyan országban nőtt fel, ahol a társadalom ’értelmiségre’ és a ’népre’ oszlik, olyan eszmét keres, melyet a forradalmi változások erjesztőjeként ismert értelmiség hoz létre.

2018. február 08. 11:14
Czesław Miłosz

Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata

„A modern civilizáció tisztára anyagi előnyeivel megelégedő amerikai tömegek ’ostobasága’ nagyon bosszantja a keleti intellektuelt. Mivel olyan országban nőtt fel, ahol a társadalom ’értelmiségre’ és a ’népre’ oszlik, olyan eszmét keres, melyet a forradalmi változások erjesztőjeként ismert értelmiség hoz létre. Nehezen tájékozódik olyan társadalomban, ahol nem létezik a Közép- és Kelet-Európából ismerős ’értelmiség’.”

Czesław Miłosz: A rabul ejtett értelem. Európa, Budapest, 1992, p. 55.

 

Czesław Miłosz (1911-2004) Nobel-díjas lengyel költő, író, esszéista, irodalomtörténész, tolmács, jogász. A mai Litvánia területén született, a wilnói Báthory István Egyetemen jogot tanult. Első verseskötete 1930-ban jelent meg. A második világháború alatt a lengyel ellenállás tagja volt. Embermentő tevékenységéért az izraeli Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. A lengyel kommunista állam nagyköveteként 1951-ben politikai menedékjogot kért Franciaországban. 1960-ban az Egyesült Államokba érkezett, de csak 1970-ben kapta meg az állampolgárságot. 1961 és 1978 között a Berkeley Egyetemen a szláv nyelvek és irodalom tanára volt. Leghíresebb munkája A rabul ejtett értelem (1953), ami a második világháború idején és azt követően a lengyel társadalomban, főként Varsóban lezajló eseményeket írja le, bemutatva a kommunizmus hatását az emberek, főleg az értelmiségiek gondolkodására.

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
George Soros 2.0
2018. február 09. 05:52
Noja
annamanna
2018. február 08. 18:48
Ez természetesen ostobaság. Mindenhol létezik értelmiség. A lengyel szerző nem az értelmiséget hiányolja Amerikából, hanem az úri osztályt, a kiváltságos nemesi elitet. Köztudott, hogy sehol a világon nem volt annyi nemes, mint pont Lengyelországban. "a lengyel „nemesi köztársaság” berendezkedését veszem górcső alá. A szállóige, miszerint „Lengyelországot az anarchia tartja fenn.” több mint egy évszázadon keresztül legfőbb érvnek bizonyult a lengyelországi központi hatalom megszilárdítása ellen." "A lengyel nemesség – az ország –geopolitikai helyzetéből adódóan úgy látta, hogy a szomszédos nagyhatalmaknak nagy szüksége van Lengyelország fennállására, így jobb is, ha inkább egy gyenge ütközőállam, mint erős hatalom." "Stanislav Leszczynszky (fenti képen) már felismerte ezeket a veszélyforrásokat, de központosító reformjai megbuktak az „anarchiához” mereven ragaszkodó lengyel nemesség ellenállásán." "a lengyel mentalitás több országban ellenpropagandát váltott ki, Lengyelország felosztását a lengyel nép anakronisztikus életvitelével magyarázták." "A köztársaság szövetséget jelent, mégpedig a különböző etnikumú (lengyel és litván) rendek egyenlőségét hivatott szimbolizálni." "A XVI-XVIII. században Lengyelország társadalma „hagyományosnak” és agrártársadalomnak is nevezhető: hagyományosnak, mert a lakosság nagy része írástudatlan volt, s agrárjellegűnek, mert a népesség 80 százaléka mezőgazdasági tevékenységből élt, mindenekelőtt azonban Európa többi államához hasonlóan, Lengyelország társadalma is rendi társadalom volt." "A Köztársaság kiemelkedően magas lélekszámú, rendkívül szembetűnő sajátossága a „szlachta”, a nemesség, mely az összlakosság mintegy 8-10 százalékát képviselte. A számuk a litván, orosz és ukrán bojárok ellengyelesedése miatt egyes feltevések szerint ez a szám bizonyos időszakokban magasabb is lehetett. Ezen belül a pánok, a lengyel főnemesség számaránya 5-6 százalék körül mozgott, ami Európában szintén kiemelkedő. Az 1569-es lublini unió törvénybe iktatta, hogy „minden szabad állapotú keresztény egyenlő”, tehát elvben minden nemes egyenlő." "Köztársaság bukásának legfőbb okát, a központi hatalom szétesését. Nyilvánvaló, hogy a központi hatalom folyamatos gyengülése nem vonja maga után az állam szétesését is, de Lengyelország esetében az anarchikus helyzet kiegészült külpolitikai tényezőkkel" http://www.regnumportal.hu/regnum2/node/397 A lengyel nemesség tehát "forradalmi" módon megakadályozta a központi hatalom megerősödését, és hozzájárult Lengyelország bukásához. De ha mégis az értelmiségre gondolt, annak valóban van szerepe a forradalom létrejöttében (ez persze köztudott, de azért legyen mégis egy idézet): "Molnár Tamás konzervatív filozófus Condorcet megfigyelését megerősítve amellett érvel, hogy a későbbi forradalmak példaképét, a francia forradalmat a republique des lettres (tollforgatók köztársasága) informális hatalma indította el, így az ancient regime elleni összeesküvésként is értelmezhető.[19] Nem a polgárság kezdte el, hanem a felvilágosodással tartó, elitből és értelmiségiekből álló kiváltságos osztály.[20] Nem tisztán politikai természetű volt, mert a felvilágosodás több vezetője (Voltaire, Diderot) a monarchákat szolgálták ki, és őket akarták felvilágosítani.[21] Nem vallási természetű volt, mert a felvilágosodás vezetői között rengeteg befolyásos egyházi személy volt (Sieyes).[22] A felvilágosodás szerzői a korabeli médiumokat (Enciklopédia) felhasználva politikai, társadalmi és vallási érvek alkalomszerű használatával ásták alá a régi rendszer tekintélyét, melyhez a saját magától viszolygó intézményes hatalom is asszisztált. Ekkor, az intézményes hatalom nyomásának meggyengüléskor törhetett ki a forradalom.[23]"
GV0917
2018. február 08. 15:12
...." Forradalmi változásokat erjesztő értelmiség hoz létre...." dr KOVÁSZ-tól dr KOTÁSZ-ig!
Skageröge
2018. február 08. 12:06
Eddig két írásmód és szóejtés volt: entellektüel és intellektuel. Mostantól intellektüel is lesz, holnaptól pedig entellektúel.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!