Mennyből az angyal

2017. december 25. 17:53

Mert ez is örökké része a magyar karácsonynak. Nem felejtünk!

2017. december 25. 17:53
Márai Sándor

Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata

 

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett –
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta –
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta –
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– A költő, a szamár, s a pásztor –
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, –
                            mennyből az angyal

New York, 1956.

Márai Sándor: Mennyből az angyal

 

Márai Sándor (1900-1989) magyar író és költő, a huszadik század magyar prózájának nemzetközileg is kiemelkedő alakja. Polgári származású író, Kassán született, majd Budapesten, Lipcsében és Berlinben élt és dolgozott. 1948-ban – Lukács György szimbólum értékű megsemmisítő kritikája után – örökre elhagyta Magyarországot, és Olaszországban, majd később az Egyesült Államokban telepedett le. Önkezével vetett véget életének, hazájába soha nem tért vissza. Hallgassa meg a verset Sinkovits Imre fantasztikus előadásában.

 

------------------------

Az Ön maximája is megjelenhet a Mandineren. Ehhez nem kell mást tennie, mint a [email protected] címre elküldi kedvenc maximáját, annak pontos fellelhetőségi helyét és egy rövid leírást a maxima szerzőjéről. A maxima közléséről és a végleges kísérőszövegről a rovat vezetője Szalai Zoltán dönt, a beküldő nevét a szöveg végén minden esetben feltüntetjük.

 

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bástyaelvtárs
2017. december 27. 11:52
Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a “jobboldaliság” címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő, mint “keresztény magyar ember” előjogokkal élhet a világban, egyszerűen azért, mert “keresztény magyar úriember”, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem “keresztény magyar” vagy “úriember”, tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a jobboldaliság minden értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt 30 éves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen. Talán megalkuszik fogvicsorgatva, s mert önző és gyáva: bizonyára hajlong majd az új rend előtt, de szíve mélyén visszasírja a “jobboldali, keresztény, nemzeti” világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni, és aladárkodni a nagyvállalatokban képzettség és hozzáértés nélkül. Márai Sándor Egyik kedvenc idézetem tőle.
Marhajó!
2017. december 26. 09:44
A magyar költészet egyik alpesi csúcsa! Torokszorító! Varga Miklósék éneke viszont nem elég jó ehhez a szinthez. Kell egy jobb, fergeteges megzenésítés!
Peter8811
2017. december 26. 07:29
Végig hallgattam Sinkovicsot, közben olvastam a verset. Egy helyen találtam eltérést A költő, a szamár s a pásztor helyett Sinkovics A gyermek, a szamár s a pásztort mond.
írmag
2017. december 25. 21:35
Rezes Zoltán és Veér Balázs támogatásából született meg az 1956 AKI MAGYAR … rockopera anyagának részleges kiadása, melynek zenéjét Jenei Szilveszter, verseit Adorján András és Kocsis L. Mihály írta és (a mellékelt vers szerzője) Márai Sándor, és szinte nem múlik el 1956-ra emlékezés az ebből származó dalok nélkül, most meg Karácsony adja az alkalmat az emlékezetükre. Emlékeim: A rockopera CD-jének megjelenése idején mindét szóba került barátom őszintén magyar érzelmű, solymári vállalkozó volt. Rezes Zoltán 2003. december 6.-án, Veér Balázs 2013. március 3.-án hagyott el bennünket. Mindketten - a lehetőségük szerint – támogattak intézményeket, magánszemélyeket, így a Pongrátz Gergely alapította majsai tábor építésének ügyét is. Engem gyakran emlékeztetnek még köznapi események is rájuk. Nyugodjanak békében!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!