A Tisza Párt EP-képviselője ismét Magyarországot támadta Brüsszelben (VIDEÓ)
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
A Kúria másodfokon hozott jogerős ítélete alapján az MNB által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány köteles kiadni valamennyi pályázatának adatait. A Kúria szerint egy közfeladat ellátására létrehozott civil szervezet is közfeladatot ellátó szervnek minősül, és az ezzel a tevékenységével kapcsolatban keletkezett adatok közérdekű adatnak minősülnek, így az adatkérés időpontjáig ki kell adni a pályázatok adatait.
Köteles kiadni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány valamennyi pályázatának adatait az adatkérés időpontjáig a Kúria szerdán kihirdetett döntése értelmében. A bíró az ítélet ismertetésekor kiemelte: a Kúria ezzel helybenhagyta a másodfokon hozott jogerős ítéletet, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A Kúria szerint minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles elszámolni a nyilvánosságnak a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
A másodfokú ítélet jól ítélte meg, hogy az alapítványok közfeladatot látnak el közpénzből; a közérdekű célokra juttatott vagyon közpénz, amely az alapítványhoz rendeléssel nem veszíti el közpénzjellegét – mondta ki a Kúria.
Az Alkotmánybíróság korábbi ítéleteire hivatkozott a Kúria
A bíró hangsúlyozta: a Kúria a konkrét ügyben hozott döntést, a kérelemről a rendelkezésre álló iratok alapján döntött, a jogszabályi kereteket az Alkotmánybíróság (Ab) és a nemzetközi joggyakorlat alapján értelmezte. Kiemelte: az Ab többszörösen megerősítette, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alkotmányos alapjog, kitüntetett alkotmányos védelemben részesül.
A Kúria egyetértett azzal a jogerős ítéletben kihirdetett állásponttal, amely szerint az MNB egyes feladatainak átvállalása – egészben vagy részben – közfeladat elvégzését jelenti, ezért az alapítványok egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, így kiterjed rájuk az infotörvény hatálya, különös figyelemmel a közpénzzel gazdálkodás tényére – ismertette a bíró. Egy közfeladatot ellátó szerv által közfeladat ellátására létrehozott civil szervezet maga is közfeladatot ellátó szervnek minősül, és a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adatok közérdekű adatnak minősülnek – mondta.
Egy újságíró kérte az adatok kiadását
Ismertették, hogy a felperes Csabai Károly újságíróként fordult közérdekű adatkéréssel az MNB PADA alapítványához, és valamennyi pályázata eredményének kiadását kérte – az elnyert összegek felsorolásával –, valamint a pályázatokat megalapozó dokumentumokat. A bíróság ezt első fokon elutasította, azzal, hogy az alapítványok nem közfeladatot ellátó szervezetek, így nincs helye az adatok kiadásának. A másodfokú bíróság azonban az adatok elektronikus kiadására kötelezte az alapítványt. Az indoklás szerint ugyanis az alapítványok – az MNB közfeladataival egybevágó – közfeladatot látnak el közpénzből – mondta.
Halápi Dóra, az alperes ügyvédje a tárgyaláson elmondta, hogy a PADA a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A felülvizsgálati kérelemben megismételték: nem közpénzről van szó, az alapítványi vagyon nem minősül annak, az MNB vagyona nem része az államháztartás alrendszereinek, az Alaptörvényből nem vezethető le a vagyon közpénz jellege, az alapítványokra az alapítónak nincs, nem lehet közvetlen befolyása, nem minősülnek egyéb közfeladatot ellátó intézménynek. Álláspontjuk szerint az MNB-nek az alapítói vagyon rendelkezésre bocsátása után teljes körűen megszűnnek a juttatott vagyonnal kapcsolatos jogosultságai. Az alapítványok az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó szervezetek, így az alapítónak nincsen és nem is lehet ráhatása az alapítvány működésére, gazdálkodására. A közcélú tevékenység nem jelenti a közfeladat ellátását, így nem lehet közvagyonról beszélni – érvelt a PADA képviselője.
Nehéz-Posony Márton, a felperes ügyvédje a másodfokú ítélet fenntartását kérte, azzal a kiegészítéssel, hogy terjesszék ki az adatok kiadásának kötelezettségét a természetes személyekre is. A Kúria ezt elutasította, kimondva: a másodfok helytállóan állapította meg, hogy a természetes személy pályázó neve személyes adatnak minősül, amely a törvény szerint csak az érintett hozzájárulásával hozható nyilvánosságra.
Együtt: Végre megtudhatjuk, mire szórja a közpénzt Matolcsy György
Az Együtt közleményben üdvözölte a Kúria döntését. A párt közleményében azt írja: a kezdetektől fogva küzdöttek azért, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank ne szórhassa átláthatatlanul a magyar polgárok pénzét és a párt azon az állásponton volt, hogy az alapítványi vagyon közpénz, hiszen a jegybanki eredményből származik, így az adófizetőknek joguk van tudni, mire költik el azt. Az Együtt felszólította a jegybanki alapítványokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre a Kúria ítéletét.
Az Együtt továbbá a magyar polgároktól való azonnali bocsánatkérésre szólította fel azokat a fideszes politikusokat, akik szerintük számtalanszor azt hazudták, hogy a jegybanki eredmény az alapítványokhoz kerülve „elveszíti közpénz jellegét”.