A fordulópont

„Egyetlen politikai közösség sem szereti, ha vezetői ötletek alapján kormányoznak, de amíg a vezetők sikeresek, s döntéseik nem irritálják a népet, s nem fenyegetnek a kormányzati erőt biztosító támogatás elvesztésével, addig hittel vagy cinizmussal vagy pedig a jobb híján kialakított belenyugvással elfogadják ezt a kormányzati módot.

Ám ebben az üzemmódban állandóan sikeresnek kell lenni. Aki rosszul lép, az azonnal elveszti azt a bűvkörét, amely addig minden kritikától megóvta. A korábban hosszú és tartós uralomhoz képest hamar és elég nagy körben megszaporodnak a kritikus vélemények, a »nem lehetne-e mégis inkább másképp kormányozni« hangjai (ilyenkor veszik elő a kommunikációs részleget, s állapítják meg, hogy minden politikai hiba csakis kommunikációs hiba volt).

Orbán Viktor, ahogy arról korábban már írtam, a szuverenitása növelése érdekében tesz meg mindent. Ez az egyik legfontosabb célja. A szuverenitás persze eszköz a szemében, nem önmagában vett cél. Kormányzása során egyre növelte a szuverenitását. Mindenki arra figyel, hogy az ellenzékkel, a nem rá szavazókkal szemben tette ezt. De ez a történetnek csak az egyik része. A másik fele, hogy Orbán miniszterelnök saját pártjával, frakciójával, Kövér Lászlóval, Kósa Lajossal, Rogán Antallal, Pokorni Zoltánnal és az égvilágon mindenkivel szemben (mínusz Habony Árpád) növelte a szuverenitását. Biztos volt olyan időszak is, amikor egyeduralkodó volt.

Ennek most vége lesz. Nem fogja tudni lenyomni az ötleteit úgy, ahogyan eddig. Nem a tévedhetetlenség mítoszát vesztette el, mert szerintem a Fidesz meghatározó és potens vezetői – akik mentesek az Orbán –imádat impotencia növelő hatásától – eddig sem tartották vízen járónak és tévedhetetlennek. De eddig nem lehetett érvet találni politikai érzéke ellen. Most viszont igen.

Az internetadó ugyanis a jelek szerint nagyon érzékeny pontjára tapintott rá a magyar társadalomnak. Szerintem arra az érzékeny nézőpontra, amely az államtól elvárja, hogy gyarapodni akaró és azért naponta tevő polgárait ne akadályozza a személyes gyarapodásukban, boldogulásukban. Ha ez meg van, akkor mi, magyarok sok mindent elnézünk az államhatalomnak és azt gyakorló politikusainknak. Korrupciót, pazarlást, tétovázást, töketlenséget, rosszindulatot, hányavetiséget.”