A Szentlélek békességet hoz, összekapcsolja az embereket és a népeket – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi szentmisén.
„A Szentlélek békességet hoz, belső örömet, nyugalmat, azt az érzést, hogy a helyünkön vagyunk a teremtésben. Azt a bizonyosságot, hogy Istennek terve van velünk és gondot visel ránk. A Szentlélek összekapcsolja egymással az embereket és a népeket, az emberiséget és a teremtett világot” – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában bemutatott pünkösdvasárnapi szentmisén. A bíboros úgy fogalmazott: a Szentlélek békéje eligazít a mindennapi életben, bölcsességet ad, „a zűrzavaros, mindennapi rohanás helyett megmutatja, hogy mitévők legyünk”.
Erdő Péter arra hívta fel a figyelmet, ha a legfőbb érték az, hogy „éppen most jól érezzük magunkat, akkor saját emberi képességeinket, értelmünket, adottságunkat a személyes szeretetre nem is tudjuk igazán kihasználni”. Ha pillanatnyi érzések szabdalják szét az életünket – folytatta –, nem érezzük magunk körül egységesnek a világot. Nem látjuk a felelősségünket sem a jövőért, sem a közösségért és „hajlamosak leszünk mindenen marakodni”.
A bíboros elmondta, a mise végén külön imádságban csatlakoznak Ferenc pápához, aki vasárnap este a pápai állam kertjeiben Simon Peresz izraeli államfővel, Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával közösen imádkozik a Szentföld békéjéért. A katolikus egyházfő arra kért minden hívőt, hogy világszerte támogassa imájával ezt a szándékot – tette hozzá a bíboros, aki korábban főpásztori üzenetben kérte csatlakozásra a magyar egyház papjait.
Erdő Péter szerint „az átlagos emberi gondolkodás, a világ lelke bátortalan”, fél a jövőtől, minden elköteleződéstől, áldozatot is vállalni tudó szeretettől, a házasságtól és fél a gyermek vállalásától is. Pedig a másik ember, a legkisebb gyermek is „önálló, halhatatlan méltóságú”. „Ettől láthatjuk meg már a legkisebb gyerekben, az ápolásra szoruló betegben is a nagyszerűséget. Ezért ragyog fel szemükben az örökkévalóság fénye. Ebben a világosságban pedig eltűnik minden anyagias méricskélés, önző számítás, mert az ember iránti szeretetben megérezzük Isten közelségét. Bátrak leszünk tehát az életre, az ajándékozásra, a szeretetre” – e szavakkal zárta miséjét Erdő Péter.
A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét.
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
„Példamutató módon kitűnt a buzgóságával.”
Az egyháznak tervezett kabala jóval ártatlanabb azért, de a művész múltja így is felkorbácsolta a kedélyeket.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
A Loupe Színházi Társulás pilisvörösvári előadásán egy néző kérdéseket intézett a színészekhez.
