Európa jobbra fordul?
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Navracsics Tibor úgy véli: Magyarország ártatlansága ellenére válhat az egy év múlva esedékes Európai Parlamenti választások és az öt hónap múlva megrendezett németországi voksolás egyik főszereplőjévé. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint ennek oka az, hogy az európai baloldal hazánkon keresztül támadja a kontinens jobboldali politikai erőit.
Hosszú, több mint egyéves vitafolyam egyik főszereplőjévé válhat Magyarország Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint, aki úgy látja, bő egy évvel az EP-választások és öt hónappal a németországi voksolás előtt az európai baloldal minden eszközt felhasznál majd, hogy Magyarországon keresztül bírálja az európai jobboldalt.
A kormány képviselője erről vasárnap a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt, külön bántónak nevezve, hogy korábban két német közszolgálati televízió gyerekcsatornáján is támadták a magyar kormányt. Ezek a műsorok azt mutatják, hogy nem értenek bennünket, pedig Németországnak több okból is jobban kellene értenie a kelet-európai régió problémáit, mint más nyugat-európai országoknak – mondta Navracsics Tibor, aki szerint a Magyarország elleni „hangulatkeltés” a szeptemberi németországi választásokra is visszavezethető.
Szerinte felvetődik a kérdés, hogy a német média egy része nem azért foglalkozik-e kiemelten Magyarországgal, hogy addig se kelljen saját országa problémáival törődnie. Magyarország így teljesen ártatlanul kerülhet a német belpolitika és választási kampány középpontjába, ami nem jelent jót – fűzte hozzá a miniszter. Navracsics Tibor a magyar médiahelyzetről szólva kiemelte, a Klubrádió, illetve további, még nagyobb ellenzéki médiumok működése is bizonyítja, Magyarországnak meglehetősen élénk és versenyképes sajtópiaca van.
Ez annak ellenére így van, hogy az elmúlt két évben nem múlt el úgy hét, hogy a baloldali napilapok ne siránkoztak volna a demokrácia és a sajtószabadság megszűnése miatt – mondta, megjegyezve: a demokráciáért és a jogállamiságért most aggódók „annak idején semmit nem szóltak akkor, amikor itt tüntetőkre támadták rá rendőrök”. Szólt arról is, hogy míg a közelmúltban Nagy-Britanniában zárt ajtók mögött, csak vezető politikusok bevonásával próbálták szabályozni a nyilvánosság, a magánszféra, a sajtó és a személyiségi jogok viszonyát, addig a magyar médiatörvény nyilvános parlamenti és nemzetközi vita után született meg.
A demokrácia egyik legsúlyosabb erkölcsi problémája megtalálni a határvonalakat a véleményszabadság, a közügyek szabad megvitatása és a magánszféra sérelme között – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki szerint ez más országokban sem megy könnyen, ezt mutatják például a brit News of The Worldnél, illetve a BBC-nél közelmúltban kirobbant botrányok. A miniszterelnök-helyettes ismételten reményének adott hangot, hogy a leányfalui ír gázoló szabadságvesztésének megkezdésével hamarosan lezárulhat a Tobin-ügy. Mint mondta, a magyar sajtó egyetlen politikai napilap kivételével egyöntetűen segítette a kabinet törekvését.
Az ügyben a sajtó volt az egyetlen szövetségese a magyar kormánynak, mivel Írország és az Európai Bizottság is visszalépett a beavatkozástól – mondta Navracsics Tibor, aki ugyanakkor azt is megjegyezte: a tizenhárom évvel ezelőtt két gyermeket halálra gázoló ír férfinak nem biztos, hogy büntetést, hanem inkább lelkiismereti megváltást jelent majd a szabadságvesztés. A tárcavezető úgy gondolja, Francis Ciarán Tobin életében mély nyomot hagytak a történtek, hiszen feltételezhetően a baleset óta nem volt, és élete hátralévő részében sem lesz olyan nap, amikor ne jutna eszébe két áldozata.