És akkor négy hónap után megtudtuk, miért kapott kegyelmet K. Endre
Balog Zoltán kiállt az igazsággal a nyilvánosság elé. Ami bátor tett, csak kései.
Kimondtuk: túl kell lépni azon, hogy a romákra mindenki áldozatként tekint, és kijelentettük, hogy a cigányság integrációja nem csak emberi jogi kérdés, hanem nemzetstratégiai. Interjú.
„Az elmúlt két évben több dicséretet kapott a kormány a roma- integrációban tett lépéseiért. Legutóbb Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi ügyekért felelős alelnöke ismerte el a cigányság helyzetének javítására tett magyarországi intézkedéseket. Mi változott?
Komoly fordulatot hajtottunk végre. Kimondtuk: túl kell lépni azon, hogy a romákra mindenki áldozatként tekint, és kijelentettük, hogy a cigányság integrációja nem csak emberi jogi kérdés, hanem nemzetstratégiai. A 700-750 ezer fős roma közösség több mint kétharmadának nincs munkaviszonya, a demográfiai mutatókat tekintve pedig kétszer olyan aktívak, mint a nem roma magyar népesség, és jelentős részük hazánk peremvidékein él. Ha ezt a jelenséget nem kezeljük gazdasági, szociális, oktatásügyi szempontból, vagyis valójában az élet minden területén, akadályt gördítünk az ország versenyképessége és az élhető élet elé.
Mi a stratégia alapja?
A romafelzárkóztatásért indított programjaink a teljesítményelvre, a gazdasági racionalitásra és az egyéni felelősségre épülnek. Szeretnénk megértetni a romákkal, hogy ők is felelősek a saját sorsukért, és nem csupán áldozatok.”