Bajorországot szeretne Orbán

A miniszterelnök a magyarok ősképének tekinti a turult és nem látja a hagyomány és a modernség kettősségének ellentétét, válaszolta Tóbiás József szocialista képviselőnek adott válaszában Orbán Viktor. A szocialista politikus szerint a jelekből való olvasás tudományába avatta be hallgatóit a miniszterelnök szeptemberben, Ópusztaszeren, ahol a turul, a vér és a magyarok világra jöttének összefüggéseiről beszélt.

A szocialista politikus kifogásolta, hogy Orbán Viktor a nemzeti azonosság jelképeként említette a turult, ezzel olyan hívó szót választott, amely nem teremt nemzeti sorsközösséget. Kijelentette: a társadalom többsége politikai hovatartozástól függetlenül hisz a békében, és abban, hogy nem a vér, hanem a nemzeti sorsközösség és az egymás iránti tisztelet mozgatja a nemzetet, a közösség pedig nem a másik ellenében jön létre. Megkérdezte: mi motiválta a kormányfőt abban, hogy elsüllyedt világokat restauráljon? A kormányfő válaszában azt felelte: a modernséget és a tradíció összefüggését úgy képzeli el, ahogy azt Bajorországban teszik, ahol az embereknek van otthon bőrnadrágjuk, de laptopjuk is.

„A turul őskép, a magyarok ősképe, beleszületünk, akár csak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek vereséget Mohácsnál, a turulmadár pedig a mi, a most élő, a már meghalt és az ezután megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe” - ismételte meg a Tóbiás által kifogásolt ópusztaszeri beszéde egy részét a miniszterelnök. Azt is közölte: olyan szimbolikus ünnepségeken is részt vesz, amelyek az ország egy része számára fontos, és nem sért senki mást.