„Rozsnyó lesz az új Bucsa” – szomszédok szólamai a háború árnyékában

Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban

A magyarországi választás magas hullámokat vert a környező országokban – mondhatni jóval tarajosabbakat, mint akármelyik szomszéd országban zajló voksolás szokott Magyar­országon.

A prímet kétségkívül Ukrajna vitte, ahol Volodimir Zelenszkij elnök szállt bele többször a magyar miniszterelnökbe, még a választás reggelén is, oroszpártisággal vádolva Orbán Viktort, szerinte a kormányfő az őszinteséget „elhagyta valahol félúton Moszkva felé”. Miniszterelnök-helyettese, Irina Verescsuk egyenesen Kárpátalja elszakításának vádját fogalmazta meg. A korábban szintén harcos üzeneteket megfogalmazó Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet később mentette a menthetőt, a Radio Szvobodának adott interjújában így fogalmazott: „Kizárólag a magyar emberek joga eldönteni, hogy milyen kormány van hatalmon. A döntést meghozták, és Ukrajna tiszteletben is tartja.” Ám Zelenszkij a választás után megint szakított időt egy kis támadásra, azt állítva, hogy „Orbán fél találkozni velem”, illetve „Orbán Viktor miniszterelnöknek választania kell Moszkva és a világ többi része között”. Hivatali tanácsadója, Mihajlo Podoljak pedig egyenesen médiafelhajtásnak bélyegezte, hogy a magyar kormányfő, mint nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, megkísérelte rávenni Vlagyimir Putyint a tűzszünetre. Emlékezetes, az ukrán kritikák kiváltó oka, hogy hazánk „csak” humanitárius segélykaravánokkal és félmillió ukrajnai menekült támogatásával segít, támadó fegyvereket nem küld és nem enged át az amúgy sem széles magyar–ukrán határon.

Szlovákia részéről a sajtó és a politikum együttesen bombázta Budapestet, amiből a felvidéki magyarságra is bőven hullottak repeszek. „A politikai patkó egyik végétől a másikig jöttek a támadások” – fogalmaz lapunknak Pomichal Krisztián, a Ma7 politikai rovatának vezetője. Mint mondja, a tendenciát januárig vissza lehet vezetni, s itt is az oroszbarátság és a revizionista vádak adták a vezető narratívát. Eleinte a Pomichal által csak karrierdiplomatának leírt külügyminiszter, Ivan Korčok vitt hangsúlyosan V4-gyengítő és Magyarországot kritizáló retorikát. Később csatlakozott hozzá Andrej Stančík, a kormányzó Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párt képviselője, aki februárban a kelet-ukrajnai szakadár államok orosz elismerésére így reagált: „Akkor is tapsolni fognak, ha Magyarország vezetője jelenti ki, hogy Szlovákia mindig magyar volt?” A közelmúltban pedig Michal Šimečka, az Európai Parlament Újítsuk Meg Európát frakciójának szlovák alelnöke úgy fogalmazott, hogy a Fidesz győzelme nagyon rossz hír, Orbán pedig Putyin trójai falova az EU-ban.

Újságírók és parlamenti képviselők után a szlovák parlament elnöke, Boris Kollár is arról beszélt, hogy Orbán Viktor Putyin segítségével „felparcellázza” majd Szlovákiát. Kollár szerint az orosz agresszió olyannyira átrendezheti az európai békerendszert, hogy ezt kihasználva Orbán feloszthatja Szlovákiát.