Jön az adócsökkentés? Rejtélyes bejelentést tett a miniszter

További jelentős adócsökkentésen dolgozunk

– így fogalmazott kedden Nagy Márton a sajtó képviselői előtt egy háttérbeszélgetésen, amelyen a Mandiner is részt vett. A nemzetgazdasági miniszter akkor beszélt az új magyar gazdasági pályáról, amely során bejelentette: a kormány immár kisebb GDP-növekedéssel és nagyobb inflációval számol az idei évre. Ennek ellenére a költségvetésen nem kell változtatni, mivel annak egyensúlya nincs veszélyben, sőt.

Jelentős támogatások

Mivel a belső fogyasztás továbbra is kiemelkedő, illetve ősszel és jövőre is jelentős összegeket juttat az állam a lakossághoz, van is ok a bizakodásra. Júliustól másfélszeresére emelkedett a családi adókedvezmény összege, januártól pedig a tavalyi duplájára emelkedik, ez összesen 290 milliárd forintot jelent a családoknak.

Októbertől a 3 gyermekes édesanyák szja-mentessége lép életbe, amely 50 milliárd forint, 2026-ban pedig 200 milliárd forint. Szintén októberben kapják meg élelmiszer-vásárlási utalványukat a nyugdíjasok, ez összesen 83 milliárd forintot tesz ki.

Januártól a 30 év alatti egy gyermekes édesanyáknak és a 40 év alatti, kétgyermekes anyáknak sem kell szja-t fizetniük, ezek 160 milliárdos segítséget jelentenek az érintetteknek. De közben több ágazatban, a vízügyben, az oktatásban és az önkormányzatoknál is jönnek a béremelések. Ezt követően, februárban érkezik a 13. havi nyugdíj (586 milliárd forint) és a katonaságnál, illetve rendőrségnél a fegyverpénz kifizetése (456 milliárd forint). Nagy Márton hangsúlyozta, az adócsökkentések mintegy 925 milliárd forinttal növelik a családok jövedelmét.

Újabb segítség jöhet

Ezek mind a lakosságnak kedvező lépések, amelyek még tovább pörgethetik a belső fogyasztást, amely a GDP-bővülés egyik legfőbb motorja, sőt. Mivel a külső kereslet továbbra is gyenge, illetve a fő felvevő Németország is gazdasági nehézséggel küzd, ezért elsősorban erre a motorra tud leginkább támaszkodni az állam. Ha van pénze az embereknek, akkor tudnak fogyasztani, ez pedig pörgeti a gazdaságot.

Nem csoda, hogy Nagy Márton még további segítséget vetett fel, még ha rejtélyesen is fogalmazott, amikor azt mondta: egyelőre nem kíván elárulni több részletet a várható adócsökkentésről. Arra a kérdésre viszont, hogy ez a 2022-es szja-visszatérítéshez hasonló akció lehet-e, nemmel felelt. Az előbbi felvetés alapján, ugyanakkor nem nehéz arra a következtésre jutni, hogy valamilyen lakosságot érintő adócsökkentés jöhet, esetleg az áfát érintő.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az adócsökkentés a lakosságot érinti.

„Egyáltalán nem venném biztosra, hogy az adócsökkentés a lakosságot érinti. Az áfacsökkentés forrásigénye túl nagy lenne ahhoz, hogy érdemi hatása legyen és közel sem biztos, hogy abból a lakosság túl sokat érezne, sokkal inkább valahol elhalna az ellátási láncban. A személyi jövedelemadónál eddig is rengeteg kedvezmény volt, illetve mentesség, ennek kiterjesztését sem tartom most valószínűnek. Sőt, azt sem mondanám, hogy elsősorban a fogyasztás élénkülésére van szükség, hiszen az élénkül egyébként is, ez húzza a GDP-t” – mondta Regős.

Rámutatott:

ahol probléma látszik, az egyrészt a beruházások kérdése, másrészt pedig a munkaerőpiac – az utóbbinál egyértelműen látható egy csökkenő feszesség, egy lazább irányba történő elmozdulás. A vállalkozásokat ezen kívül erősen tépázza a gyenge külső kereslet, illetve a magas energiaárak.

„Mindezeket és azt is figyelembe véve, hogy az elmúlt időszakban inkább a lakosságot érintő bejelentések voltak, ezért én inkább vállalati adócsökkentésre szavazok. Ennek több hatása lehet: akár csak túlélni segíti a vállalatokat, akár hozzájárulhat béremelések, fejlesztések megvalósításához – egy adócsökkentést mindenki arra tud felhasználni, amire szeretne” – tette hozzá.

TAO marad, más mehet?

Ha a vállalati adóknál körbenézünk, akkor alapvetően négy adócsoportot lehet idehozni. Az első kettő csökkentése kizárható: a társasági adó, illetve a helyi iparűzési adó. A társasági adó csökkentésének azért nincs értelme, mert egyrészt a kulcsa már így is nagyon alacsony, másrészt pedig ezt az fizeti, akinek van profitja, tehát a legnehezebb helyzetben lévő cégek mentesülnek alóla. A helyi iparűzési adó csökkentése szintén kizárható: ez az egyébként is bajban lévő önkormányzati szektor bevételi forrása, innen a források további elvonása nagyobb bajt, GDP-csökkenést hozna, az önkormányzatok jelentős részét csődbe juttatná, így a kára nagyobb lenne, mint a haszna.

Ez az adó árbevétel-alapú, tehát nem azoknak könnyítene az intézkedés, akik nagyobb bajban vannak, hanem akiknek jobban megy.

A szakértő szerint, ami szóba jöhet, az a szociális hozzájárulási adó csökkentése vagy valamilyen kisebb adónem mérséklése vagy eltörlése. Ez utóbbi segíthet csökkenteni a vállalkozások adminisztratív terheit is. Az előbbi azért lehet előnyös, mert a foglalkoztatás költségeit mérsékli, tehát a munkaerő válik olcsóbbá, jobban ösztönzi a vállalatokat a foglalkoztatásra. Ennek hátránya lehet viszont a jelentős forrásigény.

Mekkora mozgástere van a kormánynak?

Mint arra Regős Gábor is utalt lapunknak: az adócsökkentéssel valóban az a legnagyobb probléma, hogy sokba kerül, jelentősebb adócsökkentéshez pedig nem áll rendelkezésre költségvetési mozgástér. Bár az uniós szabályok most nyitottak némi mozgásteret, ennek kihasználását és egy növekvő hiányt azonban sem a piac, sem a hitelminősítők nem díjaznák, azaz az adócsökkentés nem lehet túl nagy, az idei hiánycél így is többször módosításra került, nem lenne célszerű tovább emelni, azaz ne gondolkozzunk túlzottan nagy adócsökkentésekben.

Elvben egy őszi adócsökkentésnek a GDP-re is hatása lehet, de ez berobbantani nem fogja már az idei számokat, néhány tized százalékpontot adhat hozzá.

„Persze mivel július végén még semmilyen konkrét döntés nincs, ezért az egészből legkorábban szeptemberben, de inkább októberben vagy novemberben lehetne valami, azaz nagyobb esélyt adok annak, hogy ez az idei év legvégét, illetve a jövő év elejét támogatná” – húzta alá Regős Gábor.

Nyitókép: Soós Lajos/MTI/MTVA