Itt a magyarázat: egyedi hatások húzták májusban az inflációt

Májusban magasabb lett az infláció, mint az előző hónapban, megtört a február óta tartó csökkenés üteme. Ahogy korábban a Mandiner beszámolt róla, a növekedés elsősorban a májusban ismét nagyüzembe kezdő vendéglátóhelyeknek köszönhető, ahol jelentősen növelték az árakat.

Gerlaki Bence, az NGM adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára az Indexnek a részletekről elmondta, az élelmiszer-infláció mértéke éves szinten 5,9 százalék volt, ugyanakkor ezen belül a hidegélelmiszerek inflációja 4,5 százalékot, míg a vendéglátási szolgáltatásoké 9,1 százalékot tett ki. Az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal emelkedett.

– emelte ki az államtitkár. A szezonális élelmiszerek esetében – zöldségek és gyümölcsök, valamint a burgonya – havi 1,6 százalékos és éves 7,2 százalékos átlagos áremelkedés volt tapasztalható.

Ennek hátterében egyedi hatások is jelentős szerepet játszanak. Az idén az üzletek többségében később jelent meg az újburgonya, de ahová időben megérkezett, ott is kisebb mennyiségben, mint tavaly, így a szűkebb kínálat következtében idén májusban magasabb volt az ára. Egy másik ilyen példa az alma, amelynek ára jellemzően az őszi betakarítás időszaka során a legalacsonyabb, majd ezt követően válik egyre magasabbá a tárolási költség növekedésével és a készlet csökkenésével a következő betakarítási szezonig. Ráadásul a tavalyi termés mintegy 150 ezer tonnával – a belföldi fogyasztás közel harmada – maradt el a 2023-as szezonhoz képest, aminek hatása már a 2024-es szeptemberi felvásárlási árakban is érzékelhető volt. Az NGM államtitkára hangsúlyozta: 

Felidézte, hogy az indokolatlan és túlzott áremelések visszaszorítása érdekében 2025. március 17-től árréscsökkentő intézkedést vezettek be 30 élelmiszer-termékkör vonatkozásában, amely rögzíti, hogy a szabályozással érintett termékek esetében a kereskedő által alkalmazott árrés a 2025. januári átlagos árrés, de legfeljebb 10 százalék lehet. Az NGM értékelése szerint az árréscsökkentés hatása nagyon is látványos a hideg élelmiszerek inflációjának mérséklődésében, hiszen míg az év első hónapjaiban a mutató legmagasabb értéke 7,1 százalékot is kitett, májusban már csak 4,5 százalék volt.

– állapította meg Gerlaki Bence. Hozzátette: az árak emelkedése azonban nemcsak az élelmiszerek körében volt jellemző, hanem számos egyéb mindennapi kiadást is érintett, köztük a háztartási és higiéniai terméket, így a kormány 2025. május 19-től az árrésszabályozást további 30 nem élelmiszer-jellegű termékkörre – például mosószerekre, tusfürdőkre, babaápolási cikkekre – is kiterjesztette. 

– tette hozzá Gerlaki Bence.

Nyitókép: MTI/Andy Rain