Épp tíz éve Ferenc a pápa

Épp tíz éve választották pápának Jorge Mario Bergogliót, Buenos Aires érsekét, aki megválasztásakor a Ferenc nevet vette föl, e néven az első pápaként, de első abban is, hogy

a 8. századi, Szíriából származó III. Gergely óta.

Ferenc pápa a 27 évig uralkodó, lengyel II. János Pál pápa, valamint az őt követő, német származású XVI. Benedek örökébe lépett – ismert, Benedek lemondott a pápaságáról, az indok a megrendült egészsége volt, bár még épp majdnem tíz évig élt utána, s néhány hónapja hunyt el a visszavonult egyházfő.

Az argentin pápa karakteres személyiség, aki körül nem kevés vita zajlott az elmúlt tíz évben, a katolikus egyház berkein belül és kívül, s a világ nyilvánosságában. Lapunk is sok alkalommal foglalkozott részletes cikkekben is Ferenc pápaságával. Főmunkatársunk, Szilvay Gergely több írásban is elemezte az évek során a pápa tevékenységét és karakterét.

A budapesti pápalátogatás alkalmából, 2021 szeptemberében Vágvölgyi Gergely és Szilvay Gergely írt portrécikket Ferenc pápáról.

A jezsuita pápa

Életpályájáról írva felelevenítettük:

csak a felsőoktatásban töltött első évei után döntött a papi és szerzetesi hivatás mellett, huszonkét éves volt már, amikor szemináriumba jelentkezett. 1969-ben szentelték pappá, négy évvel később lett örökfogadalmas jezsuita szerzetes. Később egyre fontosabb feladatokat látott el az argentin rendtartományban: felelős volt a novíciusok vezetéséért, majd rendtársai őt választották a Jézus Társasága tartományfőnökévé.Huszonkét éves volt már, amikor szemináriumba jelentkezett”

Ezek az évek nem múltak el nagy sebek nélkül. A junta idején az egyházi vezetők taktikázni kényszerültek, a diktatúra természetét nehéz volt kiismerni. Jorge Mario Bergoglio két rendtársát, Orlando Yoriót és a magyar Jálics Ferencet elrabolták, amivel kapcsolatban hamar felmerült annak gyanúja, hogy a tartományfőnök nem tett eleget övéi védelmében. Bár szerepe kétséget kizáróan a mai napig nincs tisztázva az események körül, évekkel később Jáliccsal közös szentmisét mutattak be, mely során békejobbot nyújtottak egymásnak. (A világot megjáró magyar szerzetes idén, 93 éves korában hunyt el hazai földön.) A jezsuita rendben betöltött különféle feladatok és tisztségek után Bergoglio 1992-ben vált befolyásosabb személlyé, ekkor nevezték ki a főváros segédpüspökévé, majd hat esztendővel később érsek lett. A bíborosi rangot Szent II. János Pál pápától kapta 2001-ben, ettől fogva pedig az egyházjog szerint már nemcsak megválasztható egyházfővé, hanem tagja a pápaválasztó konklávénak is.

Buona sera, azaz jó estét köszöntéssel szólította meg a téren összegyűlt híveket, amikor megválasztása után először a Szent Péter-bazilika erkélyére lépett, majd imát kért az emeritusz pápáért és – meghajolva a tömeg előtt – saját péteri szolgálatáért. A korábbi egyházfőkkel ellentétben Ferenc nem költözött be a vatikáni palotában található pápai lakosztályba, hanem a Szent Márta-házban maradt, ahol a konklávé idején szállást kapott. Vannak, akik ezt a lépést puszta színjátéknak vélik, szerintük a Szent Márta-ház melletti döntés oka lehet az is, hogy Ferenc úgy ítélte meg: a pápai lakosztály túlságosan elkülönül a Vatikán életétől, amelyet jobban ellenőrizhet, ha a Szent Márta-házba költözik.

Az egyházfő szereti a személyes találkozásokat és beszélgetéseket. A közelmúltban egy spanyol televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: ilyenkor élvezi, hogy a másik szemébe nézhet, és spontán alakulnak társalgásai. Kezdetben beszédeit is szabadon adta elő, később azonban – valószínűleg az egyházi berkekben is megütközést keltő fogalomhasználat miatt – áttért az előre megírt, felolvasott szónoklatokra. Ezekben – hűen választott nevéhez és jezsuita hivatásához –

velük kell élnie, és őket kell szolgálnia. Pápai programjában szintén hangsúlyosan jelen van a teremtésvédelem, az ökológiai megtérés gondolata; a teremtett világ épségének, az ember és az egyház e téren adódó küldetésének külön enciklikát is szentelt. Az utóbbi években – érvelése szerint azért, hogy többen értsék üzenetét – elhagyta az egyházias megfogalmazást, és környezetvédelemről beszél, amikor a témát érinti.

Ferenc pápa tevékenységében és megszólalásaiban nemritkán feltűnnek ellentmondások. Egyrészt szeretne nyitni a nyugati világ felé, amiben leginkább a német teológia és egyház támogatja – nemhiába egyik kedvenc teológusa az a Walter Kasper bíboros, aki XVI. Benedek idején kegyvesztett volt. Másrészt igyekszik ráirányítani a figyelmet a harmadik világra és növelni egyházbéli súlyát.

A politikus pápa

Az évek során a hírek sora mellett több nagyobb cikkben is foglalkoztunk az argentin egyházfő politikájával és karakterével.

Mint 2016-ban írtuk:

ám lehet, hogy ennek diplomáciai okai is vannak. Mindamögött, amit mond, éppannyira vannak egyházpolitikai és diplomáciai megfontolások, mint amennyire naivan egyszerűnek és szentnek tűnnek mondatai. Pápasága elejétől fogva a vatikáni játék a következőképp néz ki: itt van a szerethető, tiszta pápa, s szemben vele a rossz, korrupt vatikáni adminisztráció. Ferenc a jó, akik pedig mögötte pucolják a dolgokat, azok a rosszak. Az ő magyarázataik (például a pápa szavainak értelméről) már úgysem hatnak olyan messze. A decentralizálást hirdető római püspök elődeinél jóval rövidebbre fogta a gyeplőt, és ugyan díszes ruhákat nem hajlandó felvenni, sokkal inkább viselkedik abszolút uralkodóként, mint elődei.

2021-ben Ferenc pápa vatikáni reformjait tettük mérlegre. Mint akkor Szilvay Gergely írta:

két szempontból is: egyrészt sokkal meghatározóbbak programjában a – többnyire a baloldal által tematizált – politikai témák, mint a testvériség, a környezetvédelem, a bevándorlás, másrészt kiváló és ravasz hatalomtechnikus. A vatikáni hírek szerint Ferenc csak kifelé mosolygós karakter, és csak kifelé hirdet decentralizációt. Kevés jó szót hallani a pápáról mint emberről a Vatikánon belül, állítólag lekezelően bánik munkatársaival, senkit nem enged magához közel – akit mégis, azt rövidesen lecseréli, emellett pedig vaskézzel irányítja mind a Szentszéket, mind a világegyházat. A püspöki karoknak hivatalosan nagyobb mozgásteret engedő pápa valójában rövid pórázon tartja őket – főleg az olaszt. Szerzőnk szerint, mindent összevetve, Ferenc pápa vatikáni reformja egyelőre inkább a hatalompolitika érdekében teremtett permanens káosznak tűnik, mintsem valódi, hosszú távú, a hatékony működést segítő megújulásnak. Az bizonyos, hogy az egyházfő felrázta a Vatikánt, és a felvert nagy por leülepedése – leülepítése – már az utódok idejére esik. Hogy mindezzel mi lehet a Szentlélek szándéka, az ma még sokak előtt titok, majd történelmi távlatból derülhet rá fény.

Ferenc csíksomlyói miséje

A magyarbarát pápa

Mindezek mellett érdekesen alakult a Magyarországgal, magyarsággal való kapcsolata. Részben a véletlenek összjátékaként, részben viszont nyilvánvalóan egyfajta kitüntetett figyelem miatt, de példátlanul alakult Ferenc pápa viszonya velünk, magyarokkal.

Szenzációszámba ment 2019-es látogatása a székelyföldi Csíksomlyón, amivel a katolikus székelyek sok évszázados vágyát és álmát megvalósítva a legmagasabb szinten fordult oda a látogatás erejéig a Vatikán e sokat látott, sokat szenvedett közösséghez. Mindezt egy hivatalos romániai látogatás során ejtette meg a pápa,

Két évvel később már Budapestre vezetett az útja. Igaz, a végső úti célja Szlovákia volt, de mivel ekkor zajlott fővárosunkban az Eucharisztikus Világkongresszus, így eljött Magyarországra a pápa, felemelő kórusénekektől zengő misét celebrált a Hősök terén, s találkozott az ország vezetőivel is – miközben az évek során sokan állították egymással szembe az egyébként református Orbán Viktor, valamint Ferenc pápa vélt vagy valós nézeteit a világ és a kereszténység dolgairól.

S mint ismeretes, minapi hír, hogy hamarosan hivatalos, ünnepélyes, többnapos látogatásra érkezik a magyar földre Ferenc pápa – ami egyben

az ezeréves keresztény magyar államiság történetében.

Ferenc pápa immár tíz éve a katolikus világegyház feje, miközben már 87. életévében jár. Egyre többször látni őt tolószékben, és nyíltan beszél ezzel kapcsolatos dilemmáiról is. „Nem katasztrófa pápát váltani, nem tabu” – mondta újságíróknak egy kerekesszékből a kanadai sarkvidéki területről Rómába tartó repülőgépen 2022 nyarán. Ferenc pápa elmondta, hogy hamarosan elérkezhet az idő, amikor meg kell fontolnia a lemondását – és le is mondana, ha úgy érezné, hogy egészségi állapota miatt nem tud úgy szolgálni, ahogyan kellene.

Bárhogy is alakul további élete és pápasága, egy karakteres és összetett jellemet ismerhettünk meg benne, aki a kereszténység egy válságos időszakában vezeti a világegyházat.

Fotó: MTI/AP pool/Gregorio Borgia