Gali Máté írása a Mandiner hetilapban.
Modern kori történelmünk talán legfelemelőbb eseménysorozata, az 1956-os forradalom és szabadságharc tizenhárom napja egyike a közérdeklődésünkre leginkább számot tartó és történetíróink által legtöbbet kutatott témáknak. Ennek fényében azt hihetnénk, hogy a kérdéskörről szinte lehetetlenség újat mondani, azonban Gulyás Martin történésznek, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársának nemrégiben megjelent, „Szocializmust akarunk, de magyar úton” című könyve bizonyítja, hogy mindez koránt sincs így.
Vannak a fontos dolgok (XIV. Leo pápává választása), a fontosnak hitt dolgok (Gyurcsány váratlan visszavonulása) és a lényegtelenek (Magyar Péter).
Ami kívülről nézve egy kezelhető geopolitikai súrlódásnak tűnik, valójában egy eszkalációs részecskegyorsító.
A 103 éves Margot Friedländer a náci haláltáborok egyik utolsó túlélője volt.
XIV. Leó megjegyezte, sokan Jézust kizárólag „karizmatikus vezetőként vagy szuperemberként” tartják számon még a megkereszteltek között is, ami tényleges ateizmusnak felel meg.
Milyen nevekből hányat viseltek a pápák? Mióta vesznek fel pápai nevet, és ki használta utoljára a saját nevét? És mik a problémák a számozásukkal? Papalógiai cikkünk.
A vizsga feladatairól és nehézségéről az MCC szakirányú tanárát kérdeztük.
A logófrissítés nem csupán esztétikai lépés, komoly gazdasági jelentőséggel bír.
Az újságíró egy Katar által ajándékozott, 400 millió dolláros Boeing miatt próbálta kérdőre vonni az elnököt – nem lett jó vége.
