Nem tud Katar nyugati liberális mércék szerint működni – mondja az NKE kutatója

2022. november 30. 21:50
Nem lehet elvárni Katartól, hogy a nyugati mércékhez igazodjon – Abdesszamad Belhadzs marokkói származású, Budapesten élő és dolgozó kutató szerint. Az NKE EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Katar labdarúgó világbajnokságot rendez, az Al Jazeerával pedig nemzetközi médiabefolyásra tett szert. Hogyan lett ilyen gyorsan ilyen befolyásos egy kicsi arab ország?

Katar területét tekintve valóban kicsi, Magyarország területének mintegy 12 százaléka, de a hatalmas olaj- és gázexportra – amely egyébként főként az ázsiai piacokra exportál –, valamint a pénzügyi szektorra épülő gazdasága jelentős. Mivel az energia kulcsfontosságú a geopolitika és a gazdaság szempontjából, különösen egy többpólusú világban, Katarra másként kell tekintenünk. Ezenkívül Katar stratégiai fontosságú hely a Közel-Keleten, mivel itt található az USA legnagyobb külföldi katonai bázisa. Ezek a gazdasági és stratégiai előnyök segítettek Katarnak abban, hogy az USA stratégiájának megfelelően a Közel-Kelet központi csomópontjaként nyitott diplomáciát alakítson ki.

Katar volt az egyik első arab ország is, amely normalizálta kapcsolatait Izraellel, miközben pragmatikus kapcsolatokat ápolt Iránnal, a Hamásszal és a tálibokkal. Katar az USA számára is fontos ország, hogy ellensúlyozza az USA érdekei szempontjából kedvezőtlen politikát folytató Szaúd-Arábiát. Mindezek mellett Doha rendelkezik a megfelelő diplomáciai képességgel, hogy kihasználja a közel-keleti hatalmak közötti rivalizálást – például Katar egyformán barátságos Törökországgal és az USA-val, mivel mindkettővel katonai szövetséget kötött.

Maga az Al Jazeera is tükrözi ezt a pragmatikus katari politikát,

és azt a központi csomóponti szerepet, amit az 1990-es évek óta  játszik az úgynevezett amerikai „kreatív káosz" részeként a Közel-Keleten. Ez vezetett az arab tavaszban betöltött destabilizáló szerepéhez, ugyanakkor nyilvánosságot biztosított a mérsékelt iszlamizmusnak. Egy dolgot kell itt hozzátenni. Az Al Jazeera általában a nyugati liberális narratívát követi – a The Guardian, a BBC, a CNN –, és a „demokratizálódásra” vonatkozó mai liberális állításokat csak az USA kiszolgálójaként hangoztatja, nem pedig az annak érvényességébe vetett hit alapján, hiszen Katart az Al-Thani család irányítja, és Tamim b. Hamad Al-Thani herceg áll az élén, a hagyományos politikai normákat követve – ugyanakkor az állami intézmények kellően modernizáltak.

Elárasztotta a szennyvíz a szurkolókat a 300 dolláros dohai szobákban – írják a lapok. Mennyire van felkészülve egy ilyen kicsi ország a másfél millió szurkoló fogadására?

A nyugati bulvársajtóban és a mainstream médiában rengeteg a dezinformáció és az elfogult tudósítás. Úgy tűnik, hogy az információk forrása néhány ausztrál szurkoló volt, akik a Daily Mailnek nyilatkoztak. Pedig ugyanez a Daily Mail más ausztrál szurkolókkal is készített interjút, akik azt állították, hogy Dohában a legolcsóbb a sör, és rendkívül pozitívan nyilatkoznak a katari szervezésről. Abból, amit én olvastam, a legtöbb beszámoló pozitív a szervezést illetően, és egyelőre úgy tűnik, hogy sikeres. Emlékszem, 2010-ben néhány nyugati újság leszólta a dél-afrikai világbajnokság szervezését, majd 2018-ban is, amikor Oroszországban került megrendezésre. Katarnak évtizedes tapasztalata van a nagy FIFA- és ázsiai rendezvények szervezésében. Emellett 12 éve volt arra, hogy felkészüljön erre a világbajnokságra, biztonsági szakértőket és ügynököket alkalmazva különböző országokból. Katar emellett olyan turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, amely évente hatmillió embert tud fogadni, és egy turizmusról szóló davosi jelentés szerint a Közel-Keleten a második helyen áll a turisztikai infrastruktúra tekintetében.

Megjelentek kritikák a dél-ázsiai vendégmunkások jogairól is. Mit kell tudni erről a kérdésről, igazak az embertelen bánásmódról szóló vádak?

Különbséget kell tennünk a tények, valamint azok politikai felhasználása között. Katar közel kétmillió ázsiai és afrikai munkást alkalmazott a világbajnokság létesítményeinek megépítésére. Egy várost is épített ezeknek a munkásoknak, és számos vállalat, köztük brit cégek is profitálnak ebből a piacból. A katari emberi jogokról szóló kampányt vezető The Guardian azt írta, hogy a munkások városát elszigetelték, és a munkabalesetekben meghalt munkások számára is tett egy becslést. Nem zárom ki, hogy a 12 év alatt haltak meg munkások, de úgy tűnik, hogy közvetlenül a világbajnokság kezdete előtt az emberi jogok szlogenjét használva kampányt indítottak Katar ellen,

miközben különböző nyugati országok is részt vesznek ebben az üzletben.

Évtizedek óta élnek és dolgoznak ázsiai és afrikai munkások Katarban, önként mennek oda, és még ha néhány esetben embertelen bánásmódról számoltak is be, úgy tűnik, a legtöbben elégedettek az életükkel, beleértve több ezer brit és amerikai állampolgárt is.

Katarban a homoszexualitás és minden ahhoz kapcsolódó tevékenység jogellenes. Mi az iszlám viszonya a homoszexualitáshoz?

A judaizmushoz és a kereszténységhez hasonlóan az iszlám is elítéli a homoszexualitást, és a Korán a Bibliához hasonlóan keményen bírálja Szodomát és Gomorrát, súlyos bűnnek tartva azt, amiért komoly büntetés jár. Ez számomra nem tűnik meglepőnek, hiszen a katari társadalom konzervatív, és más muszlim társadalmak is azok – bár előfordul, hogy a valóság ott is eltér az ideáljaiktól. A különböző társadalmaknak különböző normái vannak. Katarban és más muszlim társadalmakban is még mindig a hagyományos család adja az etika keretét, és a nyugati liberális szexuális etika nem elfogadott. Csak néhány nyugatiasodott nem-kormányzati szervezet támogatja ezt az etikát.

El lehet-e várni egy hagyományos muszlim társadalomtól a nyugati normákhoz való igazodást?

Egyetlen ilyen társadalomtól sem lehet elvárni, hogy a jelenlegi liberális nyugati normák szerint éljen. A konzervatív Nyugat jobban illik a többpólusú világhoz, mivel a konzervativizmus nem akarja ráerőltetni egy adott társadalom hagyományos normáit és intézményeit a többiekre, mivel minden társadalomnak meg kell őriznie a maga hagyományos normáit és intézményeit. Egyszerűen nem logikus liberálisnak lenni, és mégis megkövetelni a többiektől, hogy bármilyen adott normát kövessenek. Nyugaton a liberalizmus tekintélyelvűvé vált.

A klasszikus liberalizmus ezzel szemben nem mond ellent a családpárti és hazafias konzervativizmusnak.

A legtöbb társadalom valójában nem a nyugat-európai és amerikai liberalizmust követi. Kétségkívül vannak ugyanakkor esetek, ahol a közösnek tekinthető nyugati emberi jogi kultúrától is nagy a szakadék. A migráció rávilágít az arab-muszlim világ és a Nyugat közötti kulturális különbségekre, amelyek közül néhány megoldható, mások viszont rendkívül nehezen leküzdhetőnek tűnnek. Ami Katart illeti, bár nem alkalmaz halálbüntetést a melegekkel szemben, büntető törvénykönyve hét évre bünteti az azonos neműek szexuális tevékenységét. A saría normák szerint viszont  a melegekre halálbüntetés vár. Ezek a normák elméleti jellegűek, és a legtöbb muszlim országban nem alkalmazzák őket. A Szaúd-Arábiában és Iránban a közelmúltban bejelentett néhány eset más tényezőkkel, például nemi erőszakkal függ össze.

 

Fotó: Shutterstock

Összesen 61 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy ilyen obszcén módon gazdag miniállam mi a fenének alkalmazkodna bármiféle idióta szabályhoz? Pláne ha azok egyébként is értelmetlenek?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés