A múltról

2022. augusztus 10. 20:07

Leimeiszter Barnabás

Voltam már a Garda-tónál, de látni még nem láttam. Két évvel ezelőtt, januárban autóztunk le a tó keleti partján, de olyan vastag köd borította a környéket, hogy nem láttunk belőle semmit. Sirmionéból többet érzékeltünk, de ez nemigen kárpótolt az elmaradt élményért: a turistaízlés, aminek talán egyetlen más város sem ment ennyire szégyentelenül alá, azok közül a városok közül legalábbis, amelyekben megfordultam, abban a téli nyákban és ürességben fokozottan lehangoló volt.

Idén nyáron úgy alakult, hogy ismét útba ejthettük a tavat. Nagyjából a derekánál van egy kompátkelő, későn vettük észre, hogy a GPS oda vezet bennünket, de nem is baj, hogy így történt, a tó ugyanis a kompról a legszebb, szikrázó víz, napfény, hajunkba tép a szél, észak felé a hegyek drámai díszlete, filmben érzi szinte magát az ember, rosszabb esetben le is fotóztatja magát. Salòban foglaltunk szállást, ott találtunk optimális és relatíve olcsó apartmant, de féltudatosan talán az is vezérelhetett, amikor az Airbnb-t böngésztem, hogy Salò történelmi jelentőséggel bíró hely.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés