Nem kell elhinnünk, hogy Oroszország jóakaratú

2022. június 13. 7:49

Demkó Attila
Vasárnap
Indiában és Kínában másképpen látják a háború kitörésének az okát és céljait, mint Brüsszelben.

„Az ukrán-orosz háború, egyre inkább meghatározza az európai emberek hétköznapjait. Hogyan látja, a különböző szankciók valójában egy világháborút takarnak?

Nem, semmiképpen sem tartható világháborúnak az, ami most zajlik. Az országok nagy része nem vesz, – és nem is akar – részt venni ebben a fegyveres konfliktusban. Ráadásul a háború megosztja a világot, nem mindenki osztja a nyugati országok narratíváját. Indiában, Kínában, Brazíliában vagy éppen Venezuelában egészen másképpen látják ennek a háborúnak a kitörésének az okát és céljait, mint mondjuk Brüsszelben.

Akkor végül is ez egy proxy-háború?

Nézze, én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a háború leginkább két nacionalizmus között zajlik. Alapvetően tehát nem proxyháború, az orosz-ukrán ellentét egy mély nemzeti konfliktus. Igaz, van ebben nagyhatalmi konfliktus is. Számos nyugati ország és az Amerikai Egyesült Államok is nyíltan támogatja Ukrajnát, és nem leplezett céljuk, hogy Oroszországot gyengítsék.

De látnunk kell azt, hogy a magyar jobboldali narratívákat jelentősen befolyásolják az orosz hatások. Legyünk ennél okosabbak: létezik saját ukrán akarat, nem egyszerűen bábok. Van egy nagyon erős nyugat-ukrán nacionalizmus, ami minden külső támogatás nélkül is harcolna az oroszokkal. Nekünk mindig a magyar érdeket kell néznünk, a magyar előrejutás lehetőségeit, nem felmondani külső narratívákat. Ez igaz a nyugati mainstream narratívára és az oroszra egyaránt. Magyarul kell néznünk és értelmeznünk mindent.

Magyarországon az oroszbarát-narratíva nem csak az energiafüggőség kényszerpályája miatt van?

Nem, van egy történelmi és jogos nyugatellenesség Trianontól kezdődően. Ez a sokk meghatározó máig. Ráadásul az utóbbi bő évtizedben az Európai Uniótól annyi kritika érte már hazánkat – és ezeknek a jó része vagy teljesen alaptalan vagy nagyon eltúlzott volt –, hogy ezek után sokan úgy gondolják, hogyha a nyugati liberális fővonal valamit nagyon mond, akkor a másik oldalnak automatikusan igaza van. Ez azonban nincs így.

A Nyugattal szembeni jogos bizalomhiány miatt még nem kell elhinni, hogy Oroszország egy jóakaratú vagy akár csak korrekt nemzetközi szereplő. Nem az. Oroszország csak és kizárólag a saját érdekeit szolgálja mindenben, és ennek megfelelően igyekszik manipulálni akár a magyar közvéleményt is. Nem csak azt kell nézni, hogy Nyugat-Európa népei és szomszédaink hogyan bántak a magyarokkal az elmúlt száz évben, hanem érdemes azt is, hogy milyen állam ma Oroszország. Az orosz energiahordozókra tényleg szükségünk van, nagyon fontos ez a kapcsolat a háború ellenére is, de a szimpátia, ami még a szűk környezetemben is megvan a mai Oroszország irányába, azért erős túlzás.”

Nyitókép: Mikhail Klimentyev / SPUTNIK / AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 127 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Amúgy a Mandi szemlézhetne egyszer egy indiai elemzést a háborúról. Biztos van angol nyelven...

Próbáld ki, tele tárral.

A világban kb 50 ország támogatja Ukrajnát.
Brüsszel jóvoltából csak az ukrán narratívát ismerhetjük meg. Nincs lehetőség reális véleményt alkotni.
Brüsszel akkorára fújta a buborékot, hogy félő, hamarosan kidurran.

Azért az ukrán narratívát ismerjük, mert ők a megtámadott fél, és sokféle módon melléjük álltunk. Mi is szankciózunk meg minden. A háborúk ilyenek. Ettől még nem lettem ukrán-rajongó, és ha Ukrajna átélne egy területvesztést, nem gondolom, hogy gyászba kellene borulnom. De Putyinnak sem örülnék a záhonyi határon.

Egyetértünk, legyen béke végre már!
De amíg a háborúból profitálnak a fegyvergyártók, kereskedők és a leendő újjáépítők, addig nem számíthatunk semmi jóra.

Akkor ezt megbeszéltük. Igen, sok katonai fölszerelést el kell még puffogtatni a béke előtt :-(

Törökgábori semmitmondás... egyrészt-másrészt...

Elolvastam a teljes cikket, tudom, hogy itt nem népszerű Demkó, de nekem nincs vele bajom - bár Robert C. Castel cikkeit is érdemes mellétenni.
Viszont, az emlegetett "orosz szimpátia" szerintem sokkal inkább reális hozzáállás az oroszokhoz - a nyugati narratíva szerint most éppen utálni kell őket, miközben valójában az érdekszférájukon kívül már csak az látszik, hogy a kereskedésben korrektek, és nincs reális alternatívájuk. A free tibetesek is csupa kínai terméket használva mennek tüntetni Kína ellen, mert annak sincs mára alternatívája (feltéve, ha valaki nem egy fa tetején él önellátó életet). Az oroszokról tudjuk, hogy a titkosszolgálatuk gátlástalan, de ugyanez elmondható a legtöbb titkosszolgálatról is.

Azért Trianonhoz tedd hozzá az aktuális, jelenleg is hatályos ukrán nyelvtörvényt, ill. maga Trianon eredeti formájában hozzászoktatta Magyarországot ahhoz a gondolathoz, hogy van az úgy, hogy egy ország jelentős területeket elveszít, és azután is van élet. Valóban: nem olyan, mint addig. De meg lehet szokni. Ha most az ukránoknak kell majd, hát így jártak. A béke fontosabb. Kb. ez a magyar szemlélet. Annyiban vagyunk ukránpártiak, hogy valóban nem szeretnénk Putyint Záhonynál meglátni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés