Gyurcsány-bizalmas és államtitkár csap össze, szoros meccs várható a nagykanizsai körzetben

2022. március 13. 20:00

Írta: Joó István
Igazi csatatér körzet a nagykanizsai. Ám ha székhelyén döntetlen körüli lesz a parlamenti választási eredmény, akkor a fideszes Cseresnyés Péter győzelme várható Horváth Jácint DK-s jelölttel szemben, a jobbra szavazó zalai falvak miatt.

Több más mellett a Zala megye 3-as számú egyéni választókerület (evk) az egyik olyan helyszín, ahol szoros eredmény várható az április 3-i választáson, több szempontból billegőnek számít ez a körzet.

A baloldal és az egykori katonaváros

Ez a „billegés” mégis döntően az evk székhelyével, Nagykanizsával, a 47 ezres lélekszámú megyei jogú várossal függ össze, ahol hagyományosan erős a baloldal. Utóbbi oka főleg a szocializmus-kori katonavárosi múlt, négy laktanyával. Az iparosításon túl ugyancsak erősítette a kommunista meghatározottságot a Tito-i Jugoszlávia határának közelsége, melyek miatt itt az ötvenes évektől az átlagnál jobban megtörték, részben kitelepítették a város eredeti polgárságát.

Erről persze mit sem tehet az a lakosság, amely ma Kanizsa kiterjedt, Kádár-korban épült lakótelepein lakik, mindenesetre

a kanizsai panelrengetegnek szociológiailag ma is inkább baloldali a színezete.

Zala megyében harmadszor egyéni országgyűlési képviselő Cseresnyés Péter – aki 2010-2014 között Nagykanizsa polgármestere is volt, jelenleg pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a képviselőség mellett. Cseresnyés legutóbb, 2018-ban is 48,79 százalékkal nyert az akkori jobbikos jelölt ellen, aki 34,6 százalékot ért el. Figyelemre méltó, hogy az a DK-s jelölt, aki most az ellenzéki közös képviselőaspiráns, vagyis Horváth Jácint, csak a harmadikként végzett a versenyben, mindössze 9,96 százalékkal. Ugyanakkor az idei lesz az első olyan parlamenti választás, ahol a baloldal (beleértve a Jobbikot) összefogásban indul, tehát nem egészen kizárható, hogy részben vagy egészben összeadódhatnak a szavazatai.

Jól érzékelteti a körzet billegését a 2019-es helyhatósági választás eredménye is. Ezen a nagykanizsai Fidesz-KDNP, ha minimálisan is, de elveszítette közgyűlési többségét (8:7 a testületbeli arány az egyesült baloldal javára). Ugyanakkor a város megint fideszes polgármestert választott Balogh László személyében.

Ez a patthelyzet egyébként végletessé teszi a pártpolitikai civakodást.

A fontos jogköröktől megfosztott polgármester például csak a covidjárvány rendkívüli jogrendjeinek idején tudta érvényesíteni elképzeléseit, s ezeket a baloldali csapat a normál jogrend idején mindig lerombolta.

A városnak van egy régebbi, hátrányként megélt sajátsága is: a szocializmus idején Kanizsa helyett Zalaegerszeget hagyták meg megyeszékhelynek. Mivel 2010 óta Fidesz-kormány van, Kanizsa egészen soha be nem hozható hátrányát a baloldali kommunikáció próbálja kiaknázni. Az ellenzéki közös parlamenti képviselőjelölt, Horváth Jácint például egyenesen ezt hangoztatta egy szeptemberi utcafórumon, pártfőnöke, Gyurcsány Ferenc oldalán: „Ez a város jóvátételt érdemel azért, ami történt vele az elmúlt 12 év során.” Szerinte lemaradt a város Zalaegerszeghez és Kaposvárhoz képest.

Cseresnyés Péter cáfolja, hogy elkerülték volna a kormányzati fejlesztések Nagykanizsát (fotó: Gergely Szilárd)

Az M9-es autóút mint kampánytéma 

Azt is felháborodottan állítja Horváth: a gyűrű irányú M9 autópálya a korábbi tervek ellenére elkerüli majd Nagykanizsát. Az egyéni képviselőhelyért ismét elinduló Cseresnyés Péter ezt cáfolja lapunknak, mondván, pont az M9 része lesz majd az a gyorsforgalmi út, ami a 74-es főút Nagykanizsa-Zalaegerszeg közötti szakaszának négysávosításából áll elő; márpedig ennek előkészítése már javában zajlik.

Arra az általánosabb baloldali állításra, miszerint Zala megye e körzetközpontját elkerülték a fejlesztések, szintén sok ellenpéldát lehet felhozni. Nagyberuházások fogadására tették alkalmassá út- és egyéb fejlesztésekkel az ipari parkot, amelyben így máris vagy kétezer fővel növekedett a foglalkoztatottság. Mivel az idecsalogatott nagy cégek miatt a terület betelt,

hatalmas iparipark-bővítés zajlik a város szélén

a Kanizsának szánt, 2,5 milliárdos uniós forrásból, illetve a Modern városok program 3 milliárdos keretéből.

Azért sem lakják be az Arénát

Beszédes história a tavaly decemberben átadott Kanizsa Arénáé is. A kormányzat, Cseresnyés Péter közbenjárására 15 milliárd forintból építtette ezt az 5000 fő befogadására alkalmas multifunkciós sport- és rendezvényközpontot, rácáfolva a „mostohagyermek” státus vádjára. Miközben épült, a baloldali testületi többség meggátolta, hogy a működtető és rendezvényszervező cégek létrejöhessenek. Azt is hangoztatták, nincs a városnak pénze a működtetésére. Végül átvette ugyan a város, de üzemeltetéséhez csak minimális pénzt ad a baloldali szavazógép. A programszervező céget máig nem engedték létrehozni, hogy a térség egyik legnagyobb sport- és rendezvénycsarnokát megtöltse programokkal.

A kisebbségben lévő jobboldali polgármester és a Fidesz-KDNP frakciója nemcsak ezt hányja a megyei jogú város baloldali irányítói szemére, hanem azt is, hogy

semmi láthatót nem tudtak kezdeni azzal az 588 millió forint kompenzációs összeggel,

amelyet a kormány adott tavaly májusban az önkormányzatnak, cserébe azért, hogy a helyi iparűzési adó egy részét a vállalkozóknál kellett hagyni, járvány okozta veszteségeik enyhítésére.

„0 forint” polgármesteri keretre

A kanizsai egyesült baloldal – Éljen VárosuNK! Egyesület; többek között a DK, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Momentum részvételével; ÉVE) gazdálkodási alkalmatlanságát állítja a jobboldal annak kapcsán is, hogy a most elfogadott költségvetés kifejezetten kurtít a fideszes polgármester által jegyzett tervezeten. A baloldali többség korábbi döntései miatt az önkormányzat eleve fölélt előre 600 millió forintot. Most a rosszul működő önkormányzati cégekhez csoportosítottak pénzeket a várható energiadrágulásra hivatkozva. Ezzel szemben például a városi rendezvények finanszírozására betervezett 21 milliót 5 millióra csökkentette az ÉVE. Emellett a polgármesteri keretet megalázóan 0 forintban határozták meg.

A baloldal főleg az iparűzési adó elvonására hivatkozik, holott a vállalkozásoknál hagyott adót Kanizsán idén májusban is száz százalékosan megtéríti kompenzációként az állam. Akárhogy is: úgy tűnik, Nagykanizsa lakossága körülbelül döntetlen arányban fog szavazni a választókerület jobboldali és baloldali jelöltjére. Ebben szerepe lehet annak, hogy a 2010-beli

tíz százalékos helyi munkanélküliségi rátát sikerült a munkalehetőségek bővítésével 4 százalékra csökkenteni.

De várhatóan amiatt sem marad alul a jobboldali szavazatok aránya, mivel a kormány szociális intézkedései népszerűek, járványkezelése, a szomszédban zajló háború miatti válságkezelés bizalomnövekedést kelt a regnáló politikai erő iránt.

Szívvel-lélekkel fideszes kistelepülések 

Ha ez a szavazási prognózis igazolódik be a városban, akkor nagy valószínűséggel Cseresnyés Péter fog győzni. Ugyanis az evk szavazóinak másik felét a kistelepüléseken élők adják. A falvakban óriási fölényben van a Fidesz-KDNP, a korábbi eredmények és a jelen szimpátiaaláírás-gyűjtések egyaránt ezt jelzik. Ott tehát akár a kétharmados eredmény is elérhető nekik a szavazatszámban. A tapasztalat azt mutatja, hogy legfeljebb a Jobbik, illetve az abból kiábrándult Mi Hazánk van még némileg jelen. A falvak régebbi baloldali szavazói nagyon megfogyatkoztak, ellenben a Magyar Falu Program sikere hatást gyakorol a lakosságra.

Fontos körülmény a két fő versengő képviselőjelölt közötti személyes különbség. Cseresnyés kezdettől

a legkisebb helyeken is tart lakossági fórumot, folyamatosan terepen van.

A DK-s Horváth Jácint azonban csak az utolsó egy hónapban kapcsolt rá némileg, kérdés, ezzel lefaragható-e bármennyi is a hátrányából. Cseresnyés tetterős, kormánybefolyással rendelkező, minden falunak valamit kijáró figuraként jelenik meg a falvak népe szemében. Becsehelyen például a fiatalok odaáramlása miatt bölcsődét építettek, Nagyrécsén óvodát újítottak fel, sok helyütt volt útfelújítás, templomrekonstrukció és a többi. Horváth Jácintot azonban nemigen ismerik, nem véletlen, hogy ha utca- vagy lakossági fórumot tart valahol a Gyurcsány-párti közös jelölt, arról nemigen kerül ki fotó a politikus oldalára. Vélhetően azért, mert a részvétel nem impozáns.

Dobrev Klára és Horváth Jácint. Márki-Zay vendégkörútja inkább visz a baloldali jelöltektől, mint hoz (forrás: Facebook)

MZP tehertétel a helyi DK-snak

Ráadásul Horváth is küzd azzal, amivel más baloldali közös jelöltek: tehertétel számára a hozzá ellátogató Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt falusiakat leszóló sok nyilatkozata. Horváthnak egyik kampányfórumán szemére is vetették baloldali szimpatizánsok a hódmezővásárhelyi polgármester kapcsán: „Hülyeségeket ne mondjon mindig!” Az ellenzéki kormányfőaspiráns egyébként Kanizsán sütötte el egyik leghírhedtebb szövegét a jobboldali kormányról, járványtémában: „Miért ölték meg a magyar idős embereket? Hogy többet lophassanak. Ez igenis rablógyilkosság!” 

Horváth Jácint országgyűlési képviselőjelölt a kanizsai önkormányzatban csak frakcióvezető-helyettese az ÉVE nevű baloldali összefogásnak, ám

az ellenzéki jelölt Gyurcsány és Molnár Csaba bizalmi embere a pártban a DK-ban.

Talán emiatt sem engedte az exminiszterelnök, hogy jobbikos legyen a közös jelölt ebben a zalai evk-ban, pedig 2014-ben, 2018-ban is a Jobbik jelöltje végzett második helyen Cseresnyés mögött. Horváth, bár sem kiállásában, sem kommunikációjában nem vetekszik Cseresnyéssel, mégis hitelesebben jeleníti meg a baloldalt, mint a kanizsai baloldal frakcióvezetője, Fodor Csaba, aki fotók tanúsága szerint szívesen visel egyszerre arany nyakláncot, arany pecsétgyűrűt, aranyórát és aranykarkötőt.

Alkalmassági önjellemzések

A Mandinernek Horváth Jácint ezt nyilatkozza: „Hogy miért tartom fontosnak a váltást? Ha megkérdezik a lakosokat, Kanizsa az elmúlt 12 évben mit ért el, jelentős részük azt mondja, rossz irányba fordultak a dolgok. S ha városunknak rosszul megy, akkor a térség sem tud fejlődni. A környező városok mind-mind nagy fejlődésen mentek keresztül, Kanizsa nem, mert nincs a térségnek lobbiereje, sőt igazi képviselete sem. Ezért nagy az elvándorlás egész térségünkben. Azért érzem magam alkalmasnak a folyamat megfordítására, mert felkészült vagyok, jártas vagyok a területfejlesztésben, hét éve önkormányzati képviselőként dolgozom. Felemelem a szavam, ha kell és józanul, de határozottan érvelek.”

Cseresnyés Péter ezzel szemben ezt mondja: „A várost kihúztuk a bajból, fejlődésnek indult 2010 óta. Látszik ez a városképen, a gazdasági fejlődésen a munkanélküliség nagy visszaszorulásában, vagy abból: betelt régi ipari park mellé, újat kellett nyitni. De a vidék is nagyot fejlődött, képviselőségem alatt minden kistelepülésen megújult vagy létrejött valami. Bizakodó vagyok újraválasztásomat illetően,  mert járva a körzetet, azt látom, az emberek támogatását élvezi az a politika, ami fejlesztési eredményeket hozott, szemben az alkotóerővel nem rendelkező baloldal Nagykanizsán bemutatott viszálykodásával és hozzá nem értésével, amit mutat, hogy

egy gyalogosrámpát is egy év alatt, botrányos közjátékkal tudtak csak kivitelezni.”

A nagykanizsai választókerületben elindulnak a kis pártok is. A Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, az oltástagadó Gődény György-féle Normális Élet Pártja, a pornómilliárdos Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom, valamint a Munkáspárt – Igen Szolidaritás Mozgalom állít jelöltet, akik többnyire várhatóan az egyesült baloldaltól visznek el némi szavazatot.

Nyitókép: Ficsor Márton

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés