Véglények? Káposztafejek? Kösz, inkább írok a szinkronicitásról

Az is izgalmasabb, mint a zenészek, akik eladták a lelküket az ördögnek. Király-Kiss Miklós írása.

„Ahogy baktatok fel a mélyútban, a pincék előtt, összeszorul a szívem. Először nem értem, miért. Egy szó jut eszembe, semmi más, csak ez: idill. Ezek a pincék itt, a kopaszodó diófák alatt, a kósza kéményfüstöktől átjárt őszi délutánban az idillnek egy olyan intenzív atmoszféráját árasztották, amire öntudatlanul így reagáltam.” Hangoscikk-sorozatunk hetedik része.