2006-ban emberáldozatot akart látni a politika – Császár Attila a Mandinernek

2021. október 22. 20:01
A 2006 szeptemberében kiszivárgott őszödi beszéd hírére csalódott emberek tömege vonult utcára. Attól a naptól fogva Császár Attila, a Hír TV akkori tudósítója és stábja óránként adta az információkat a történésekről. „Alig láttunk a könnygáztól, levegőt venni sem volt könnyű, nemhogy beszélni” – meséli a riporter, aki testközelből látta a rendőri brutalitást: az ujjtöréseket, a vízágyús tömegoszlatást, a lovasrohamot, a veréseket, a könnygázgránátok záporozását és azt, ahogyan a rendőrök gumilövedékekkel lövik az embereket válogatás nélkül. Interjúnk!

Hol érte az őszödi beszéd kiszivárgásának híre? Emlékszik a pillanatra?

Egy vasárnapi nap volt, épp otthon voltam a fiammal. Olyan kettő óra tájban hallottam először a Kossuth Rádióban. A fiam akkor volt tizenkét éves, és kiszólt a szobából: „Apa, hallottad mit mondott a Gyurcsány?” Eleinte fenntartással fogadtam a hírt, de úgy voltam vele, ilyet egy állami rádióban egy regnáló miniszterelnök esetén, mindenféle kontroll nélkül aligha lehetett volna leközölni. Nagyon vártam a következő híradást, a délutáni Krónikában végül megerősítést nyert, hogy ez egy valós helyzet.

Gyurcsány Ferenc blogján és az MSZP honlapján is feltűnően gyorsan jelent meg az őszödi beszéd teljes átirata. Mit gondol, hogy történhetett?

Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökének, Gál J. Zoltánnak megvolt a felvétel a páncélszekrényében. Legalábbis a szóbeszéd erről szól. Nyilván mindenféle koncepciót fel lehetne állítani, hogy kinek állhatott érdekében a szivárogtatás – magánemberként meg is van erről a véleményem –, de tizenöt éve homály fedi, hogy pontosan mi is történt azzal a felvétellel. Amúgy számtalanszor meghallgattam az állítólagos teljes beszédet, de nekem valahogy még mindig hiányosnak tűnik, hallok benne vágást. Hogy onnét mi hiányozhat, azt nem tudom, de ahogy ön is említette,

valóban irreálisan gyorsan jelent meg ezeken a felületeken a beszéd leirata.

Gyurcsány elmondása szerint örült neki, hogy kiszivárgott a felvétel.

Ezzel kapcsolatban felmerülnek kérdések. Ha ő örült annak, hogy kiszivárgott a felvétel, akkor miért nem állt ki az ország nyilvánossága elé, és mondta el egy rendkívüli sajtótájékoztató keretein belül face to face az igazságot? Miért a szocialista frakciót vette először célba ezzel a felelősséggel? Ugyanis olyan helyzetet idézett elő az országban, amit egy hivatalban lévő miniszterelnök nem teremthet. Becsapta az embereket, szó szerint átverte a magyar társadalmat. De nem is csak a társadalmat, még a saját párttársait is. Ráadásul olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy Gyurcsány járt kint Brüsszelben, Joaquín Almunia berendelte őt négyszemközt az irodájába, és elmondta neki, a meghamisított költségvetési számokat nem tudja elfogadni az Unió, azt nyilvánosságra kell hoznia, mivel hazugságon alapulnak a gazdaság számai, különben Magyarországtól megvonják az EU-s támogatásokat. Gyurcsány állítólag időt kért a választásokig, erre Almunia rábólintott, de leszögezte, a csalást mindenképpen be kell vallani. Azt gondolom, itt jöhetett egy csavar Gyurcsány Ferenc politikájában:

elé ment az eseményeknek, de úgy, hogy magát levédve, szivárogtatás útján hozták ki Magyarország valós helyzetét.

Miért volt szükség erre?

Helyzeti előnybe akart kerülni, és ehhez tökéletes időpontnak ígérkezett az októberi önkormányzati választás. Az áprilisi országgyűlési megmérettetésen még erősnek mutatkozott, de előre is tekintett, és a későbbre halasztott megszorítások miatt féltette a hatalmát az MSZP megyei elnökeitől. Az akkori alapszabály értelmében ugyanis a megyei elnökök támogatása nélkül valaki nem lehetett volna a párt elnöke. Ha tehát ebben a tisztségében elbukott volna, a miniszterelnöki székét sem tarthatta volna meg, mert ez a két tisztség akkor Gyurcsány Ferenc kezében összpontosult.

Az emberek a hírre utcára vonultak. Attól a naptól fogva ön a Hír TV akkori tudósítójaként óránként adta az információkat a történésekről. Hogyan indultak be az események?

Tizenhetedikén szivárgott ki a beszéd, én tizennyolcadika reggeltől dolgoztam. De már akkor benne volt a levegőben, hogy lesz valami. Aznap este, be is következett, amire sokan nem számítottak, az MTV-székház ostroma. A folyamat a Kossuth térről indult, ami tele volt emberekkel, akik nem értették, mit művel velük és az országgal a politikai hatalom. De ezek a felháborodott emberek mégis a maguk módján békések voltak, az agressziónak semmi jele nem volt tapasztalható.

Rengeteg elfojtott sérelem, indulat szabadult fel azokban a napokban. Az embereket átverték, a régi hatalmi hálózat átmentette magát a demokrácia keretei közé. A beszéd kiszivárgásakor ébredtek ennek tudatára az emberek?

Sokan igen. A választópolgárok ugyanis áprilisban megadták a bizalmat, amit kiköveteltek maguknak a szocialisták.  Mint kiderült megtévesztés útján. A konvergencia programon keresztül hazudtak, így jutottak hozzá a kormányzáshoz.

Ami az őszödi beszéd kiszivárgása után történt, az egy teljesen természetes reakció volt. Az emberek saját védelmi reakciója.

Ha nem így reagáltak volna, az lett volna természetellenes. Ne felejtsük el, hogy egy felpörgetett, megtévesztő választási kampány zajlott (Igen, igen!), majd hirtelen jött a hidegzuhany, a megszorítások. Na, erre nem adott értékelhető magyarázatot a kormány. Ráadásul a vidéki párttagok is kiborultak. Fogalmuk sem volt, mit mondjanak majd a csalódott vidéki szavazóiknak. Ezt megérezték, és valószínűleg emiatt akarták Gyurcsányt kimozdítani a hatalmából. De ő erre rájött, és az önkormányzati választások időleges elhalasztásával időt akart nyerni. Az őszödi beszédnek pedig ezen a ponton kulcsfontosságú szerepe volt. Mi is hangzik el benne? „Lesznek konfliktusok, lesznek tüntetések. Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek”.

Tudta tehát, hogy a nép fel fog háborodni ezen, és azt is, hogy lesznek zavargások.

Ha Gyurcsány tudta, hogy zavargások lesznek, és ott ne adj' isten történik valami, akkor…

Akkor kijárási tilalmat lehet elrendelni, és el lehet halasztani az önkormányzati választásokat. Emlékezzen vissza, Petrétei József tizenkilencedikén hajnalban az MTV-székház ostroma miatt kijárási tilalmat rendelt el – megírta a miniszteri rendeletet, ami végül nem jelent meg sosem. Azzal a lendülettel viszont Petrétei le is mondott, ám Gyurcsány azt nem fogadta el. Tizenöt év távlatából, minden információ, minden mozzanat azt erősíti, hogy Gyurcsány Ferenc bármi áron meg akarta tartani a hatalmát. Sőt, a saját pártján belüli ellenlábasait is el akarta távolítani, mert tudta, ha felerősödik a belső ellenzéke, el fogja veszíteni azt. Politikailag nézve mindenkit „kinyírt” maga körül, akit lehetett.

 

A teljes őszödi beszéd

 

Azoknak, akiknek van némi rálátása a háttérben húzódó dolgokra, ez a kép összeállt. De mi volt a helyzet az „egyszeri emberek” szintjén? Mit mondtak önnek az utcán?

Rengetegen jöttek oda hozzám – a jobboldaliakon túl csalódott liberálisok és balosok is –, akik meghasonlottak. Azt mondták, eddig nem tudtak a Fideszre szavazni, de most változott a véleményük, és még ha nem is értenek egyet az ellenzékben lévő Fidesz-KDNP irányvonalával, vállalhatatlan lett számukra, amit Gyurcsányék csináltak.

Úgy érezték, soha többé nem tudnának a balliberális koalícióra szavazni.

Az emberek egyébként nagyon segítőkészek voltak mindvégig. Egy bejelentkezés alkalmával például elmondtam, hogy elég kiszolgáltatottak vagyunk, nincs mosdó, enni, inni sem tudunk. Erre tucatjával jöttek az emberek segíteni – sorra érkezte a pizzafutárok és jutott elég vízből is. Még a tüntetőknek is adtunk belőle, annyi összegyűlt. Jó érzés volt, figyeltek ránk.

Ott volt a szeptember 18-ai MTV-székház ostromnál. Az ott történteket úgy jellemezte: a „világ szégyene volt”.

Tizenöt év egy ember életében hosszú, de a történelemben már nem annyira. Talán még jó pár évnek el kell telnie ahhoz, hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben. Az én véleményem szerint ez egy előre megtervezett akció volt. Három ember – Toroczkai Lászlóval karöltve – elment a Kossuth térre, és mondták az embereknek, hogy van egy petíciójuk, elmennek és megnézik, beolvashatják-e a köztévében. Mikor visszajöttek, kiderült nem jártak sikerrel. Ekkor közölték, átvonulnak a Szabadság térre, amihez hívták a Kossuth téren lévő tüntetők ezreit is. Mire mi átértünk a székház elé, úgy fél kilenc körül, le voltam döbbenve, hogy már javában ment az ostrom. Folyamatosan támadták a tévészékházat bizonyos csoportok. Persze abban a helyzetben megítélni, hogy azok kik is voltak valójában, nagyon nehéz volt.

Alig láttunk a könnygáztól, levegőt venni sem volt könnyű, nemhogy beszélni.

A kollégáimmal akkor szembesültünk először azzal, milyen az, amikor a rendőri hatalom könnygázt vet be, lefújja a tömeget. Ilyen azelőtt nem volt. Én még olyat sosem éltem át, hogy három méterről egy teljes flakonnyi paprikaspray-t, az egyik legdurvább anyagot fújnak az emberre.

 

Hír TV – Dosszié, 2006

 

A tömeg tehát nem volt homogén?

Az látszott, hogy van egy kisebb csoport, kigyúrt emberekből – nemzeti színű sálban, farmerben, némelyikük félmeztelenül, más alsógatyában –, és van maga a tömeg, akik szívvel-lélekkel, kulturáltan vonultak oda, mert nem értettek egyet az akkori politikai hatalommal. Ők például köveket sem dobáltak, csak zászlót lengettek, skandáltak. Vagyis a tömeg éles határvonalak mentén állt fel. Elől voltak az agresszívabbak, talán az ultrák, utánuk pedig a békésebb tömeg, hátul, pedig akik csak nézelődtek. Érdekes egyveleg volt. A rendőrség pedig nem kezelte a helyzetet. Látszólag hagyták, hogy elszabaduljanak az indulatok. Itt csatolnék vissza ahhoz a korábbi gondolathoz,

hogy ott a hatalom – nem kizárható módon – emberáldozatot szeretett volna látni.

Más magyarázatot ugyanis nehéz találni arra, ami a Szabadság téren történt.

A fővárosba felvezényelt Baranya megyei rendőrökre gondol, akiket felszerelés nélkül állítottak a dühös tömeggel szembe?

Pontosan. Sisak, pajzs és lábvédő protektorok nélkül állították szembe őket a tüntetőkkel, miközben a Nádor utcában több száz rohamrendőr állomásozott, állig felfegyverezve. A hátsó portákon keresztül ráadásul bemehettek volna a televízió épületébe, így segítve a főbejáratnál bajba jutott társaikon. De nem tették! Én hatéves korom óta – képletesen szólva – ebben az épületben nőttem fel, lévén, hogy a szüleim ugyancsak tévések voltak. Ismertem ott a legkisebb zugot is, tudtam, hogy a rohamrendőrök, ha akartak volna, segíthettek volna Baranya megyei társaiknak. Azonban erre valamilyen okból nem volt parancs.

Tehát benne volt, hogy ezek a felvezényelt rendőrök az életüket is veszthetik?

Ezeket a rendőröket magukra hagyták, mondhatni, beáldozták őket.

A gázspray-n kívül semmi mással nem tudtak védekezni. A saját szememmel láttam, ahogy a kemény mag felváltva ütötte őket, hol fejmagasságban, hol pedig a térd alatt a lábukon. Teljesen magukra maradtak. Döbbenetes volt.

Az lehetett a cél, hogy ha esetleg haláleset történik, azt majd a „jobboldali csőcselék” nyakába lehet varrni?

Mit mondott Gyurcsány Ferenc nem is olyan régen a Youtube-csatornáján? Azt, hogy bizonyos körök szerinte puccsot hajtottak végre 2006-ban az akkori kormánnyal szemben. Ha ez így lett volna, bizton állíthatjuk, Gyurcsány és a fegyveres testületek ezt nem hagyták volna annyiban. A volt miniszterelnök három évig még kormányon volt, ha akarta volna, kideríthette volna, hogy mi is történt akkor az országban. Vajon miért nem tette meg? Miért nincs meg például a Teve utcai rendőrpalotát ért fegyveres támadás elkövetőinek a kiléte? Pedig sokan emlékezhetünk rá, amikor Gyurcsány Ferenc nagy dirrel-durral látványosan bement az épületbe… Miért, születtek ezek a teátrális jelenetek? Ott volt a kormány kezében a belügy, a titkosszolgálatok Szilvásy Györggyel az élen – és senki nem tudott semmit kideríteni? A szivárogtatást elkövető személyeket sem?

A Magyar Rádió esetében például – ahová ugyancsak elvitték az őszödi beszédet –, hogy lehet, hogy nem derült fény a futár kilétére, és arra, hogy kiktől kapták a felvételt? Ha mondjuk, ön lett volna a Magyar Rádió elnöke, és kap egy ilyen felvételt, le mert volna adni visszaellenőrzés nélkül egy olyan beszédet, amin az éppen regnáló miniszterelnök épp „lekurvázza” a saját országát? Ez egy nagyon pontosan felépített, több szálon futó politika volt.

Mit gondol Gergényi Péter, az akkori budapesti rendőrfőkapitány szerepéről? Ő volt az, aki a tüntetés spontaneitására hivatkozva azt mondta, betiltani nem lehet, így kivezényelte a rendőröket.

Ez egyfajta felhajtó erő is volt. Az emberekhez eljutott ez az információ, hogy lehet menni, hiszen kiderült: a spontán tüntetés nem oszlatható fel.

Félt a helyszíneken?

Igen, kétszer. Először, amikor az MTV-székház ostromakor Molotov-koktélt dobtak a vízágyúban lévő két rendőrre. Akkor volt az az ikonikus mondatom, hogy „Úristen, abban élő emberek vannak!” Talán ismert, úgy volt megépítve a jármű, hogy kívülről nem lehetett kinyitni. A kabin égett, a rendőrök pedig nem tudtak kiszállni belőle, mert féltek, hogy meglincselik őket. A rendőrség később vallotta be, hogy az esetek nagy részében a Hír TV-ből értesült arról, hogy mi folyik Budapest utcáin. Fontos momentuma ennek az egésznek, hogy ha nincs ott a stábunk a tévészékháznál, akkor Gyurcsány dörzsölhette volna a tenyerét. Az, hogy mi megmutattuk, mi zajlik, nagyon váratlanul érte őket. Amikor elhangzott tőlem ez az elhíresült mondat,

két percre rá a tüntetők el is kezdték kiszabadítani a bent rekedt rendőröket, közülük az egyik szó szerint összecsinálta magát.

Ami talán abban a helyzetben érthető is volt. Ám öt nappal később viszont ugyanez az egyenruhás október 23-án egy ZSUK tetejéről lőtte könnygázgránáttokkal a Fidesz-KDNP nagygyűléséről békésen távozni akaró tömeget. Magyarán, nem az történt, hogy néha elsütötte a fegyvert, hanem szemlátomást, revansot akart venni az embereken.

Mi volt a másik eset?

A másik az „oktogoni csata” volt. Ott a stábunk két tűz közé szorult. Döbbenetes volt. Nem is csak magamat féltettem – én voltam a stáb vezetője, mint szerkesztő riporter, én feleltem mindenért és mindenkiért –, hanem inkább a kollégáimat. Az operatőrt, aki ilyen helyzetben nem úgy látja be a teret, ahogy az megszokott, mivel az egyik szeme a kamera keresőjén, magyarán megszűnt a térlátása. Egyszerűen borzasztó volt a tény, hogy teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak vagyunk. Minden irányból lőttek minket gumilövedékekkel és könnygázgránáttal, Molotov-koktélok és kövek záporoztak a téren.

A Vörösmarty utca sarkán például a szemem láttára lőttek fejbe öt méterről egy embert, aki semmit nem csinált.

Nem lehetett könnyű dolga jobboldali újságíróként. Milyen volt abban a közegben jobboldali médiamunkásnak lenni?

Talán szokatlan ezt mondani, de én nem hiszek a pártatlan és független újságírás megvalósíthatóságában. Ennek az a magyarázata, hogy az újságíró is választópolgár. Nyilván közülünk sokan élünk is a szavazati jogunkkal és egyben alkotmányos kötelezettségükkel négy évente, amikor választások vannak. Mindannyian ikszelünk valahová. Vagyis az érzelmek sem válnak tőlünk függetlenné. Ezért is helyénvaló, hogy van jobb és baloldali sajtóorgánum. Legyen az Atv, Hír TV, vagy bármelyik írott médium – mindenki találja meg a saját maga terepét. De ha valaki hazudik, az már más kategória.

 

 

Önt mégis hazugsággal vádolták, ha jól tudom: az állítólagos „2006-os elfogult tudósítása miatt” egymilliós bírságot szabtak ki a Hír TV-re.

Pedig nem hazudtunk, ezt csak az MSZP-SZDSZ állította. Ők akkor előre menekültek, mert nem tudták volna megmagyarázni mindazt, ami szeptember 18-án, vagy október 23-án történt. Balatonőszödről pedig ne is beszéljünk. Menthetetlen volt a hatalom hozzáállása. Mi azt tudósítottuk – képpel és hanggal együtt –, amit az események sodrásában láttunk. Ezek után azt állítani, hogy mi meghamisítottuk a felvételeket, nevetséges.

Ez nem szólt másról, mint azoknak a hamis érdekeknek a védelméről, amit a balliberális oldal akkor képviselt.

Ezúttal is köszönöm a tévének, hogy kiállt mellettem, és a másfél éves pereskedésemben is maximálisan segítettek, az ügyészség ugyanis két év letöltendő börtönt kért rám.

Kimondhatjuk, hogy október 23-án volt provokáció rendőri részről?

A békés tüntetőkre próbálták ráfogni, hogy rátámadtak a rendőrökre. Ezzel szemben, akik az Astoriánál voltak, megpróbálták elhagyni a helyszínt, miután a Fidesz-KDNP rendezvénye véget ért. A rendőrség ezzel szemben folyamatosan támadta őket. És, hogy provokáltak-e a rendőrök? Csak meg kell nézni a felvételeket. Ezért lesz érdekes az idei október 23-ai központi rendezvény helyszíne is, ami megegyezik az akkori első rendőrattak helyszínével. Az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésénél rohanták le ugyanis a békés megemlékezőket. Amúgy pedig a rendőrség egy fegyveres testület, és mint ilyen a Belügyminisztérium, illetve a kormány irányítása alá tartozik. Tehát kutyakötelessége végrehajtani a parancsot, amit kap. Ha nem, az a parancs megtagadása – ami pedig akár börtönt is jelenthet. Ezért nem gondolom, hogy önállósította volna magát a rendőrség. A parancs fentről kellett, hogy érkezzen.

Az azonosító nélküli egyenruhások kik voltak?

Az, hogy valaki ne használja az azonosítóját, ugyancsak parancsra történhetett. Én próbáltam szóra bírni több ilyen csoportot is, hogy kiderítsem, egyáltalán magyarok-e, de meg sem mukkantak. Az a gyanú is felmerült akkor, hogy esetleg külföldről berendelt militáns egységek vegyülhettek el a rendőri állomány soraiban. Nem tudni pontosan. Egy biztos, egészen más módszereket alkalmaztak ezek az alakulatok, mint ami addig tapasztalható volt.

Gyurcsány Ferenc tizenöt éve nem kért bocsánatot, sőt még ma is aktív belpolitikai szereplő.

Sőt, a baloldal meghatározó tényezője. Lásd, puccsot kiáltva igyekszik kibújni a felelősség alól, ráadásul a felesége, Dobrev Klára szerint több rendőr sérült meg, mint tüntető az akkori Gyurcsány-terrorban. Azért használom ezt a kifejezést, mert még egyszer mondom, a rendőrség nem önállósíthatta volna magát egy ilyen helyzetben. Való igaz, hogy a rendőrök hajtották végre ezeket a szörnyűségeket – mint a gumibotozás, ujjtörés, szemkilövés, verések –, de ha egy miniszterelnök vagy kormány látja azt, hogy az egyik fegyveres testület elszabadul és a saját népével szembe fordul, akkor valamilyen megoldást kell találnia, hogy kezelje a helyzetet. Ennek ellenére egyre durvább volt a reakció. Nem történt semmilyen intézkedés, nem állt ki Gyurcsány és nem szólított békére senkit sem, nem rúgta ki a rendőri vezetőket, akik adott esetben helytelenül kezeltek egy-egy helyzetet.

Sőt, még ki is tüntettette Demszky Gáborral Budapest rendőrfőkapitányát.

A mai napig nem lettek felelősségre vonva a vezetők, néhány kisrendőrt elkaszáltak ugyan, de érdemi elszámoltatásuk nem történt meg.

Gyurcsány akkor évekig nem mondott le mindezek ellenére – nem érezték szélmalomharcnak az egészet?

Nem, mert minket újságírókat az vezérelt, hogy megmutassuk az embereknek mi is történt Magyarországon 2006 őszén. Bennünket az igazságérzetünk hajtott, az hogy az utcán átélt eseményekről hiteles képet adhassunk, nem pedig egy hazug világ megteremtésének az igénye.

Az Unió szerint 2006-ban nem sérültek az emberi jogok. Mit gondol erről?

Nem is keresték a kézzel fogható jogsértést. Az elmúlt hetekben is itt jártak a LIBE Bizottság tagjai, megvolt a lehetőségük, hogy megnézzék például a 2006-os vándorkiállítást…, és láss csodát, tizenöt évvel a történtek után sem sikerült felkelteni az érdeklődésüket. Sőt, határozottan elutasították, hogy megnézzék. Nyilván nem véletlenül. Nagyot fordult azóta a világ, mert amikor 2006-ban ez történt, akkor még Brüsszelben is voltak olyanok, akik Gyurcsány távozását követelték a hatalomból és a közéletből is. Azóta minden megváltozott, Dobrev Klára, a felesége, például alelnöki tisztséget tölt be az Európai Parlamentben.

Fotó: Mátrai Dávid

Összesen 142 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szegény Baló György kocsija porrá égett.

Szemeket kilőttek, fejek, testek véreztek.

A Hibbant Néró és felesége erre képesek.

Hülye vagy édes fiam. De kérdezd meg Jákobot, neki tudni kell, mit művelt akkor a Jobbik, és személyesen Toroczkai.

Nyitrainak igaza volt. Miért nem küldtek felszerelt, kiképzett egységeket a fegyvertelen rendőrök felmentésére?

Ezeket az eseményeket elég jól ismerjük ahhoz, te most megpróbáld átírni. Ne fáradj, megtetted, amiért fizetnek, mehetsz a pénztárhoz.

Ne fáradj, nem érdekelnek a regényeid, nem olvasom el. Azt kérdeztem, és ne pofázz mellé: miért nem küldtek felszerelt, kiképzett egységeket a székházat védő fegyvertelen rendőrök felmentésére? Ez maximum két mondattal megválaszolható.

Ha ez puccskísérlet lett volna, akkor a hatalomvesztéstől beszart, agresszív Gyurcsány kiderítette és tálalta volna. Egy ilyen lehetőséget nem hagyott volna ki. De nem volt mit kiderítenie, sőt éppen a rendőri atrocitások kivizsgálására alakult bizottság. Szóval leállhatsz a dajkamesével.

Császár Attiláról már szinte megfeledkeztünk, a hírzuhatagos világban.
Nagyon jó, hogy megkérdezték és válaszolt, ráadásul kronológiailag is összeállt a kép, érthető egyszerűséggel.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés