Tényleg halott a nyugati kereszténység? – vita a Hungarian Conservative lapbemutatóján

2021. október 18. 12:01
Ugyanazon az úton jár Kelet-Európa, mint a nyugat? Nevezheti magát katolikusnak Biden, ha támogatja az abortuszt? Tényleg Orbán a keresztény Európa reménye? Erről is beszélgettek a Hungarian Conservative új lapszámának bemutatóján.

Hogyan áll a kereszténység a 21. században? Ezt a témát vitatták meg a Hungarian Conservative lapbemutatójának második panelján, ahol Juraj Šúst, a Ladislav Hanus Társaság elnöke, Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa és Mario Alexis Portella, a firenzei főegyházmegye kancellárja beszélgetett. A moderátor Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója volt.

Portella szerint manapság szemináriumokat és papneveldéket zárnak be, mert két dologról elfeledkezett Európa. Egy: elvesztettük a család alapját, ami minden civilizáció alapegysége. Ha nincsenek gyerekeink, nincsen elhivatásunk, nem lesznek orvosok, tanárok. A második: elvesztettük történelmi gyökereinket. A kereszténység nem egy európai vallás alapvetően, de Európában terjedt el. A kereszténység felkarolta a görög filozófiát és a római törvényt, de ma ezeket elvesztettük.

A kereszténység lassan ideológiává válik, nem pedig valósággá, és így szubjektív lesz.

Szilvay szerint ma két probléma van a nyugati kereszténységgel – nem elfelejtve, hogy sok más országban üldözik a keresztényeket. A nyugati világban most nincsenek nagy konfliktusok, jólét van, és ezért ellustultunk. A kereszténység megvédése viszont nem lehetséges a kényelem feladása nélkül. A konfliktus a kereszténység és a nyugati világ között könnyen leírható Philip Rieff soraival. Szerinte még lehet különböztetni háromfajta társadalmat: az ősi görögöt, a középkorit és a miénket, melyben magunk szabályozzuk magunkat, nincsenek külső igazságok. Ez egy szabadesésben élő társadalom. E társadalom konfliktusban van a „szubkultúrákkal”, és ez a két világ nem tudja hosszan tolerálni egymást.

Portella hozzátette, hogy járt Nigériában, ahol egy helyi püspök hívta meg. A kora reggeli miséjén kétezren voltak, pedig abban az országban sokfelé üldözik a keresztényeket. Ilyen az otthoni olasz templomában talán karácsony este lehetséges. 

Šúst szerint különbséget kell tenni Nyugat- és Közép-Európa között. Nyugaton a kereszténység „halott”, Brüsszelben már semmilyen kereszténységet nem képviselnek. De Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban és politikai szinten Magyarországon még van élő keresztény kultúra. Ez eltérés a két Európa között. Egyesek szerint ennek örülni kell, a kereszténység így kultúrává válik, és nem fognak téríteni. Ő ezzel nem ért egyet, szerinte ez önfeladás.

Eközben a katolikus egyház vezetése krízist él meg, nem küzd kulturális ügyekért.

Kiss felvetésére, hogy egyes nyugati országokban még mindig sokan keresztelik meg gyerekeiket és még sokan azonosítják magukat keresztényként. Šúst Chantal Delsolt idézte arra, hogy értékeink megfordultak, még a kulturális kereszténységek is sokszor az abortuszt támogatják. Ezért ő nem túl derűlátó. Talán nagy kivétel a kulturális keresztények migrációhoz való hozzáállása, de talán ezt is csak azért látják így, mert félnek a terrorizmustól.

Szilvay szerint többen vallják Magyarországon magukat kereszténynek, mint ahányan gyakorolják a vallást. Jó példa erre, hogy ha sértegeti valaki az egyházát, még egy nem hívő magyar is dühös lesz. Az emberek emlékeznek a gyökereikre, de nem túlságosan. Portella ellene van a számalapú nézetnek, a katolikus mivolt nem azt jelenti, hogy templomba megyünk, Biden is templomba jár, közben a természeti törvény elleni intézkedéseket hoz például az abortusz terén. Bűnei mindenkinek vannak, itt az intézkedések mögötti világnézetről beszél.

Portella azért optimista,

Krisztust néhány tucat ember követte,

a milánói ediktum (300 körül) idejére több millió keresztény volt.

Kiss utalt rá, hogy az ortodox keresztény országokban nem romlanak a templomlátogatási statisztikák. Šúst szerint Közép-Európában a kereszténység politikai ügy, nem a széleken mozog, nem privát ügy. A kereszténységnek ez felel meg, hiszen az az egész emberiséget akarja. Szilvay felvetette, hogy Lengyelországban a katolicizmus a nemzeti vallás, Magyarországon talán a kálvinizmus. Itt jobb a helyzet, mint nyugaton, de ugyanazon az ösvényen járunk. Nyugaton rossznak látják saját történelmüket, nem büszkék rá. Csak a gyarmatosítást és az inkvizíciót látják, de mi nem ilyenek vagyunk, minket nem érint ez az önvádoló hozzáállás.

Portella Orbán példájára utalt a családbarátság és a vallás tisztelete terén. Egyetlen olyan más politikust sem tudna mondani nyugaton, aki hozzá hasonló ebben. Az EU el akarja vágni a pénzügyi támogatást, mert Magyarország nem fogadja el az LGBT-ideát.  Portella szerint a magyar politika reményt jelenthet Európa többi része számára.

Nyitókép: Caspar David Friedrich – Apátság a tölgyerdőben

Összesen 122 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sergius békepap KGB Metropolita életben tartotta.

Amíg valaki érti a feltámadt Krisztus Szentlélekben való jelenlétét, s Vele közösségben él és cselekszik, az ennek az örömében él. Ezérrt tuja, hogy a kereszténység szociológiai helyzete soha nem reménytelen. Amúgy pedig ecclesia semper reformanda, s aki szent, legyen még szentebb, ahogy a Jelenések könyve tanítja.

A pokol kapui nem vesznek erőt a katolikus egyházon, mert a Szentlélek ereje végtelenül több, mint az embereké. 2000 év bizonyítja ezt, s ezért a múltunk / is / a reményünk.

Értsed meg, hogy a katolikus egyházat a feltámadt Krisztus soha nem hagyja el / Veletek vagyok minden nap, a világ végéig /. Ha érted a Pünkösdöt, akkor érted a katolikus egyház és Jézus elválaszthatatlan kapcsolatát is. Ne válaszd szét, ami elválaszthattalanul összetartozik. Az egyház bűnös, de Krisztusban a bűnösök-szent-egyháza.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés