Őszinteség, bátorság, büszkeség

2021. október 6. 11:30

Molnár Balázs
„2020-at 2010-től nem kizárólag a devizahitelezés kivezetése vagy a személyi jövedelemadózásban részt vevők körének bővítése különbözteti meg, hanem a kormányzóképesség régi-új mértékegysége is: az évtized.”

A fenti mondatban foglaltuk össze az Alapjogokért Központ napokban megjelenő könyvének egyik fő következtetését a fülszövegben. Mindezzel csak azt igyekeztük kifejezni, hogy nem kizárólag egy-egy sikeres szakpolitikai intézkedéssorozattal, de a kormányzás összteljesítményével kapcsolatban is létezik egy olyan társadalmi „összbenyomás”, amely merőben különbözik az 1990 óta működő magyar kormányokról alkotott összképtől.

Magyarország mindig akkor volt erős, amikor nem az volt a szempont, hogy a külföldnek jó-e, amit a világról gondolunk”

Ha még egyszerűbben akarjuk összefoglalni a kérdést, azt is mondhatjuk, hogy létezik 2010 előtti kormányzás és 2010 utáni, s utóbbit legalább a választók minimum fele pozitívan értékeli, előbbit viszont még sokan azok közül is szégyellik – és lega­lábbis szavakban meghaladnák –, akik tanácsadóként vagy döntéshozóként a folyamatok alakítói voltak. Annak is nyomós okai vannak, hogy az unióban szinte egyedüli kivételként a jelenlegi magyar kormánypártok támogatottsága a válságidőszak végére sem erodáló­dott. Ahhoz, hogy ez a magas társadalmi támogatottság egy bő évtized után is fennálljon, nemcsak a 2010 előtti világ baloldalon látható továbbélése kellett, hanem jelentős kormányzati teljesítmény is.

Az Alapjogokért Központ Újra naggyá teszik Magyar­országot, 2010–2020 – Őszinteség, bátorság, büszkeség című kötetének szerzői a mű alapjául szolgáló kutatásaik kezdetén arra jutottak, hogy a nemzeti kormányzás lényege nem annyira szakpolitikák aprólékos vizsgálatával, mint inkább bizonyos gondolati vezérfonalak mentén azonosítható. Innen a három alapkifejezés, amelyek bizonyos értelemben időben szétválaszthatatlanul egybefonódnak, mégis egyfajta időrendiséget mutatnak.

Az őszinteség 2010-ben és a kormányváltástól fogva több szempontból is kulcskifejezés volt. Szükség volt rá ahhoz, hogy Magyarország végre szembenézzen a szocializmus nyomorúságos hagyatékával olyan kulcsterületeken, mint a népesedéspolitika, az államadósság kérdése vagy éppen a nemzeti kultúra védelme. Ahhoz is nagy adag őszinteségre volt szükség, hogy a rendszerváltás két évtizedének több szempontból sikertelen összteljesítményét meghaladjuk. Végül, de nem utolsósorban praktikus-politikai okokból is egyenes szavakat kellett használni, mert a teljes magyar közélet hitelessége kapott jókora tőr­döfést 2006 őszén. Egész egyszerűen már az önmagában nagy megtartóerőt jelentett a kormánypártoknak, ha a mégoly nehéz döntésekkel kapcsolatban nem az őszödi típusú találkozásokra, hanem a demokratikus szembenézésre építenek.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés