Rendszerváltó értelmiségiként elképesztő csalódásként élem meg, hogy a baloldal még mindig cenzúrát alkalmaz

2021. szeptember 27. 9:27

Pesty László
Kontra
Az egykori álmaink és az évtizedek múlva kialakult valóság között hatalmas szakadék tátong.

„Kálomista Gábor nemrég azt nyilatkozta, hogy politikai okokból el akarják süllyeszteni az Elk*rtuk című filmjét. Harminckét évvel a rendszerváltás után megtörténhet ilyen Magyarországon? 

Én azt látom, hogy megtörténhet, és meg is történik. Mi – mint a rendszerváltás aktív résztvevői – feltétlenül, fanatikusan hittünk a szabadpiacban. Meg voltunk győződve arról, hogy a kommunista diktatúra évtizedei, a cenzúra, az aczélgyörgyök varázsütésre eltűntek a rendszerváltásnak nevezett esemény idején, 1988 és 1990 között.

Azt hittük, hogy a törvények, a többpártrendszer, a legitim módon megválasztott közhatalmi szervek, az önkormányzatok, a kormányok és a szabadpiaci szereplők egy olyan szisztémát hoznak létre, ami megszünteti a kommunizmus alatt elszenvedett kulturális cenzúrát, és valamilyen egészséges és szabad világot hoz létre.

Aztán súlyosan csalódnunk kellett, a szabadpiacban való hit hiábavalónak bizonyult. Naivak voltunk. És nemcsak a jobboldali, hanem a baloldali rendszerváltók szívében is van egy kis keserűség. A csalódottság oka az, hogy az egykori álmaink és az évtizedek múlva kialakult valóság között hatalmas szakadék tátong.

Nem számoltunk azzal, hogy a politikai szereplők és a szabadpiac szereplői között titkos és időnként egyáltalán nem titkos szövetségek jönnek létre. Rejtett kartellek, amelyek mindig a kedvező arcukat mutatják, ám amint a kamerák és a mikrofonok leállnak, röhögve összekacsintanak.

Ez úgy hangzik, mint egy sötét összeesküvés. Csalódott a rendszerváltásban?

Nem gondolom, hogy rossz döntést hoztunk, amikor rendszert váltottunk, hiszen sikerült negyven évnyi diktatúrát elküldeni a pokolba. Az álmaink azonban utólag illúzióknak bizonyultak. Amiről pedig beszéltem, az nem összeesküvés-elmélet, sosem szerettem a világ-összeesküvéses teóriákat.”

Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Harminckét nevem volt
magyar filmdráma, 89 perc, 1972
A kommunista mártír, Ságvári Endre életének utolsó szakaszát, az akkori munkásmozgalmi szervezkedéseket mutaja be a film.

ACZÉL GYÖRGY MAI NEVE: CINEMA CITY.

Az aczélgyörgyök nevű szabadpiac,
ma Cinema City néven szabadpiac.
A Cinema City izraeli tulajdonú mozihálózat, amely Izraelben és Európában üzemeltet multiplex és IMAX mozikat.

Cinema City Magyarország - Home | A főváros hat pontján 94, köztük egy IMAX és egy 4DX és 2 VIP-mozirészleget, az ország további 13 városában pedig összesen 82 mozitermet működtet.
A 2017. december 18-án huszadik születésnapját ünneplő Cinema City mozihálózat, a CineWorld Group tagjaként Európa második legnagyobb multiplex üzemeltetője. A Cinema City Csepel volt az első multiplex, amelyet a vállalat ezen a néven a kelet-közép-európai régióban nyitott. Azóta több vidéki, majd budapesti bevásárlóközpont multiplexének üzemeltetése is a cég nevéhez fűződik.
MI TÖRTÉNT AZ ELSŐ CINEMA CITY MOZI MEGALAKULÁSA UTÁN?
1998-ban a Cinema City Debrecen, Győr és Sopron,
1999-ben a Cinema City Alba (Székesfehérvár) és Pécs,
2000-ben a Cinema City Miskolc és Szeged,
2001-ben a Cinema City Szolnok,
2002-ben a Cinema City Savaria (Szombathely) és Zala (Zalaegerszeg) majd
2003-ban pedig a Cinema City Balaton (Veszprém) multiplex megnyitása adott szórakozási lehetőséget e megyeszékhelyek lakóinak.
2008-ban kezdte meg működését a Cinema City Aréna, mely nemcsak hatalmas méretével (összesen 3.888 fő befogadására alkalmas 23 terem), hanem a Magyarországon egyedülállóan itt található IMAX 3D mozi-teremével, valamint a bőrfotelekkel felszerelt, korlátlan étel- és italszolgáltatást nyújtó VIP részlegével is tűnik ki, biztosítva ezzel, hogy a látogatók a számukra legkedveltebb formátumban élvezhessék a kiválasztott filmet.
2009-ban újabb, 13 termes mozival bővült a hálózat, Cinema City Allee néven.
2011-ben a Palace hálózat regionális felvásárlását követően a Cinema City égisze alá kerültek az alábbi bevásárló központokban üzemelő mozik: WestEnd, Campona, Duna Plaza, Kaposvár, Nyíregyháza, Mammut és MOM Park. Utóbbi kettőt 2016 illetve 2017 óta nem a cég üzemelteti.
2013-ban Európában elsőként a Cinema City WestEnd moziban nyílt meg a 4DX négydimenziós mozi-terem.
2017 januárjában újabb 4DX mozi-teremmel bővül a cég portfóliója, mely a Cinema City Győr moziban üzemel.

2018 márciusában megnyitottuk a 3. 4DX termünket a Cinema City Debrecen moziban.
ACZÉL GYÖRGY MAI NEVE: CINEMA CITY.

A magyar filmnél a kápó a Cinema City. Gondoskodik, hogy ha van, akkor se legyen. Elqrja a magyart.
A magyar futballnál a kápó Piara Powar, Jósa Bálunt (FARE). Minél inkább jobb nézőtéri atmoszféra, annál nagyobb eltiltás.

Az igazínak mondott - ELTORZÍTOTT "SZABAD"PIACOT - kitervelten tették torrent és ncore-nek.
Bár nem tudom, valójában mit jelent ez a két szó, csak gondolom: a szemetet, amit filmnek csúfolnak, meggyalázva a FILMET, A MOZIT.

Azért van a Cinema City, hogy
NE LEGYEN JÓ MOZI, EGYÁLTALÁN:
NE LEGYEN MOZI, SEMMIFÉLE MOZI, CSAK SZEMÉT.
A szemét szinonímája a Cinema City és fordítva.
HOgy vezettessed magad szembekötve, vakon... erről szól.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés